Béren kívüli juttatások: nincs ingyen ebéd

Megosztás Tetszik

Egyesek szerint átmeneti jellegű lesz a szabályozás, amely különböző adókulcsokkal sújtja 2010-től a béren kívüli juttatásokat, míg mások úgy vélik így is jól működtethető a cafeteria-rendszer. Ezeknek a juttatásoknak lassan tizenöt éves hagyománya van Magyarországon is, s munkaadók és munkáltatók – eltérő okokból ugyan, de - egyaránt kedvelik a rendszert. Ebbe az idillbe „rondít bele” némiképp az új adótörvény.

Az adókulcsok, kedvezménybe bevonható tételek, és értékhatárok folyamatos lebegtetése mellett, a munkaadók és munkavállalók szervezeteinek, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésein a pénzügyminiszterrel folytatott csörtéi végül június 29-én (a parlament adótörvényekkel kapcsolatos végszavazásán) a következő eredménnyel zárultak: a béren kívüli juttatások többsége kedvezményes – 25 százalékos – adókulcsot kap, néhány tétel normál adózás alá kerül, egy-két elem pedig továbbra is adómentes marad. Az eddigi gyakorlat szerint adható 400 ezer forintos összeghatár viszont eltűnik.

„Az én cégem tíz-tizenkét embert foglalkoztat folyamatosan, nálunk évek óta jól működik a cafeteria-rendszer”  - mondja Judit, egy szegedi tervezőiroda vezetője. „Éves szinten rengeteget spóroltunk a bérköltségen az egyénre szabott juttatási csomagokkal. Így mi is jól jártunk, és az alkalmazottak is többet vihettek haza. A mostani változtatások fő problémáját  - egy jól működő kisvállalkozás vezetőjeként – abban látom, hogy a hozzánk hasonló helyzetű cégek bizonyosan kevesebbet fognak tudni juttatni ezentúl az alkalmazottaiknak, ami az anyagi nehézségeken túl érezhetően kihat majd a motivációra, ezáltal pedig a munkahelyi légkörre és az eredményességre is.”

Más véleményen van Demetrovics Gergely, a KPMG adópartnere. „Csökken ugyan az adóelőny a cafeteria csomagok esetében, mégsem fogják a cégek befagyasztani a juttatási rendszereiket” - véli. A kis- es a nagyvállalkozások is bruttósítani fognak, így ők semmivel sem járnak rosszabbul, a dolgozók meg csak egy picivel. A szakember véleménye szerint egyébkent hamisan rózsaszín képet festenek azok, akik azzal érvelnek, hogy a rendszer megadóztatásával csökkenni fog az ösztönzés a munkaadók részéről. Szerinte a munkavállaló eddig sem a két szép szeméért kapta a béren kívüli juttatásokat, hanem az adóelőnyök miatt. Ezeknek a mérséklése viszont ki lesz egyenlítve a másik oldalon, a járulékok csökkentésével – teszi hozzá.

Sávok és mértékek
A törvényalkotók három kategóriába sorolták 2010-től a béren kívüli juttatások elemeit.  E szerint tehát lesznek adómentes, kedvezményes- és normál adózású elemek. Talán a legfontosabb érintetlenül hagyott elem a munkáltató által biztosított kedvezményes számítógép- és internet használat. Az internetutalványt a felhasználók továbbra is igénybe vehetik a szolgáltatás létesítésének finanszírozására, illetve a havi számlák kifizetésére is.

A kedvezményes adózású körben 25 százalékos adókulcs hárul a következő elemekre: melegétel – illetve iskolakezdési utalvány, helyi közlekedési bérlet és üdülési csekk, valamint a pénztári befizetések. Utóbbi alá tartozik az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetés is. A kedvezményes adókulcs azonban csak a törvényben meghúzott értékhatár alatt lesz lehetséges, az a fölé eső rész normál adózású lesz. Így például melegétel utalványt csak havi tizennyolcezer forintig juttathat kedvezményesen a munkáltató, az iskolakezdési pedig éves szinten és gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig sorolható a 25 százalékos határ alá. Az üdülési csekk, a nyugdíjpénztár és az egészségpénztár pedig sorrendben a minimálbér 100, 50, és 30 százalékig adóznak kedvezményesen. Változás lesz az is, hogy az üdülési csekk felhasználási jogköreit az üdülési és művelődési szolgáltatások igénybevételére redukálják. 2010-től tehát nem jogosít például egészségmegőrző szolgáltatások ellentételezésére, sportlétesítményekbe való belépésre, autópálya-matrica vételre, vagy szállás igénybevétele nélküli étkezésre.

A normál adózású körben 95,6 százalékos adóteher hárul többek között a hideg étkezési utalványra (így ezt gyakorlatilag egy időre elfelejthetjük), illetve az ajándék- és kultúra utalványokra. Adómentes marad viszont a szépkorúak jubileumi juttatása, a munkáltató lakáscélú támogatása, az ösztöndíjak közül pedig a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények hallgatóinak juttatásai.

