hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Öt vagy nyolcszázalékos béremelés: melyik áll közelebb a valósághoz?

  • adozona.hu

A gazdasági válság a vállalatok jövő évi üzleti tervében is nyomott hagyott: béremeléssel, bérbefagyasztással és több cégnél bércsökkentéssel is számolniuk kell a munkavállalóknak. Míg korábban az egyéni teljesítményre, a kompetenciák és készségek teljes körű kihasználására épített elsősorban egy vállalatvezető, amikor a bérek felől döntött, ma sokaknál már csak a gazdasági bizonytalanságot szem előtt tartva mérlegelnek. A DGS Global Research által készített „Bértervezés 2010” című felmérés ebben a helyzetben kívánt segíteni.

Megfelelő makrogazdasági feltételek megléte mellett gördülékenyen működhet a vállalaton belüli bérezési, ösztönzési és teljesítményértékelési rendszer. Jelenleg azonban a nehezen megjósolható külső és a bizonytalan belső feltételek között kell a vezetőknek kialakítaniuk bérezési stratégiájukat, és üzleti terveiket elfogadtatniuk a tulajdonosokkal. És hogy miért is ennyire fontos ez a kérdés? A bér és a béren kívüli juttatások szinte minden cégnél a legnagyobb költségtételek között szerepelnek, éppen emiatt kihívást jelent a „megfelelő” jövedelemcsomag meghatározása. Ha valamely szervezet sokat fizet, romlik az eredménye és versenyképessége, ellenben ha túl keveset, akkor nem lesz képes megszerezni, megtartani és a hatékony munkavégzés érdekében motiválni a munkatársait.

A korábbi béremelési trendek előre megjósolható felborulása is eredményezte a nem mindennapi érdeklődést a DGS Global Research tanácsadócég által folytatott „Bértervezés 2010” című kutatással kapcsolatban. Az eredmények visszaigazolták a várakozásokat; a felmérésben 10 nap alatt résztvevő 654 szervezetnek - az előző évekkel ellentétben - mindössze alig több mint egyharmada tervez átlagosan 5,2 százalékos béremelést. Azok a munkavállalók járnak leginkább jól, akik a 250 és 5000 fő közötti létszámot foglalkoztató cégeknél dolgoznak, hiszen ezen vállalatoknál emelik majd - az előzetes tervek szerint - a legtöbben a jövedelmeket jövőre. Bérfejlesztést leginkább a közüzemi szolgáltatók, valamint az ipari termelővállalatok terveznek, szinte minden munkakörre kiterjedően.

Továbbra is magasabb bérek az átlagnál

Annak ellenére, hogy a pénzügyi szektorban működő cégeknek átlagosan mintegy harmada számol csupán bérfejlesztéssel, ők az országos átlagnál is nagyobb mértékben emelnék a jövedelmeket. Ezen szektorban várható a vezetői munkakörben dolgozók tekintetében a legmagasabb, mintegy 8 százalékos jövedelem-növekedés.

Nem nyílik tovább a bérolló?

A jelenlegi tervek szerint van, ahol megáll a bérolló növekedése Budapest és vidék között. A kutatásban résztvevő cégek közül legnagyobb mértékben ugyanis a Közép-Dunántúli Régióban működők kívánják vagy tudják leginkább a bérek emelését megoldani (például a diplomások az itt működő vállalkozások 54 százalékánál számíthatnak bérfejlesztésre). A fővárosban átlagos lesz az emelés, egyedül a kereskedelmi, értékesítői munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában terveznek az átlagnál több cégnél béremeléssel.

 A kereskedelmi szektor a vesztes

Egyértelműen a kereskedelmi ágazatban dolgozó cégek a válság vesztesei. Nem csupán azért, mert alig akad olyan vállalkozás, amely 2010-ben bért emelne közülük (mindössze 20 százalékuk tervez a vezetőknél is növekedést), hanem azért is, mert például 50 százalékuk a béren kívüli juttatásokra rendelkezésre álló keretek csökkentését tervezi.

Mi lesz a cafeteriával?

A tények azt mutatják, hogy bár évek óta egyre növekvő számban vezették be a vállalkozások a béren kívüli juttatásokat, a kutatásában résztvevő munkáltatók 25 százaléka még mindig nem biztosítja ezt a lehetőséget dolgozóinak - leginkább a mikro- és kisvállalkozásokra jellemző ez. Megállapítható, hogy hatottak az év eleje óta keringő rémhírek is, mivel cafeteria-rendszert üzemeltető vállalatoknak majdnem harmada a jövő évben a felhasználható keretösszegek csökkentésével (átlagosan 24 százalékos mértékben) számol. Mégis akadnak olyanok is, akik tudatos bérpolitikát folytatva utána számolnak mindennek. Ennek köszönhető, hogy főként a 20 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező, valamint az 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatok negyede 2010-ben emelni kívánja a béren kívüli juttatásokra fordítható összegeket! Főként az iparban, az IT-telekommunikációs szektorban, a közüzemi szolgáltatóknál és a közlekedés-szállítás területén vannak olyan vállalkozások, amelyek a foglalkoztatotti létszámtól függetlenül - adózás ide vagy oda -, de belevágnak a béren kívüli juttatások bevezetésébe.

Szidjuk-e a multikat?

Mind a politikai „elit“, mind pedig az átlagpolgárok körében újra és újra fellángoló divat a hazánkban működő külföldi vállalatokat szidni. A jövő évben azonban a Magyarországon működő, többségében külföldi tulajdonú cégek több mint fele bérfejlesztést prognosztizál munkavállalói esetében (a vezetőknél 58 százaléka, a diplomásoknál 59 százaléka, az ügyviteli munkakörökben 52 százaléka, míg a fizikai állománynál 43 százalékos arányban). Ezzel szemben a kutatásban résztvevő magyar tulajdonban lévő vállalkozásoknak kevesebb, mint ötöde képes/akar béremelést végrehajtani.

A válság hatására átalakulnak a bér- és ösztönzési rendszerek, nő a teljesítmény szerepe

A felméréseiből származó adatok azt mutatják, hogy növekszik azon cégek aránya, akik a válság hatására átgondolják eddigi rendszereiket. Egyre többen fektetnek hangsúlyt a valós teljesítmények elismerésére, és kötik össze a teljesítményértékelési és ösztönzési rendszereket, ezáltal is elkötelezettségre, hatékonyabb munkavégzésre inspirálva munkatársaikat - a trend ráadásul folyamatosan erősödik.

FISZ Hírügynökség

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Művész, jogdíj, egyéni vállalkozás

Szipszer Tamás

adószakértő

Közvetlen bérköltség

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink