hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjkorhatár, jogosultság és nyugdíjjárulék: milyen változásokat hoz a január?

  • adozona.hu

Emelkedik a nyugdíjkorhatár, megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás és többes jogviszonyban mindegyik után meg kell fizetni a 27 százalékos tb-járulékot. Milyen változásokra kell még 2010-től számítanunk? Részleteket Futó Gábor tb-szakértő és Molnár László nyugdíjszakértő előadásából, amelyet az Adózóna és a Saldo közös konferenciáján hallhatnak a résztvevők.

Saldo- HVG Adózóna konferencia: Járulékok és nyugdíj, egészségbiztosítási ellátás

A jövőben változnak a járulékok (tb, egészségügyi hozzájárulás) vonatkozó jogszabályi előírások, s ezekhez kapcsolódóan az egészségbiztosítási ellátás és a nyugdíjrendszer sem marad változatlan. Előadóink a 2010. évi szabályozás ismertetik. Konzultációs lehetőséget biztosítunk. Jelentkezzen itt!

2010. január 1-jétől a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre fokozatosan emelkedik. A korhatáremelés elnyújtott, születési évjáratonként évente 6 hónapos emelkedést jelent. Az első érintett korcsoport az 1952-es születésűek. A korhatár 2014. évtől – az 1952-ben született korosztálytól – születési évenként 183 nappal emelkedik és 2022. évben éri el – az 1957-ben született korosztállyal – a 65 életévet.

Az öregségi nyugdíjkorhatár a következők szerint alakul:

- aki 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
- aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
- aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
- aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Öregségi teljes nyugdíjra az lesz jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább húsz év, öregségi résznyugdíjra pedig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint biztosítási jogviszonyban nem áll.

Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló hatályon kívül helyezi az egészségügyi hozzájárulásról szóló  bekezdését. Ezzel 2010. január 1-jétől megszűnik a havi 1950 (napi 65) forintos összegű tételes egészségügyi hozzájárulás! Csak azt nem tudni, mi köze ennek napi 65 forintnak az egyes nagy értékű vagyontárgyakhoz? Ha kíváncsi a részletekre, jelentkezzen, az Adózóna és a Saldo közös Tb-Nyugdíj konferenciájára itt.

Társadalombiztosítási járulék

Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén az előírt járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot [amelyből 24 százalék a nyugdíjbiztosítási járulék, 1,5 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 0,5 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 1 százalék a munkaerő-piaci járulék]. Itt az egyes foglalkoztatók tehát nincsenek tekintettel a másik jogviszonyra. [Tbj. 31. § (1) bekezdés.]

Nyugdíjjárulék, tagdíj, munkaerő-piaci járulék

A biztosítottak közül, aki nem tagja magánnyugdíjpénztárnak az 9,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett, a pénztártagok 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot és 8 százalékos magánnyugdíjpénztári tagdíjat kötelesek fizetni. A 7,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 2 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék a munkaerő-piaci járulék. A foglalkoztatottak közül a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot csak azok a személyek kötelesek fizetni, akiknek biztosítási kötelezettsége a Tbj. munkaviszonyra vonatkozó szabályai [5. § (1) bekezdés a pont] szerint áll fenn. Foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. [Tbj. 4. § i) pont.] Munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett az egyéni és társas vállalkozó is kivéve, 
 
a) aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat,

b) vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (e szabálynál a munkaidőnek nincs jelentősége).

Nem köteles 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot fizetni az a foglalkoztatott, egyéni vagy társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott, reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. [Tbj. 25/A. §.] Elvileg a Tbj. 31. § (1) bekezdése szerint több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a munkaerő-piaci járulékot is mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a járulékalapot képező jövedelem után, de nyilvánvalóan a Tbj. 25/A. § szerinti kivételekkel! Így, ha valakinek egyidejűleg több munkaviszonya van, vagy egyidejűleg több társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja (társas vállalkozó), illetve egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó is, mindegyikben fizetnie kell a munkaerő-piaci járulékot az adott jogviszonyra meghatározott járulékalapot képező jövedelem után.

Elvileg a nyugdíjjárulékot és a tagdíjat is minden jogviszonyban meg kell fizetni, azonban ez esetben már alkalmaznunk kell a Tbj. 31. (2) bekezdésében foglaltakat is! A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és a Tbj. 26. § (1) bekezdésében említett ellátások után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felső határig megfizette. A járulékfizetési felső határt a 2010. évi költségvetésről szóló (ma még csak) törvényjavaslat naptári napi 20.420 forint összegben határozza meg. 

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Társasház egyszeres

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Tárgyi eszköz – bruttó érték meghatározása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Csehországi adókötelezettségek

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close