Családi adó és a söralátét nagyságú bevallás: egyszerre nem megy

Megosztás Tetszik

Söralátét nagyságú” személyi jövedelemadó bevallás, a családi típusú adózás felé elmozdulás, a vállalkozások terheinek csökkentése a foglalkoztatás növelése érdekében - csupán néhány a tervezett adóváltozásokból. A valódi adóforradalomhoz radikális változásokra lenne szükség. Lássuk, pontosan mire! Angyal József kommentárja.

Az egykulcsos adórendszer elvetése, kedvezmények megszüntetése, egyszerűsítés reális iránynak tűnik. Célszerű lenne megszüntetni az evát, az ekhot, adójóváírást, átalányadókat, szakképzési hozzájárulást, rehabilitációs hozzájárulást, vagyonadó megmaradt részét, cégautó adót, cafetéria utalványokat, minimum TB járulékalapot (minimálbér kétszerese, tevékenység piaci értéke), szuperbruttósítást. Ez valóban az „adóforradalom” kezdete lenne!

A megszüntetendő adónemek egyik része a gazdaság kifehérítését, másik része az egyszerűsítést szolgálná. Ha kedvezmények vannak, akkor mindenki arra törekszik, hogy ő is a kedvezményezettek közé tartozzon. Az adójóváírás (évi 181 ezer forint) az, ami ma 150 ezer forint körül tartja a havi jövedelmeket és így az szja bevételek kiesésén túl, ez járulékbevétel kiesését is eredményez. A bérjövedelmet már régen nem a „munkásosztály” kapja. Az adójóváírás intézménye az, ami miatt sokan keresnek minimálbér környékén, például a cégek ügyvezetőinek többsége.

Terep-előkészítés az esetleges családi adózáshoz

Az egykulcsos személyi jövedelemadó és a családi adózás kölcsönösen kizárja egymást. A családi adózás és a söralátétes bevallás is kölcsönösen kizárja egymást. Ezért 2011-re olyan „még nem optimális” személyi jövedelemadó rendszert kellene kialakítani, ami a később (2012-től) megvalósítandó adóreformot nem korlátozná. Lehetővé tenné akár az egykulcsos szja-t, akár a családi adózást, illetve az egyszerű, kevés adminisztrációval járó bevallást. Ehhez első lépésben legalább 4 kulcsos adótáblára lenne szükség: 0 -  1,5 millióig 10 százalék, 1,5 – 3,0 millióig 20 százalék, 3,0 – 4,5 millióig 30 százalék, 4,5 millió felett 40 százalék szja. Az adótábla természetesen ismét a jövedelemre vonatkozna és nem a kiegészített adólapra. A „szuperbruttósítás” csak a tisztánlátást akadályozza meg és azt, hogy év közben járulékcsökkentést lehessen végrehajtani.

A gyerekkedvezmény terén gyökeres szemléletbeli fordulatra van szükség. Jelenleg csak a 2-nél több gyerekesek részesülnek családi kedvezményben. A nagycsaládosok (3-5 gyerek) támogatása a szociálpolitika része kell, hogy legyen, mivel ezek az anyák elsősorban főállású anyák, akik nem kívánnak a munka világába visszatérni. A nők munkába visszatérését, a munka, a hivatás melletti gyerekvállalást az szja rendszer akkor támogatná, ha az 1-2 gyerekesek kapnak adókedvezményt. Számokban: első gyerek után havi háromezer, második gyerek után havi négyezer forint adókedvezmény. 

Eddig az adójóváírás intézménye havi 70 ezer forintig biztosította az adómentességet. A javasolt adótáblával 70 ezer forint 10 százalékos adója 7 000 forint. Pont ennyi kedvezményt kapna a munka mellett két gyermeket vállaló szülő (3+4 ezer). Tehát eddig a bérjövedelmet szerzőnek volt havi 70 ezer forintig adómentes a jövedelme, így 2011-től a kétgyerekes dolgozó szülőnek. Ez politikai hangsúly eltolódás, nem érdemes vitatkozni azon, hogy melyik az igazságosabb.
A kétkeresős, kétgyerekes átlagos családmodellben a havi bevételek jelentős része a megélhetésre, rezsire, élelmiszerre megy el. Ezért az áfánál vissza kellene térni a kétkulcsos áfához: 15 százalékos kedvezményes, 25 százalékos normálkulcsú. Ez egyrészt egyszerűsítés is lenne: összevonásra kerülne a – jelenlegi - két kedvezményes (5 és 18 százalék) kulcs. Másrészt az alapvető élelmiszerek döntő részét át lehetne sorolni a 15 százalékos áfa kulcs alá.

Így csökkenhetnének az alacsonyabb jövedelműek áfa terhei. Bár a gyógyszerek áfája 10 százalékkal emelkedne, az élelmiszerek áfájának 10 százalékos csökkenése kompenzálná a gyógyszerek áfájának emelkedését. Megoldható lenne még egy sokat vitatott téma, a meleg étel utalványok kérdése. Sokan az étkezési utalványokat a megélhetésre fordítandó kiadásokhoz való hozzájárulásként értékelték. Ezt is kiváltaná az élelmiszerek kedvezményes 15%-os áfa kulcs alá sorolása. Ezzel egyidejűleg megszűnhetne a hideg és meleg étkezési utalvány. Az élelmiszer vásárlás kedvezményét az áfa kulcs biztosítaná. Az adórendszer egyes elemei összefüggnek egymással. Egy kedvezmény megszüntetését sohasem szabad összefüggéseiből kiragadva vizsgálni!

