Öt vagy nyolcszázalékos béremelés: melyik áll közelebb a valósághoz?

Megosztás Tetszik

A gazdasági válság a vállalatok jövő évi üzleti tervében is nyomott hagyott: béremeléssel, bérbefagyasztással és több cégnél bércsökkentéssel is számolniuk kell a munkavállalóknak. Míg korábban az egyéni teljesítményre, a kompetenciák és készségek teljes körű kihasználására épített elsősorban egy vállalatvezető, amikor a bérek felől döntött, ma sokaknál már csak a gazdasági bizonytalanságot szem előtt tartva mérlegelnek. A DGS Global Research által készített „Bértervezés 2010” című felmérés ebben a helyzetben kívánt segíteni.

Megfelelő makrogazdasági feltételek megléte mellett gördülékenyen működhet a vállalaton belüli bérezési, ösztönzési és teljesítményértékelési rendszer. Jelenleg azonban a nehezen megjósolható külső és a bizonytalan belső feltételek között kell a vezetőknek kialakítaniuk bérezési stratégiájukat, és üzleti terveiket elfogadtatniuk a tulajdonosokkal. És hogy miért is ennyire fontos ez a kérdés? A bér és a béren kívüli juttatások szinte minden cégnél a legnagyobb költségtételek között szerepelnek, éppen emiatt kihívást jelent a „megfelelő” jövedelemcsomag meghatározása. Ha valamely szervezet sokat fizet, romlik az eredménye és versenyképessége, ellenben ha túl keveset, akkor nem lesz képes megszerezni, megtartani és a hatékony munkavégzés érdekében motiválni a munkatársait.

A korábbi béremelési trendek előre megjósolható felborulása is eredményezte a nem mindennapi érdeklődést a DGS Global Research tanácsadócég által folytatott „Bértervezés 2010” című kutatással kapcsolatban. Az eredmények visszaigazolták a várakozásokat; a felmérésben 10 nap alatt résztvevő 654 szervezetnek - az előző évekkel ellentétben - mindössze alig több mint egyharmada tervez átlagosan 5,2 százalékos béremelést. Azok a munkavállalók járnak leginkább jól, akik a 250 és 5000 fő közötti létszámot foglalkoztató cégeknél dolgoznak, hiszen ezen vállalatoknál emelik majd - az előzetes tervek szerint - a legtöbben a jövedelmeket jövőre. Bérfejlesztést leginkább a közüzemi szolgáltatók, valamint az ipari termelővállalatok terveznek, szinte minden munkakörre kiterjedően.

Továbbra is magasabb bérek az átlagnál

Annak ellenére, hogy a pénzügyi szektorban működő cégeknek átlagosan mintegy harmada számol csupán bérfejlesztéssel, ők az országos átlagnál is nagyobb mértékben emelnék a jövedelmeket. Ezen szektorban várható a vezetői munkakörben dolgozók tekintetében a legmagasabb, mintegy 8 százalékos jövedelem-növekedés.

Nem nyílik tovább a bérolló?

A jelenlegi tervek szerint van, ahol megáll a bérolló növekedése Budapest és vidék között. A kutatásban résztvevő cégek közül legnagyobb mértékben ugyanis a Közép-Dunántúli Régióban működők kívánják vagy tudják leginkább a bérek emelését megoldani (például a diplomások az itt működő vállalkozások 54 százalékánál számíthatnak bérfejlesztésre). A fővárosban átlagos lesz az emelés, egyedül a kereskedelmi, értékesítői munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában terveznek az átlagnál több cégnél béremeléssel.

 A kereskedelmi szektor a vesztes

Egyértelműen a kereskedelmi ágazatban dolgozó cégek a válság vesztesei. Nem csupán azért, mert alig akad olyan vállalkozás, amely 2010-ben bért emelne közülük (mindössze 20 százalékuk tervez a vezetőknél is növekedést), hanem azért is, mert például 50 százalékuk a béren kívüli juttatásokra rendelkezésre álló keretek csökkentését tervezi.

Mi lesz a cafeteriával?

A tények azt mutatják, hogy bár évek óta egyre növekvő számban vezették be a vállalkozások a béren kívüli juttatásokat, a kutatásában résztvevő munkáltatók 25 százaléka még mindig nem biztosítja ezt a lehetőséget dolgozóinak - leginkább a mikro- és kisvállalkozásokra jellemző ez. Megállapítható, hogy hatottak az év eleje óta keringő rémhírek is, mivel cafeteria-rendszert üzemeltető vállalatoknak majdnem harmada a jövő évben a felhasználható keretösszegek csökkentésével (átlagosan 24 százalékos mértékben) számol. Mégis akadnak olyanok is, akik tudatos bérpolitikát folytatva utána számolnak mindennek. Ennek köszönhető, hogy főként a 20 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező, valamint az 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatok negyede 2010-ben emelni kívánja a béren kívüli juttatásokra fordítható összegeket! Főként az iparban, az IT-telekommunikációs szektorban, a közüzemi szolgáltatóknál és a közlekedés-szállítás területén vannak olyan vállalkozások, amelyek a foglalkoztatotti létszámtól függetlenül - adózás ide vagy oda -, de belevágnak a béren kívüli juttatások bevezetésébe.

Szidjuk-e a multikat?

Mind a politikai „elit“, mind pedig az átlagpolgárok körében újra és újra fellángoló divat a hazánkban működő külföldi vállalatokat szidni. A jövő évben azonban a Magyarországon működő, többségében külföldi tulajdonú cégek több mint fele bérfejlesztést prognosztizál munkavállalói esetében (a vezetőknél 58 százaléka, a diplomásoknál 59 százaléka, az ügyviteli munkakörökben 52 százaléka, míg a fizikai állománynál 43 százalékos arányban). Ezzel szemben a kutatásban résztvevő magyar tulajdonban lévő vállalkozásoknak kevesebb, mint ötöde képes/akar béremelést végrehajtani.

A válság hatására átalakulnak a bér- és ösztönzési rendszerek, nő a teljesítmény szerepe

A felméréseiből származó adatok azt mutatják, hogy növekszik azon cégek aránya, akik a válság hatására átgondolják eddigi rendszereiket. Egyre többen fektetnek hangsúlyt a valós teljesítmények elismerésére, és kötik össze a teljesítményértékelési és ösztönzési rendszereket, ezáltal is elkötelezettségre, hatékonyabb munkavégzésre inspirálva munkatársaikat - a trend ráadásul folyamatosan erősödik.

FISZ Hírügynökség