Augusztus 1-jén lépne hatályba az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló új törvény

Megosztás Tetszik

Augusztus elsején lépne hatályba az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló új törvény, az erről szóló, Koszorús László (Fidesz) által jegyzett módosító indítványt hétfői ülésén az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága is támogatta.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásra vár, az ehhez kapcsolódó módosító javaslatokat első helyen kijelölt bizottságként hétfőn vitatta meg a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság.
   
A Font Sándor és Czomba Sándor fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslat szerint az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait a mezőgazdasági, valamint az idegenforgalmi idénymunkára, továbbá az alkalmi munkára lehet alkalmazni.
   
A javaslat szerint a közteher mezőgazdasági, valamint idegenforgalmi idénymunka esetén napi 500, míg alkalmi munka esetén napi 1.000 forint. A törvényjavaslat nem foglalkozik a jelenlegi törvény szerint egyszerűsített foglalkoztatási formának minősülő háztartásnál végzett alkalmi munkavállalás lehetőségével, mivel azt külön szabályozza majd a kormány.
   
A bizottság támogatta Gőgös Zoltán (MSZP) és képviselőtársai azon  módosító javaslatát, miszerint az idegenforgalmi idénymunka fogalma helyett a "turisztikai idénymunka" megjelölés szerepeljen majd a törvényben.
   
A turisztikai idénymunka meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, ha a felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama egy naptári éven belül nem haladja meg a 120 napot.
   
A törvényjavaslat Koszorú László vonatkozó módosító javaslatának elfogadása után úgy változik, hogy az egyszerűsített foglalkoztatást a munkáltató akkor jelentheti be - telefonon vagy sms-ben vagy elektronikusan - ha előzetesen regisztrálta magát az ügyfélkapun. A bejelentéshez azonban a korábbi tervekkel ellentétben nem kell az adóhatóságtól a foglalkoztatáshoz kódszámot kérni.
   
A képviselők elfogadták azt a bizottsági módosító javaslatot is, amely többek között kimondja, hogy a nyugellátás számításának alapja napi  500 forint közteher esetén 1.370 forint naponta, napi 1.000 forint közteher esetén pedig 2.740 forint naponta.
   
A bizottságban megvitattak két, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényhez kapcsolódó, zárószavazás előtti módosító javaslatot is. A törvényt Sólyom László köztársasági elnök június 14-én küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, mert nem értett egyet azzal, hogy a munkáltatók a kormánytisztviselőket indoklás nélkül menthetnék fel.
   
Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a bizottság előtt hangsúlyozta: Magyarországon minden munkavállalónak - beleértve a kölcsönzött munkaerőt is - joga van ahhoz, hogy megtudja, miért bocsátották el. A kormány számára a jelenlegi törvényi keretek között is biztosított, hogy meghozza a megfelelő személyi döntéseket a kormánytisztviselőket illetően, így a törvényre nincs is szükség - vélekedett. Hozzáfűzte: "óriási félelem" van a tekintetben, hogy a törvény nem fog itt megállni, és 2010 őszén kiterjesztik az önkormányzati köztisztviselőkre is.
   
A főtitkár jelezte azt is, hogy szakmai meggyőződésük és "érdekképviseleti lelkiismeretük" alapján kötelességük az Alkotmánybírósághoz fordulni a törvény miatt.
   
A bizottság végül a Répássy Róbert (Fidesz) által jegyzett módosítót támogatta, amely a kormánytisztviselői jogviszonyt szabályozó törvény keretei közé vonja a közigazgatási, és a helyettes államtitkárt is. Az indoklásban kiemelik, hogy a javaslat "eleget tesz a köztársasági elnök levelében foglaltaknak azzal, hogy megteremti a közszolgálati jog különböző ágainak koherens rendszerét."