Helyszíni szemle, avagy hogyan öntsünk tiszta vizet az APEH poharába?

dr. Marosi Andrea

2008.12.27., 04:57 Frissítve: 2008.12.26., 22:18

Tetszik

Az adóhatóság az áfa-ellenőrzés folytatásaként ismételt nyilatkozattételre idézte be adózót. A revizornak jegyzőkönyvben rögzítette, hogy az adózónak műszaki végzettsége van, miközben fogalma sincs a számlában szereplő tevékenység műszaki tartalmáról, csakúgymint a tevékenység elvégzéséhez szükséges eszközökről. Hol hibázott az APEH és mi az a helyszíni szemle?

Adózó helyszíni szemlét kért, vagyis azt, hogy a helyszínen, az üzemi területén a műtárgy bemutatása mellett ismertethesse a számlában szereplő gazdasági eseményt és rögzítsék a revizor által is szemmel látható eredményt vagy a gazdasági megvalósulást. Az eljáró revizor az ismertetést követően az adóhatóság épületében használatos nyilatkozattételi jegyzőkönyvet kívánta felvenni, mellőzve azokat a lényeges elemeket, amelyet éppen a helyszínen lehet rögzíteni.

A törvény a bizonyítási eszközök körében szabályozza a nyilatkozat és a helyszíni szemle lehetőségét. A megkülönböztetés nyilvánvaló, mindkét cselekménynek eltérő funkciója van. A tényállás tisztázására szemle rendelhető el. A helyszíni szemlén készülő jegyzőkönyvre vonatkozó tartalmi előírások igen szigorúak.

A jegyzőkönyv tartalmaznia kell a következőket:
a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot,
b) a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját,
c) a meghallgatott személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, eljárásjogi helyzetét és elérési lehetőségét,
d) a meghallgatott személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét,
e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat,
f) a szemle és a hatósági ellenőrzés során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat,
g) a meghallgatott személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.

A szemlének két fajtáját van: a hatóság hivatali helyiségében vagy a hatóság által kijelölt helyen lebonyolított szemle. Ez utóbbira a szemletárgyat - a hatóság külön felhívására - köteles magával vinni a szemletárgy tulajdonosa. Helyszíni szemlénnek hívjuk azt is, amikor a hatóság munkatársai és az eljárás egyéb résztvevői mennek ki a helyszínre (például egy tervezett létesítmény helyszínére, az ügyfél által folytatni kívánt tevékenység tervezett helyszínére, avagy az ügyfél üzletébe, ipari üzemébe).

A helyszíni szemle különösen jól szolgálja adózó érdekeit , a valós tényállás objektív felderítését egy ellenőrzés során.
Érdemes kezdeményezni megtartását, illetve odafigyelni, hogy az elkészült jegyőkönyv tartalmazza –e a fent felsorolt, törvényben foglalt adatokat.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.