adozona.hu
Cafetéria: kevesebbet adóznánk
//adozona.hu/archive/20090328_cafeteria_ado_adoelkerules_adoalap_kevese
Cafetéria: kevesebbet adóznánk
Valamennyi válságkezelő, adóreform javaslat közös eleme: szélesíteni az adóalapot, többen fizessenek kevesebb adót. Az adó és járulék alapot csak úgy lehet szélesíteni, ha adózás alá vonunk olyan bevételeket is, ami után eddig nem kellett adózni, járulékot fizetni. A fekete-szürke gazdaság elleni küzdelem egyik jelszava az adóelkerülés csökkentése. Ezekután fogalmazzuk meg, mi is az a cafetéria?
Cafeteria 2009 |
Számolja ki az Adózóna cafetéria-kalkulátorával mennyibe kerül juttatást adni a munkavállalóinak. |
Nem teljesen megalapozottak azok a vélemények, miszerint a munkáltatók a cafetéria adózás alá vonásával, azok értékével csökkentenék a dolgozók jövedelmét. A munkáltatói járulékterhek csökkentése épp azt szolgálja, hogy összességében a munkáltatók terhei ne növekedjenek. Míg a zsebből fizetett bevételeknél remélni lehet az adóelkerülés részbeni megszűnését, addig cafetéria elemek megszüntetésével azonnal megvalósulna a szélesebb adóalap, többen kevesebb adót, járulékot fizetnek.
Miért akkor ez a nagy felháborodás, tiltakozás a cafetéria (adóelkerülés) korlátozása, megszüntetése miatt?
Egyrészt, mert azzal mindenki egyetért, hogy ha nem muszáj, akkor ne fizessünk adót, járulékot. Hátrányosan érinti a magánszemélyeket a cafetéria elemek megszüntetése? Csak akkor, ha ezt a kérdést a rendszerből kiemelve külön vizsgáljuk: egyetértünk azzal, hogy csökkenjenek az adók és a járulékok, de közben küzdünk az adóelkerülést lehetővé tevő cafetéria elemekért. Gyakran olvasni olyat, hogy például a munkáltatónak 10 ezer forintba kerülő étkezési jegy révén a dolgozó 10 ezer forint bevételhez jut. Ez nem így van. A munkáltatók az utalvány előállítóknak 6-8 sz körüli költséget fizetnek, így nekik a 10 ezer forintos étkezési jegy ennyivel többe kerül. A többlet a költségvetés helyett vállalkozók (utalvány előállítók) zsebébe kerül. Nem véletlen, hogy ők tiltakoznak a legerősebben, hergelve ezzel a magánszemélyeket. Ugyanazok az emberek, akik tiltakoznak a cafetéria elemek megszüntetése ellen, egyben határozottabb fellépést követelnek az adóelkerülés megszüntetése érdekében.
Ez így ellentmondásos. A cafetéria elemek között azonban érdemes különbséget tenni már csak a beterjesztett évközi változások miatt is. Vannak havi és vannak éves adómentes juttatások, vannak névre szóló és bemutatóra szóló utalványok. Az éves névre szóló juttatások évközi megadóztatása alkotmányossági aggályokat vet fel. Nem véletlen az üdülési csekkek reklámozása óriás plakátokon. A személyi jövedelemadó törvény nem tiltja, hogy valaki már áprilisban megkapja éves üdülési csekk „adagját”. Ennek időarányos részének adóztatása visszamenőleges kötelezettséget jelentene a munkáltatóra vagy a magánszemély részére, ezért vélelmezhető az Alkotmánybíróság elmarasztalása. Nincs ilyen alkotmányossági probléma a havi bemutatóra szóló juttatásokkal, például az étkezési illetve ajándékutalványokkal kapcsolatosan. Ezeket cészerű lenne 2009. július 1-jével megszüntetni.
Az étkezési utalványok rendszere a korábbi állami nagyvállalati rendszerben alakult ki, a vállalati büfé és a munkahelyi étkezde révén. Mára már az étkezési jegy funkcióját tekintve pénzként (bankjegyként) működik. Nyugodtan elfogadhatja a Tv, vízvezeték szerelő a munkadíjat étkezési jegy formájában. Az első szupermarketben fizetéskor készpénzként (bankjegyként) használhatja azt. Ez aggályos is lehet. Az étkezési utalvány előállítók tulajdonképpen úgynevezett pénzhelyettesítő értékpapírt készítenek, pedig bankjegy előállítására csak az Magyar Nemzeti Banknak van felhatalmazása. A bankjegyként funkcionáló étkezési jegy azonban könnyen hamisítható, és visszaélésre is lehetőséget teremt.
Összegezve az eddigi tárgyalásokból nyilvánvaló, hogy a kormány nem lesz képes egy lépésben, év közben adózás alá vonni teljes körűen a cafetéria elemeket. Ha figyelembe vesszük az alkotmányossági szempontokat is, akkor első lépésként 2009. július 1-től azonnali hatállyal meg kell szüntetni a hideg-, melegétkezési utalványokat és az ajándék utalványokat. Év végén értékelni lehetne a munkáltatói és a munkavállalói reakciókat és lehetne továbblépni a többi cafetéria elem adózás alá vonásával kapcsolatosan. A fokozatosság figyelembe vételével, véleményem szerint az üdülési csekk megszüntetését kellene a legerősebben megfontolni. Van létjogosultsága bizonyos cafetéria elemnek, de azt hiszem mára már átestünk a ló túlsó oldalára.
Angyal József