adozona.hu
Eljött az offshore alkonya: Bajnai szigorításai a gyakorlatban
//adozona.hu/archive/20090504_vagyon_ado_offshore_Bajnai_valsagkezeles
Eljött az offshore alkonya: Bajnai szigorításai a gyakorlatban
Tetszik
Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében adót vetnek ki az adóparadicsomokba menekített jövedelmekre és vagyonra. A Bajnai-kormány válságkezelő programja szerint egyrészt forrásadót vezetnének be az olyan országokba történő kifizetésekre, amelyekkel hazánk nem kötött kettős adóegyezményt, másrészt szigorítanák a társasági adóról szóló törvényben az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát és megadóztatnák a hozzájuk utalt jövedelmeket.
A cél tehát világos: az adókikerülés visszaszorítása. Kérdés hogyan lehet ezt megvalósítani? És nem utolsósorban mely országok tekinthetőek adóparadicsomnak?
Az utóbbira kézenkekvő válasz lehetne: azok az országok, melyeket az OECD nem tekint együttműködőnek, de ez így nem teljesen igaz. A nem együttműködő jelző sokkal inkább azokra az országokra utal, amelyek az off-shore cégek alapításánál nem tekintik magukénak a világ vezető partner országai által megfogalmazott adózási normákat.
A holding társaságok számára jelenleg sok ilyen európai ország kínál kedvező adózási feltételeket és üzleti környezetet. Ráadásul a magyar adórendszerben is vannak olyan szabályok, amelyek ösztönzik az úgynevezett holding cégek letelepedését.
| Magyarországon az off-shore cégeket három fő okból alkalmazták |
| Az értékpapír, áru és szolgáltatás adásvételek során való bekapcsolása, közvetítőként. (Valós ügyletek lefölözése) Az off-shore cég által kiszámlázott látens költségek elszámolása, vagyis pl. jutalékok, piackutatás, marketing és menedzsment szolgáltatások. (Látens ügyletek elszámolása) Az értékpapírok, üzletrészek értékesítésekor a nyereség off-shore cégnél való realizálása. (A valós tulajdonos rejtése mellett jövedelem helyének megváltoztatása) Forrás: MKOE |
Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát kiterjesztenék arra a személyre is, amelynek az illetősége van olyan államban, ahol a társasági adó nem éri el a magyar adómérték kétharmadát. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy egy magyarországi székhelyű vállalkozás is lehet ellenőrzött külföldi társaság., ha az üzletvezetési helyét külföldre helyezi és amiatt más államban minősül belföldi illetőségűnek. Vagyis a jogszabály azt szeretné, egy olyan vállalat is „fülön csíphető” legyen, aki azért tette át székhelyét Magyarországról más államba, mert ott az adómérték jóval kevesebb. Csakhogy ehhez épp azoktól az államoktól kellene információt szereznie a magyar adóhatóságnak, akik idáig sem voltak együttműködőek, legalábbis az OECD definíciója szerint. Végül - nem teljesen érthető módon – kimaradt javaslatból,, hogy nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a személy, aknek az adott országban valódi gazdasági jelenléte van, annak ellenére, hogy egyáltalán nem vagycsak minimális adót fizet
A jogszabály szigorítására irányuló kezdeményezés a gyakorlatban tehát szélesítené az ellenőrzött külföldi társaságok adókötelezettségét. Nemcsak az onnan kivont, hanem- mind magánszemélyek, függetlenül attól magánszemély vagy cég-e a tulajdonos.
Kérdés ezekután, hogy mikor tekinthető egyáltalán jövedelemnek bármely adóparadicsomba átutalt, vagy onnan visszautalt pénzösszeg.
| Számoljon itt! |
| Kattintson az Adózóna vagyonosodási kalkulátoráért ide! |
A pénzeszköz a vagyon része, így a címben rejtőzködő jövedelem és vagyon fogalmát nem árt külön tisztázni. Ehhez pedig fontos leszögezni, vagyon esetén nem számít annak az eredete. A lényeg csupán, hogy a mozgatásának célja a menekítés legyen, továbbá, hogy - jogszabály szerint ugyan nem pontosan meghatározott - úgynevezett adóparadicsomba kerüljön. Nem kérdés ezekután, hogy a végcél az állampolgár teljes ellenőrzése az erős Állam által, de az sem kétséges, hogy pár évig mégcsak a jogbiztonság fokozatos leépítésével érvényesíthetőek a programban vázolt elképzelések.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
