Kettős adóztatás: törvény, szerződés, illetőség

Megosztás Tetszik

Miképpen lehet megállapítani egy magánszemély adóügyi illetékességét? Milyen törvényeket és szempontokat lehet és kell figyelembe venni?

A magánszemélyek adóügyi illetőségének meghatározásáról a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződések és a személyi jövedelemadóról szóló törvény is rendelkezik. Fontos a sorrendiség betartása, mert amennyiben van az adott konkrét esetre vonatkozó nemzetközi szerződés, akkor az abban foglaltak szerint kell az adózó illetőségét meghatározni, a személyi jövedelemadóról szóló törvény illetőségre vonatkozó rendelkezését figyelmen kívül kell hagyni, ha nincs nemzetközi szerződés, akkor a magyar személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

Illetőség megállapítása a nemzetközi szerződések alapján a következő:

1. lakóhely, állandó tartózkodási hely, üzletvezetés helye
2. létérdekének központja (magánszemélyt a legszorosabb személyi, gazdasági kapcsolatok fűzik)
3. szokásos tartózkodási hely
4. állampolgárság
5. illetékes hatóságok kölcsönös egyeztetése

Illetőség megállapítása a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint:

1. állampolgárság
2. 183 nap Magyarország területén
3. belföldi állandó lakóhely
4. létérdekeinek központja belföld
5. szokásos tartózkodási helye belföld

Az illetőséget tehát a magánszemély körülményei határozzák meg. A magánszemély körülményeinek változásával az illetősége is változhat, akár egy adott adóéven belül is.

A kérdések tisztázásával választ kapunk arra, hogy az adott személy az adott jövedelmére vonatkozóan hol és hogyan adóköteles, milyen eljárások vonatkoznak a jövedelem kifizetőjére és hogyan lehet, illetve kell a kettős adóztatást elkerülni. A kettős adóztatás alól való mentesítésének módszerei között kalkulálhatunk beszámítással és/vagy mentesítéssel.

Kneitner Lea
VGD