Ellenhangok
Az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári befizetések munkáltató oldalán történő megadóztatása szakmailag elfogadhatatlan, és hosszútávon nem fenntartható – kritizálja az új törvényt Mihalik Ildikó, egy budapesti adó- és cafeteria tanácsadó cég vezetője. Az egészségmegőrző és öngondoskodó intézményrendszerek támogatása a mindenkori kormányzatok kiemelt feladata. Jelen intézkedés azonban pontosan az ezirányú megtakarításokat nyirbálja meg, így az állam ismételten magával szúr ki - véli. „Elemzők még a törvény hatályba lépése előtt kiszámolták, hogy az egészségpénztári befizetések mintegy 80-90 százalékát a munkáltatók adják. Ez tavaly 40 milliárd forint körül mozgott. A jövő évtől esedékes adóztatás miatt azonban jelentős visszaesés várható a szektorban, vagyis zuhanni fognak a megtakarítások” – prognosztizál Mihalik.

A puding próbája az eves - mondja Demetrovics Gergely, amikor a csökkenő nyugdíj- es egészségpénztári befizetéseket firtatjuk. Az igazi öngondoskodás az lenne, ha a munkáltatók által nem befizetett pénzt a jövőben a dolgozó saját maga fizetne be biztosítási számlájára – hangsúlyozza a szakember. „Ezt egyébkent meg is tehetne, mert az szja sávok kedvező módosítása több pénzt fog az adózók zsebében hagyni. Az nem öngondoskodás, hogy a munkáltató által befizetett pénzből veszem a kontaktlencsét, meg a tyúkszemtapaszt. Lehet, hogy kevesen osztják a véleményem, de az adórendszerbe nem szerencsés ösztönzőket beépíteni. Hiszen ilyenkor mindenki panaszkodik, es elvonásokról beszel, hiszen a juttatások a rendszer logikája alapján járnak" – magyarázza a KPMG adópartnere.

Ami pedig az egyéb juttatási csomagokat illeti, a törvény megszavazását követően Oszkó Péter pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy számításaik szerint a nagy munkáltatók nem számolják fel kialakult cafeteria-rendszereiket, és nem is csökkentik a béren kívüli juttatásokra szánt összegeket. A törvényhozók abban bíznak, hogy még így is jobban meg fogják érni a juttatási csomagok, minthogy pénzben fizessék a bért. A pénzügyi tárca vezetője azt is hozzátette, hogy a kis- és közép vállalkozásokra (kkv-k) amúgy sem volt jellemző a cafeteria. Mihalik Ildikó ezt nem így látja. „Nem igaz, az, hogy a kkv-k nem éltek a cafeteria adta lehetőségekkel, s ők azok, akik bizonyosan csökkenteni fognak, méghozzá az adómértékkel arányosan. Az üdülési csekk és az ételutalványok megadóztatása sem kifejezetten gazdaságélénkítő hatású, hiszen – ha igaz is lesz az, hogy a nagy cégek nem módosítanak jelentősen cafeteria-rendszerükön – kevesebb forog majd belőlük, ergo a szolgáltatók is rosszul járnak, amiből megint csak kevesebb pénz folyik be az államkasszába” – összegzi véleményét az adóügyi szakember.

Demetrovics Gergely szerint ugyan vitatkozni az üdülési csekk szükségszerűségén és nemzetgazdaság-élénkítő hatásán, de a vészharangot kongatóknak azt tanácsolja: gondolják végig, hogy az üdülési csekkért magyar hotelekben elköltött pénzt nem költöttek például ruhára, vagy televízióra. Az utalványpártiakat pedig arra is figyelmezteti, hogy a papírok gyártása, adminisztrálása es a rendszer fenntartása évente szinten százmilliókat emészt fel.

Spórolás az új rendszerben
Tetszik, nem tetszik ehhez a törvényhez is kénytelenek leszünk alkalmazkodni, próbáljuk tehát kihozni belőle a legjobbat. E filozófia indíthatta a legnagyobb magyar utalványozó céget, a  Sodexo Pass-t is hírlevelének – a törvény kihirdetése utáni napokban való – szétküldésére. Az ebben közzétett számítások szerint a munkáltatók a béren kívüli juttatások rendszerében még így is 31 százalék költséget tudnak majd megtakarítani a bér jellegű kifizetésekkel szemben. Számokra vetítve ez annyit tesz, hogy a havi 18 ezer forintos juttatás éves szinten és adóval terhelve 270 ezer forintot jelent majd a munkáltatónak, míg ha ugyanezt bérként fizetné ki alkalmazottjának, az rögtön 393 ezer forintra rúgna. És bár a dolgozók is érezni fogják a különbséget, még mindig jóval többet visznek majd haza az utalványos rendszerben, mint ha a járandóságuk bérként lenne kifizetve. Tehát ha a munkáltató 2010-ben is megtartja éves szinten a 144 ezer forintos juttatást, akkor a dolgozónak ez 115 200 forintot fog jelenteni a kedvezményes kulccsal számolva. Míg ugyanez a bruttó 144 ezer forint a bérébe beépítve alulról súrolná a 80 ezer forintot.

 Kanaki Anna