adozona.hu
Többszáz milliárd is maradhatna a költségvetésben - ha jobban tárgyalnánk
//adozona.hu/archive/20100610_adodiplomacia_eu_konferencia
Többszáz milliárd is maradhatna a költségvetésben - ha jobban tárgyalnánk
Tájékozattabb és határozottabb uniós érdekérvényesítéssel többszáz milliárd forinttal gyarapodhatna a költségvetés - állítják adószakértők. A kormány adórendszert érintő bejelentéseit jó iránynak tartják, de várják a részleteket.
Amiért nem kért Magyarország derogációt a harmonizált adószabályok alól, csak a társasági adóban több mint 800 milliárd forint veszteség érte 2004 és 2008 között, aktív adódiplomáciával a helyzet javítható lenne - mondta Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének (MOKLASZ) elnöke csütörtökön a IV. Nemzetközi Adókonferenciát megelőző sajtótájékoztatón. A magyar költségvetésből ennek okán kieső összegek közé számolták a harmadik országokkal kötött szerződések miatt elmaradó bevételeket. „Ha az EU-tagállamokkal szemben egy adott irányelvet érvényesítünk, akkor nem tehetjük meg, hogy például az Egyesült Államokkal szemben, számukra hátrányosabb feltételek biztosítunk. Emiatt is szüksége van az irányelvekkel kapcsolatos új tárgyalásokra”- tette hozzá. A szakember hangsúlyozta: a hasonló helyzetben lévő közép-kelet európai országoknak kellene összefogniuk és képzett adószakemberek közreműködésével tárgyalóasztalhoz ülniük. „Az irányelveket 2003-ban alkották meg, vagyis a csatlakozásunk előtt egy évvel”- tette hozzá, arra utalva, hogy az unió „erős államainak” érdeke ezt diktálta.
„Mivel az osztalékot nem adóztatjuk, így a cég azt itt felveszi, kiviszi az országból, majd visszahozza hitelként és kamatra kiadja, ellenben a kamatot érintő irányelv szellemének megfelelően az is adózás nélkül kivihető az országból, na ez az, ami Magyarország számára különösen hátrányos” – magyarázta Herich György. A MOKLASZ és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának PhD-hallgatói együtt vizsgálják azt, hogy milyen módon érvényesülnek a magyar érdekek EU-ban, mire lehetne képes az adódiplomácia, s azt is, hogy a határon átnyúló jövedelmeket miként lehetne Magyarországon tartani. Az első eredményeket a már említett társasági adóval kapcsolatban tárták fel. „Annak idején azt hallottuk, hogy Brüsszel kiszámolta, adóharmonizáció jó lesz nekünk. Mi viszont megnéztük a korabeli számításokat és kiderült, hogy Brüsszel csak egy céget, nevezetesen az Audit vizsgálta. Mi ugyanazzal a módszertannal, de már több cég vizsgálatát alapul véve jutottunk a 800 milliárdos veszteségre” – fejtette ki a szakember.
Az anya- és leányvállalat irányelv miatt például négy év alatt 477 milliárd forint társasági adó a Magyarországon megtermelt érték után az anyavállat országának költségvetésébe folyt be - tette hozzá az elnök. Felhívta a figyelmet arra is, hogy paradigmaváltás történt az adózásban: már 30 ország nem progresszíven, hanem lineárisan adóztatja a személyi jövedelmeket – s a most bejelentett tervezett változtatások szerint Magyarország is erre az útra lépett.
Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanára, egykori MNB-elnök azt mondta: a kormány bejelentett cselekvési programja, kétirányú: egyrészt a kevesen adóznak sokat aránytalanságán változtatni, másrészt a nemzetközi adóverseny hatására reagálni. Azt mondja: a válság hatására 2009-2010 a kiigazítás időszaka, amikor új technikai megoldások is előkerülnek, például a bankadó. A konkrét részletek hiányára utalva azonban azt is hozzátette: „egyelőre azonban nem ismerjük az apróbetűket”. Bod Péter Ákos a konferencián az új adójavaslatokkal kapcsolatba elmondta, hogy miután a kormány A-terve elvérzett Brüsszelben, túl gyorsan kellett elővenni a B-tervet. A gyorsaság miatt talán radikálisabb lett annál, mint amilyen akkor lett volna, ha van idő a részletesebb kimunkálására - vélte a professzor. A javasolt új adószabályok a közép-osztályt erősítik. A csúcsminisztériumok veszélye pedig az, hogy megnyúlik a döntési lánc - tette hozzá.
A konferencián - melyen14 ország személyi jövedelemadó rendszerét ismerhetik meg a részvevők - a frissen megalakult kormány - a felkérés ellenére - nem képviseltette magát. Első előadóként Herich György kiemelte, hogy a magyar EVA - az egyszerűsített vállalkozási adó - szimpatikus az EU-ban, és a kkv-kra készülő új szabályok is pártolják az átalány adót, továbbá a könyvelés megszüntetését. Az áfa-szabályokkal kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy a magyarországi bérmunka után a megrendelő nem itt, hanem a saját országában fizeti meg a forgalmi adót. Arról is szó esett, hogy a 10 százalékos társasági adó nagyon jó gondolat, de a részletek ismertetésekor derül ki, hogy mennyiben valósul meg. A kedvezményes kulcs ugyanis ma is létezik, csak olyan feltételekhez kötött, ami miatt csak kevesek tudják igénybe venni.
Varga Lászlóné az APEH elnökhelyetteseként a vagyonosodási vizsgálatokról is beszélt. Az elmúlt 3 évben közel 20 ezer ilyen vizsgálatra került sor, ezek eredményeként 95 milliárd forint adóhiányt állapított meg az adóhatóság, és ugyanennyi bírságot szabott ki. A vizsgálatok következménye, hogy az önadózás keretében bevallott adó több lett. Az APEH - amennyiben a vizsgált adózó külföldi kölcsönre hivatkozott - mindig megkereste az adott ország adóhatóságát, amely többnyire nem erősítette meg a magyar adózó állítását. A friss adatokat ismertetve az elnökhelyettes elmondta, hogy idén május végéig 232 milliárd forint adóhiányt állapított meg az APEH, ennek 83 százaléka áfa, 6 százaléka pedig szja hiány volt.