adozona.hu
Adótörvények a köbön: a sok módosítás a jogbiztonságot sérti
//adozona.hu/archive/20090826_adovaltozasok_2010_vamosi
Adótörvények a köbön: a sok módosítás a jogbiztonságot sérti
Az adótörvények 2010-re történő módosítását kihirdették. A változások tartalmát már sokan elemezték. Közelítsünk most formális oldalról is, vajon mennyire sikerült a mindenki által túlbonyolítottnak minősített rendszeren egyszerűsíteni. Túlzottan egyszerű adórendszer nincs, s minél fejlettebb egy társadalom, a jogrendszere és társadalmi viszonyai annál cizelláltabbak, bonyolultabbak; mégis, a mienk társadalmunk fejlettségénél mintha összetettebb lenne. Van tehát min faragni. Vámosi-Nagy Szabolcs kommentál.
A jogalkotó meghirdetett céljai között szerepelt az egyszerűsítés. Ennek jegyében az ötvennél több adónem közül megszűnik a két különadó (pontosabban beolvad a személyi jövedelemadóba és a társasági adóba), a munkaadói és munkavállalói járulék, a vállalkozói járulék és a kulturális járulék. Az adónemek számának csökkentése kétségkívül kívánatos. Igaz, a képlet nem ilyen „tiszta”, hiszen bevezetik a nagy értékű vagyontárgyak adóztatását is, ami négy új adónemet (házadó, vízi jármű adó, nagy teljesítményű gépjárművek és a légi járművek adói) jelent.
Az adónemek számának csökkentésén kívül a többi módosítás is rejt magában bonyolítási-egyszerűsítési jelenségeket. A jövedelemadóban a kedvezmények körének megnyirbálása - ebből a szempontból – üdvözlendő. A társasági adóalap módosító tételeinek megkurtítása is jó. A tételes eho műfajának megszüntetése már több évvel ezelőtti kormányígéret beváltása. A helyi iparűzési adó központosított beszedése is könnyíti az adózó életét.
Nyilvánvalóan nő a foglalkoztató adminisztrációs terhe a személyi jövedelemadóban bevezetendő „fél-szuperbruttósítás” miatt, hiszen a bérszámfejtésnél más az adó és más a járulék alapja. Az offshore jelenség újfajta megközelítése, az adóamnesztia meghosszabbítása a szabályozást bővíti.
A változások sűrűsége, terjedelme olyan mértékben elfajzott, hogy azok követése rendkívül nehéz feladat minden jogalkalmazó (adózó és igazgatás) számára. A személyi jövedelemadó törvény 2005 évben tizenkétszer (!) módosult. Az idén, július végéig már hétszer! (A viták megelőzése érdekében: 2009: XXXV., XXXVIII., XLIV., LVI., LXV., LXXVII., LXXXV.). Az adózás rendjéről szóló törvényt a korábbi évi átlagos hétszeri módosításon felülemelkedve 2009-ben eddig tizenegyszer (!) változtatták (2009: V., XXXI., XXXV., XXXVIII., XLVIII., LI., LVI., LXXVII., LXXVIII., LXXXI., LXXXV.) a honatyák, egyszer pedig az Alkotmánybíróság (73/2009.(VII. 10.) AB) korrigálta.
Még szerencse, hogy az Országgyűlés időnként „zárva tart”. A rendszer folyamatos mozgatása az utóbbi években olyan mértékűvé vált, amely már a jogbiztonságot sérti. Hasznos lenne, ha a Parlament az évi módosítások maximális számának meghatározásával valamiféle önkorlátozásba kezdene, hiszen alkotmányossági aggályokat is felvet önmagában a túlzott jogalkotási kedv.
Ráadásul nem vagyunk az idei adótörvénykezés végén. Ősszel újabb saláta törvénnyel számolhatunk, hiszen az áfában a 2010-re szóló európai elvárásokat át kell vezetni a hazai törvénybe.
Az egészségügyi hozzájárulás átmeneti szabályaiban is korrekció lesz (a 25 százalékos kedvezményes adózású természetbeni juttatást eho-val nem kívánták terhelni, viszont a jogszabály szövege ezt nem tükrözi). Nagy esély van arra, hogy az Alkotmánybíróság sem marad tétlen. Amíg a fél-szuperbruttósítás miatti adóalap növelés alkotmányi összhangjának megítélése kétesélyesnek tűnik, a családi pótlék év közbeni „adóterhet nem viselő járandósággá” deklarálása visszamenőlegesen adóemelést okozhat egy korábban megszerzett jövedelemre, s így nyilvánvalóan minden létező jogelvbe ütközik.
Előttünk még az őszi ülésszak. Vajon megússzuk-e az említett módosításokkal, avagy mégis több lesz ? Ember legyen a talpán, aki erre ma választ tud adni.
Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs
adószakértő, Ernst & Young
c. egyetemi docens