hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyszerűsített adóbevallás, dupla munkavállalói járulék, magasabb adóbírság

  • Salgó Andrea

A minimálbérből élők kétszer annyi munkavállalói járulékot fizethetnek, és rosszabbul járhat az is, aki munkáltatója helyett az APEH-ra bízza a bevallása kitöltését. De milyen magánszemélyeket érintő adóváltozásokra lehet még számítani, ha az októberi tervezetet elfogadja a parlament?

Mi változik még és mi marad?
- nem lesz ingatlanadó
- elmarad az szja-sávhatár 1,7-ről 2 millió forintra emelése
- marad a  4 százalékos különadó
- megszűnik a 35 százalékos osztalékadó
- értékalapú helyett fix összegű (7-15 ezer forint közötti) lesz a cégautóadó
- új szja-adókedvezmény lesz a  nyugtaadásnál - maximum 100 ezer forint
- adószám-felfüggesztés: több lehetőség az APEH kezébe
- szigorítják a 250 ezer forint feletti készpénzügyletek feltételeit
Ez a második adótörvény-tervezet, ami idén ősszel a parlament elé kerül, pedig néhány héttel ezelőtt még úgy tűnt, januártól mégsem lesz változás az adózásban. A szeptember közepén Magyarországra is begyűrűzött gazdasági világválság nyomán ugyanis az első kormányzati lépések között szerepelt a jövő évi költségvetés és az adómódosítások visszavonása. Ám október utolsó hetében a parlament elé került egy újabb tervezet, amelyben a legtöbb szakértő szerint elsősorban apróbb technikai jellegű módosítások szerepelnek. De az sincs kizárva, hogy megbújt néhány egyszerűsítésnek álcázott adóemelés is a sorok között, miközben a Pénzügyminisztérium állítja: az adó- és járulékrendszer 2009-es változtatásának alapvető célja az egyszerűsítés, amely kézzelfogható versenyelőnyt jelenthet és hatékonyabbá teheti az adóellenőrzést is. Ilyen például az is, hogy a munkavállalói és az egészségbiztosítási járulék (6 százalék) alapja jövőre megegyezne, csakúgy, mint a munkaadói és a társadalombiztosítási alap. Az intézkedés állítólagos célja, hogy a dolgozónak ne kelljen felesleges számításokat végeznie ahhoz, hogy megtudja, mennyi járulékot kell fizetnie. Csakhogy az is előfordulhat, hogy épp a dupláját kell fizetnie, mint eddig – mutat rá Angyal József okleveles adószakértő.

Eddig a munkavállalói járulék (1,5 százalék) alapja a bruttó munkabér, vagyis minimálbér esetén 69 ezer forint volt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a dolgozónak, ha a minimálbérnek megfelelő összeget kapta, csak ezután kellett a másfél százalékot fizetnie, abban az esetben is, ha a munkáltatója a dupla járulékalap szerint fizette a járulékot utána. A minimálbér (bruttó jövedelem) és a dupla járulékalap közötti részre eső járulék ugyanis a munkaadó pénztárcáját terhelte. Ez, a tervek szerint, megváltozik: az alkalmazottnak már nem a bruttó bére (példánkban a minimálbér), hanem a 138 ezer forintos dupla járulékalap (ez az egészségbiztosítási járulék alapja is) után kell majd fizetnie a másfél százalékot és a munkáltatónak a 3 százalék munkaadói járulékot.

A cikk folytatása a hvg.hu-n olvasható
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink