hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Iratmegőrzés: mikor tart örökké?

  • dr. Marosi Andrea

Milyen szerepe és feltételei vannak az iratkezelésnek és iratmegőrzésnek az Európai Unióban? Milyen tagállami szabályozás van érvényben Magyarországon, Angliában, Németországban és Franciaországban?

„Az elektronikus munkavégzés gyors elterjedése, a magán és a közszférában, egész Európában, arra a felismerésre késztette az embereket, hogy az új munkavégzési formát, megbízható elektronikus iratkezeléssel és hosszú távú iratmegőrzés kifejlesztésével támogassák. Így az európai emberek akár a jelenben, akár a jövőben biztonságosan használhassák az iratokat. Mindannyiunk érdeke, hogy ez európai szinten történjen, mivel oly sok szervezetnek kell eleget tennie az EU direktívák követelményeinek és az ezzel kapcsolatos jogszabályoknak, illetve saját üzleti tevékenységük is megköveteli ezt.” (Tyacke, 2005)

A fent idézett szavak is mutatják, hogy az iratkezelés és iratmegőrzés kiemelt szerepet kap az Európai Unión belül. A tagállamok saját törvényi előírásokkal rendelkeznek a dokumentáció terén, az EU irányelvek csupán iránymutatásként szolgálnak. Az egyes államok tehát jogosultak arra, hogy az iratkezelés és iratmegőrzés szabályait, követelményeit és megőrzési időtartamát saját maguk állapítsák meg.

A tagállamok a saját jogrendszerükhöz, adórendszerükhöz, igazgatási gyakorlatukhoz igazítva határozzák meg az elévülés konkrét szabályait. Az EU célja ezzel az, hogy az egyes országok flexibilitását erősítse, ugyanakkor lehetővé tegye az Európai Unión belüli konzisztencia megőrzését is.

A gazdálkodó szervezeteknek minden olyan eseményről folyamatos nyilvántartást kell vezetniük, amely tevékenységük során fordul elő és kihat vagyoni, pénzügyi vagy jövedelmi helyzetükre, illetve ezeket a nyilvántartásokat bizonyító erejük miatt az elévülési idejükig meg kell őrizniük.

Ezeket a konkrét megőrzési kötelezettségeket az alábbiakban foglaljuk össze:

Magyarország

A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni. 

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség. 

A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell.

Németország

Németországban a gazdálkodó egységek adófizetési kötelezettséghez kapcsolódó dokumentumok megőrzési ideje minimum 10 év. A törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy az adóhatóság engedélye alapján a gazdálkodó szervezet eltérjen ettől a szabályozástól, ha az aránytalan nehézséget okoz abban az esetben, ha ez nem befolyásolja károsan az adómegállapítási kötelezettségét.

Az üzleti levelezés, illetve egyéb adózás szempontjából fontos dokumentumok (pl. transzferár-dokumentáció) megőrzési kötelezettsége 6 év.

Franciaország

Megőrzési kötelezettség terheli az összes könyvvezetéssel kapcsolatos, számviteli törvényben rögzített dokumentumot, illetve az ezeket alátámasztó bizonylatokat és iratokat is.

Franciaországban az átlagos megőrzési idő jogi célból 10 év, míg adózási célból 6 év.

Elektronikus formában kiállított bizonylatokra, valamint a számítógépen rögzített információkra további archiválási szabályozások érvényesek.

Anglia

Minden társasági adó alá tartozó gazdálkodó szervezet köteles megőrizni a törvényben előírt dokumentumokat, amelyek az adott időszakban történt gazdasági eseményeket hitelesen igazolni tudják és lehetővé teszik visszamenőlegesen az ellenőrzést.

Meg kell őrizni a törvényi előírások szerint:
 Az összes számlát és a gazdálkodó szervezet érdekében felmerült költségek igazolására szolgáló bizonylatot, illetve az összes ezekhez kapcsolódó dokumentumot
 Kereskedelmi tevékenység esetén az összes eladáshoz, vásárláshoz kapcsolódó iratot
 Igazoló dokumentumokat és bizonylatokat: főkönyvi számlák, analitikus nyilvántartások, szerződések, számlák, nyugták, közjegyzői okiratok

A megőrzési idő elég eltérő dokumentumtípusonként. Ezeket az alábbi táblázat foglalja össze:

Igazgatósági ülés jegyzőkönyveiKönyv szerinti kötelezettségek/követelésekSzerződésekÜgyleti levelezésAdóvisszatérítés
Németország10 év10 év10 év6 év6 év
Franciaországörökké10 évörökké10 év10 év
Angliaörökké7 évgarancia lejártáiggarancia lejártáig5 év
Magyarország10 év10 év8-15 év8 év10 év


Fontos megjegyezni, hogy a dokumentumok megsemmisítése és károsítása az elévülési idő lejárta előtt bűncselekménynek minősül és súlyos jogkövetkezményeket eredményez. 

Az elektronikus formában kiállított bizonylatok egyre nagyobb szerepet játszanak a gazdasági forgalomban. Ezeket a dokumentumokat elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. 

Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat elektronikus formában is megőrizhető, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. 

Ahhoz, hogy az iratkezelési és iratmegőrzési rendszerek jó minőségben, az EU-s direktívák figyelembevételével készüljenek el, s eleget tegyenek a felmerülő igényeknek, vizsgálni kell a hazai és az EU-s gyakorlatot, valamint az információtechnológia adta új lehetőségeket. A közigazgatásban a meglévő rendszerek fejlesztése a feladat. A vállalkozásoknál pedig új iratkezelési rendszerek kidolgozására és bevezetésére van szükség. 

Ferencz Gyönygyi - Kneitner Lea
VGD

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Versenybírói elszámolás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ingatlanértékesítés szja-kötelezettségének kezdete

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink