Számoljunk az új adónemmel?

dr. Vámosi-Nagy Szabolcs

2008.11.18., 06:37 Frissítve: 2008.11.18., 09:37

Tetszik

A Robin Hood-adót már elfogadták, de mi lesz a nemrég felvetett Tobin-adóval? Van realitása az adónem bevezetésének, s ez milyen következményekkel járna? Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője, az APEH egykori elnökhelyettese kommentál.

Minden józan megfontolást mellőzve a törvényhozás elfogadta a Robin Hood adót, vagyis a nagy energia szolgáltatók extra nyereségének egyfajta pótadóztatását. Ráadásul a bevételnek nem az egészét fordítják a valóban rossz hatásfokú távhőszolgáltatás hatékonyságának érdemi javítására, amely kulcsa a jövőbeni távhőszolgáltatási díjcsökkentésnek, hanem a felét közvetlenül a felhasználóknak adják. Ezzel pillanatnyi segítséget nyújtanak ugyan a távfűtéses lakások tulajdonosainak, viszont a hatékonyság javulása, amely hosszabb távon a díjnövekedést megakadályozhatná, időben jelentősen kitolódik. Mondhatnánk azt is, hogy a jelenlegi valós gondot konzerváljuk, legyen ez a probléma tartós, unokáink is látni fogják. Sikerült ehhez olyan eszközt találni, amely erre teljesen alkalmatlan, jelesül új – ideiglenes! - adónemet bevezetni. Az egyszerűsítés zászlója alatt létrejött az 54. adónem. Gratulálunk!

Az új adónem elfogadása óta még egy hét sem telt el, újabb adóötlet merült fel. Az elképzelés bejelentője természetesen nem a pénzügyminiszter, hanem Kiss Péter, kancelláriaminiszter volt, igaz, pártpolitikusi minőségében. Ő a Tobin-adóban látna eszközt a spekulációs valutaváltások visszaszorítására. A felvetés annyiban szakszerű, hogy akkor tartja azt jónak, ha azt a világban minden ország egyszerre és egyformán vezeti be.

Az amerikai közgazdász nevét viselő adó lenne tehát az első világ-adó! Ez mindjárt rámutat az ötlet naivitására. Az Európai Unió tagállamai is erős korlátok mellett hajlandók adóztatási szuverenitásukról lemondani (áfa, jövedéki adó, versenytilalomba eső adókedvezmények, egységes kamatadó helyetti adatszolgáltatás), és a jelek szerint ezt a keretet sem hajlandók bővíteni (lásd: kamatadó vagy egységes társasági adó-alap). A Tobin-adó viszont azt feltételezi, hogy a földkerekség kétszázvalahány országa egyidejűleg vezetné be. Ha ugyanis egy ország kimarad, minden nagyösszegű valutaváltás abba az államba települne. Egy olyan világban, ahol még az általános forgalmi adó sem teljesen elfogadott (az USA egy ilyen adónem bevezetését mégcsak meg sem fontolja, hát még a fejlődő országok…)!

Az elképzelésnek tehát nincs realitása. Tudom, ma semmi sem biztos. A Robin Hood adó ötlete is akkor merült fel, amikor az olajár az egeket ostromolta (147 USD/hordó). Mi pedig akkor vezetjük be, amikor ez az ár hordónként 50-60 dollárra csökkent… Semmi sem lehetetlen.

Vannak azért csak egy országon múló adóztatási lehetőségek, ha tovább akarjuk az ország versenyképességét rontani. A minap hallottam, hogy a mezőgazdasági termelők szerint a műtrágyagyárak extraprofitra tesznek szert. Ez is megadóztatható, s a bevétel visszaosztható a termelőknek. De feltámasztható a kilencvenes évek elején megszüntetett földadó is. Az adózás történetéből is bőven meríthetünk. A közismert kapu- vagy füstadó mellett élhetnénk a fényűzési- és a vígalmi adó eszközeivel, különösen az egyszerűsítés jegyében! Esetleg a közismert magyar kreativitással merőben új adónem is kitalálható.

Vagy ne adjak további „ötleteket”, mert a végén termékeny talajra hullhat ? Be is fejezem. Még szerencse, hogy a kormányfő elhárította a Tobin-adó hazai bevezetésének gondolatát, reméljük nemcsak ideiglenesen. Azt ugyanis szögezzük le, a Tobin-adó éppen arra alkalmatlan, amire kitalálták. Általános bevezetése nem akadályozná a spekulációs valutaváltást, csupán egy kicsit megdrágítaná. És akkor mi van?

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.