Módosította a kormány a vagyonfelügyelő és az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése, valamint a Bérgarancia Alapból történő támogatás-lehívás veszélyhelyzeti szabályairól szóló rendeletet a Magyar Közlöny 110. számában megjelent 314/2024. kormányrendelettel.
Tapasztalatok szerint egyre gyakrabban fordul elő, hogy a munkáltató fizetésképtelenné válik. A munkavállalók hónapok óta nem kapnak munkabért, a hitelezők pedig naponta kopogtatnak. Nem meglepő tehát, hogy a céggel szemben felszámolási eljárás kezdeményezésére kerül sor. De hogyan, mikor jutnak a pénzükhöz a munkavállalók?
Ahogyan a cégek megalakulnak, úgy meg is szűnnek. Ez természetes folyamat és nem feltétlenül jár veszteséggel vagy kudarccal. Bármilyen esetről is legyen szó, egy cég működésének lezárása azonban hosszú és összetett folyamat. A cégeljárási feladatok mellett rendezni kell az adózási és számviteli tennivalókat, emellett az adatszolgáltatási kötelezettségről sem szabad megfeledkezni. Ezek a feladatok ugyanakkor komoly kihívás elé állíthatják a társaságokat, hiszen a cégek megszüntetése nem a mindennapi rutin részét képezi. Hiánypótló kiadványunk a fenti feladatok elvégzésében nyújt gyakorlati segítséget a szakemberek számára.
Milyen esélyei vannak a végkielégítésre a munkavállalónak, ha csődbe megy a cég? Mi a különbség a 4, illetve a 8 órás munkaviszony között? Olvasóink kérdéseire Viszló László, az Adózóna és a hvg.hu munkajogi szakértője válaszol.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték