hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíj: kinek kellene visszalépni a magánból az államiba?

  • HVG

Egyhavi nyugdíját is elveszítheti az a magánkasszatag, akinek kellene, de mégsem lép vissza az egypilléres rendszerbe. Mégis sokan tétlenek. A HVG cikkét olvashatják.

Az 52 évesnél idősebb magánkasszatagok háromnegyedének vissza kellene lépnie a tisztán társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, hogy nyugdíjasként ne érje őket veszteség – számolták ki az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztárnál. Az érintett 3700 tagból azonban november végéig csupán 800-an léptek vissza, holott a kapu már csak december végéig van nyitva.

A mérlegelés jogát azoknak a kasszatagoknak adta meg egy június végén elfogadott törvény, akik 1957. január elseje előtt születtek, és a magánkasszák 1998-as indulásakor önként hagyták ott az egypilléres nyugdíjrendszert. De visszatérhet a tisztán tb-rendszerbe az a kétpilléres rendszerből már nyugdíjba vonult tag is, aki visszafizeti a pénztárnak az onnan egy összegben felvett nyugdíjszolgáltatást.

A döntés tétje egyhavi nyugdíj, amelyet elveszíthet az, aki marad, holott mennie kellene. Ám pórul járhat az is, aki meggondolatlanul távozik. Az érintett mintegy 120 ezer magánpénztári tagnak tehát érdemes kiszámolnia, hogy az egyéni számláján 10 éve halmozódó vagyona révén mekkora nyugdíjat érhet el. Kipótolhatja-e például azt a negyedet, amelyet elvesztett várható nyugdíjából, amikor a magánpénztári tagság mellett voksolt?

Az Évgyűrűk és a Tárki 30 ezres mintán alapuló modellszámítása szerint az érintett korosztályból jóformán csak az 1956-ban született, magasan kvalifikált szellemi foglalkozású férfiaknak érdemes komolyan mérlegelniük, hogy menjenek vagy maradjanak-e. Az idősebb tagok nemtől, foglalkozástól függetlenül aligha veszíthetnek az átlépéssel. Aki pedig az idén tölti be az 57. életévét, netán még idősebb, jobb, ha minél előbb feladja a már belépéskor sem javasolt kasszatagságát.

A döntést személyre szóló levelekkel is ösztökéli az Évgyűrűk, mert Fórizs Sándor elnök szerint nem érdekük, hogy maradjanak azok a tagok, akik ezzel várhatóan rosszul járnak. A távozókkal együtt kiáramló vagyon miatt akkor sem érné komoly vérveszteség a pénztárat, ha mindenki elmenne, ugyanis ebben az esetben is „csak” 3 milliárd forinttal csökkenne az Évgyűrűk – 2008 végi piaci értéken számított – 64 milliárd forintos vagyona.

Papp Emlília Visszajárók című cikkének folytatását elolvashatják a friss HVG-ben (2009. decemebr 12./50.szám)

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pótbefizetés, tulajdoni hányad

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Munkábajárás 2.

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Bizalmi vagyonkezelés

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink