Újra költségmentesek lehetnek a munkaügyi perek

2009.09.25., 13:38 Frissítve: 2009.09.25., 13:40

Tetszik

Még az idén az Országgyűlés elé kerülhet a munkaügyi perek költségviseléséről szóló törvény módosítása, miután a kormányzati oldal és a munkáltatók is támogatták a munkavállalók erre vonatkozó javaslatát az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris ülésén pénteken.

A munkavállalói oldal azt javasolja, hogy munkaügyi perek esetén a személyi költségmentesség mértéke a mindenkori nemzetgazdasági átlagkereset kétszerese legyen úgy, hogy a 2009-es évre a 2007-es, a 2010-es évre a 2008-as adatokat vennék alapul - mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, az oldal szóvivője.

Az OÉT-en több mint egy éve vitáztak a perek költségmentességéről, miután a jogi segítségnyújtás igénybevételét részletesen szabályozó igazságügyi minisztériumi rendelet 2008 februárjával megszüntette a munkaügyi perek perköltség-mentességét.

A 2008 februárja óta érvényben lévő szabályozás szerint az állam megelőlegezi a munkaügyi pert indító munkavállaló költségét, de pervesztés esetén köteles az állam által előlegezett költségeket visszatéríteni. A munkaügyi perekben fellépő munkavállalók ugyanakkor kérelmezhetik a bíróságtól a személyes költségmentesség engedélyezését. Erre akkor adhat engedélyt a bíróság, ha a perre menő munkavállaló jövedelme nem haladja meg munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és vagyona sincs.

A munkavállalói oldal többször kérte a munkaügyi perek költségmentességének visszaállítását, míg a munkaadók ezt nem tartották szükségesnek.

Az OÉT pénteki plenáris ülésén a kormányzati oldal elfogadta a munkavállalók javaslatát. Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára elmondta: a javaslat alapján elkészítenek egy konkrét jogszabálytervezetet, amelyet akár még az idén elfogadhat az Országgyűlés. Hozzáfűzte: a bíróságok hivatalból vizsgálnák, hogy ki jogosult személyi költségmentességre. A munkaadói oldal - rövid tanácskozási szünetet követően - közölte: nem gátolják meg, hogy a törvénytervezet a Parlament elé kerüljön.

A tanácskozáson megvitatták az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslatot, és az ezzel, valamint a megtakarítások ösztönzésével kapcsolatos törvénymódosításokat.

Antalffy Gábor, Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke, a munkáltatói oldal szóvivője elmondta: üdvözlik az egyéni vállalkozóról és cégről szóló törvényjavaslatot, különösen azt, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéni cégek korlátlanul - a tulajdonosaik vagyonával is - felelnek a tartozásaikért.

A plenáris ülésen szó volt az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek magyar végrehajtásáról. Bencze László, az Egészségügyi Minisztérium szakértője hangsúlyozta: Magyarország teljesíti a kartában vállalt kötelezettségeit. Az ország tíz éve csatlakozott az Európa Tanács által elfogadott Európai Szociális Kartához, majd 2009-ben annak kiegészített, "modernizált" változatához - ismertette Bencze László.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, a munkavállalói oldal képviseletében elmondta: álláspontjuk szerint a munkavállalók rosszabb helyzetbe kerültek az utóbbi 10 évben, így nem érvényesült a karta szelleme, a magyar lakosság születéskor várható élettartama csökken, elmarad az európai uniós átlagtól, és fogy a népesség.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.