Megvalósítható a „söralátét” nagyságú bevallás

Sokan meglepődtek Orbán Viktor kijelentésén a „söralátét nagyságú” szja bevallásról, pedig ez könnyen megvalósítható a jelenlegi bürokratikus, túlbonyolított adatszolgáltatás egyszerűsítésével. A havi elektronikus adatszolgáltatás 2006. május 1-vel vezették be. Azóta az adófizetők pénzéből több tíz-milliárdos ráfordítással kialakított rendszer, csak nyeli a sok pénzt és adatot, de ezekből az adóhatóság semmit sem szolgáltat vissza. A kifizetők továbbra is maguk szolgáltatják a munkavállalóknak, OEP-nek, Nyugdíjfolyósítónak, Apeh-nek az adóhatóságnál rendelkezésre álló adatokat. Hogyan lehetne egyszerűsíteni a bevallást?
A kifizetők havonta elektronikusan jelentős mennyiségű, részletes adatot szolgáltatnak az adóhatóságnak. Ezek összesített eredményét év végén az APEH visszaszolgáltatná a magánszemélyeknek. Ez kiváltaná az un. M30-as munkáltatói igazolást.

Az ezen alapuló „képzeletbeli” szja bevallás így nézne ki:
1. a) Összevont Adóalap                    …………          b) Ennek adója  ……………
2. a) Különadózó jövedelem             …………          b) Ennek adója  ……………
3. a) kifizető által levont adóelőleg ………..
4. Fizetendő adó:                                ………..     Visszaigényelhető adó ………..

Ennek a „söralátét nagyságú” bevallásnak az alapbizonylata az adóhatóság év végi összesített igazolása lenne. Ennél terjedelmesebb (kiegészített) bevallást azoknak kellene csak szolgáltatni, akiknek például magánszemélytől származó ingó értékesítésből, bérbeadásból származó jövedelme volt. A bevallás kiegészítése az adóhatósághoz év közben be nem vallott jövedelemmel még egy problémát megoldhatna. Jelenleg nincs lehetőség a „zsebbe kapott” adózatlan jövedelem bevallására. Ha a tisztességes magánszemély (nem mindenki adócsaló!) a „zsebbe kapott” jövedelmet év végén bevallás kiegészítéssel bevallhatná, akkor ezzel mentesülhetne egy későbbi vagyonosodási vizsgálat következményei alól. Jelenleg nincs lehetőség arra, hogy a nem szándékosan „eltitkolt jövedelmet” be lehessen vallani!

Hangsúlyosabb helyi adók 

 Az elmúlt évekre jellemző volt, hogy a helyi kivetésű adókkal konkurálva a központi költségvetés javára új adónemeket vezettek be. Ilyen lett volna az ingatlanadó és ilyen lett a vagyonadó megmaradt része. Ezeket a helyi adókba kellene beépíteni. Így megszűnhetne a nem nagy sikert aratott vagyonadó megmaradó része és a cégautó adó is. A helyi ingatlanadót kötelezően ki kellene vetni minden önkormányzatnak. Ezen belül nem az önkormányzat dönthetné el, hogy az értékalapú vagy a korrigált forgalmi érték alapú adót választja, hanem mindkettőt meg kellene határoznia a helyi önkormányzati adóhatóságnak, és a kisebbiket kellene adóként megfizetni. Ezzel évek alatt kialakulhatna egy a helyi önkormányzatok által kialakított, de a jogorvoslati lehetőségen keresztül kontrollált forgalmi érték adatbázis. Ez lehetőséget adna a hátrányos helyzetű önkormányzatoknak az ingatlan vagyon alulértékelésére, illetve a helyi lakosok oldaláról megakadályozná az értékalapú ingatlanadó túlzott mértékű növelését a forgalmi értéktől elszakadva. Ez felelne meg az Alkotmánybíróság luxusadóval kapcsolatos döntésének: a kivetéses forgalmi értékkel szembeni jogorvoslati lehetőséggel.

Családi adózás feltételei

E kérdéskörben viszonylag egységes az adózási szakemberek véleménye. A családi adózás bevezetésével, végérvényesen lemondhatnánk a „söralátét nagyságú” bevallásról. Inkább „asztalterítő nagyságú” bevallásra lenne szükség. A konkrét megvalósítás számos problémát vetne fel: a család fogalma, élettársi kapcsolat, egyneműek élettársi kapcsolatban gyereket nevelnek, gyerekelhelyezés, nagyszülők, együttélés – különélés figyelembevétele, stb. Ha ilyen bonyolult, akkor miért kellene megvalósítani? Racionális érv nincs mellette. A családi adózás bevezetésének politikai szempontból rövidtávon lehet hozadéka, de a kijózanodás gyors lenne. Hosszútávon kiderülnének a vele kapcsolatos problémák. A családi adózásra ugyanaz várna, mint a szuperbruttósítás ötletére. Hiába mondta a politika, hogy az elmúlt 20 év legnagyobb adócsökkentése, az emberek hamar rájöttek, hogy ez az elmúlt 20 év legnagyobb adóügyi átverése. A családi adózást lelkesen fogadók az első „asztalterítő nagyságú” bevallás kitöltésénél rájönnének a családi adózás gyakorlati problémáira.

A fent vázolt elképzelésekkel természetesen lehet vitatkozni. De az tény, hogy az adózással kapcsolatosan gyökeres szemléletváltozásra lenne szükség. Véget kellene vetni a 2006 óta tartó évközi permanens adóváltozásoknak. Vissza kellene térni a legfeljebb az évenkénti adóváltoztatásokhoz. Az adórendszer kidolgozása nem politikai, hanem szakmai feladat. Ezen el kellene gondolkodnia az egykulcsos adó és a családi adózás híveinek egyaránt.

Angyal József okleveles adószakértő