hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adócsomag 2009: társasági adó, szja, cégautóadó, tb

  • adozona.hu

A 2009. évre tervezett, a Kormány által a Parlamentnek benyújtott adótörvény változások néhány fontosabb pontjára hívja fel a figyelmet a KPMG adóhírlevele. A tervezetben az anyagi jogszabályok módosítási javaslatai mellett több adóadminisztrációs egyszerűsítést, valamint a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló javaslat is megtalálható.

Társasági adó és társaságok különadója
A társas vállalkozások 4 százalékos különadójának megszüntetésével egyidejűleg a társasági adóban a javaslat szerint megszűnnek az alábbi lényegesebb adóalapkorrekcióstételek:
• céltartalékképzés és -felhasználás korrekciói,
• értékcsökkenési leírással kapcsolatos módosítások az új gépek, berendezések
két éves leírása kivételével,
• a kapcsolt vállalkozásnak adott/kapott kamat 50 %-ához kapcsolódó adóalapmódosítás,
• a követelések értékvesztéséhez és a hitelezési veszteséghez kapcsolódó
módosító tételek,
• a helyi iparűzési adó levonhatósága,
• a nem realizált árfolyam-különbözethez tartozó korrekciók,
• az alultőkésítés miatti növelő tétel,
• adomány miatti kedvezmény.
A vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert költségekről a korábbi
példálózó felsorolás helyett a törvény – bár szűkszavúan – alapelvi szinten
rendelkezik majd.

Az adó mértéke 18 százalékra emelkedne. Ugyanakkor a 10 százalékos adómérték alkalmazására vonatkozó egyes rendelkezések módosulnának. A javaslat szerint adózási szempontból elismert lenne a számviteli előírások szerint
az eredmény terhére elszámolt egyösszegű, terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés. Speciális szabály az új gépek, berendezések esetében a két éves gyorsított leírás, vagyis az elszámolt számviteli értékcsökkenésen túl összesen a bekerülési érték 50 százalékáig csökkenthető az adóalap az üzembe helyezés évében és az azt követő adóévben. A változáshoz kapcsolódóan a régi szabályok szerinti számított nyilvántartási értéket a következő öt adóévben lehet figyelembe venni az adóalapban.

A tervezet szerint megszűnne a veszteségelhatároláshoz kapcsolódó engedélyezési kötelezettség, azonban a 2008. december 31-ét követően megvalósult átalakulásnál és kedvezményezett eszközátruházásnál korlátozó rendelkezések lépnek érvénybe; veszteségelhatárolásra csak akkor lenne lehetőség, ha a jogutód a jogelőd által végzett tevékenységet jelentősen nemcsökkenti, vagy saját tevékenységeként végzi.

Az apporttal kapcsolatos transzferárszabályok ezentúl nemcsak a már többségi befolyással rendelkező tagra vonatkoznak, hanem arra is, aki többségi befolyást szerez az apporttal történő alapítással. A szokásos piaci árra vonatkozó előírásokat a javaslat kiterjeszti a külföldi vállalkozó belföldi telephelyeire, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is.

Helyi iparűzési adó
Helyi iparűzési adó alapjának meghatározása
A tervezet szerint az alábbi területeken módosulnak az adóalap kalkulációjához figyelembe veendő tételek:
• Megszűnik a korlátozás, hogy a külföldi telephelyen végzett tevékenységből
származó adóalap csak a teljes adóalap 90 százalékáig mentesül,
• levonhatóvá válik az iparűzési adóalapból az alapkutatás, alkalmazott kutatás,
kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége, az ilyen
tevékenységhez kapcsolódó anyagköltség természetesen továbbra csak
egyszer lesz levonható (az innovációs járulék alapja azonban nem fog változni
ilyen tekintetben),
• a nettó árbevétel a jogdíjbevételnek csak a felével csökkenthető.

Helyi iparűzési adó és kommunális adóelőleg
A tervezet szerint a helyi iparűzési adóra és a vállalkozók kommunális adójára fizetendő adóelőleget a jövőben önadózás keretében kell rendezni az eddigi önkormányzati adóhatóság általi kivetés helyett, az előlegszámítás szabálya azonban érdemben nem változnak.

Személyi jövedelemadó
Adótábla változása
Az adótábla 18 százalékos adókulcsának sávhatára várhatóan a jelenlegi 1,7 millió forintról 2 millió forintra emelkedik. A 36 százalékos adómérték, az adójóváírás és a magánszemélyek különadója változatlan marad. 

Béren kívüli juttatások
A javaslat szerint megszűnhet az adómentes béren kívüli juttatásokra vonatkozójövedelemkorlát.

Kamatjövedelem/árfolyamnyereség
Amennyiben a kamatjövedelem/árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításakor a kifizető a szerzéskori értéket vagy annak járulékos költségeit nem vette figyelembe, a magánszemély azt adóbevallásában illetve önellenőrzésében érvényesítheti.

Munkáltatói adómegállapítás
A tervezet szerint ha a magánszemély arról nyilatkozik, hogy kéri a munkáltatói adómegállapítást, akkor a munkáltató, meghatározott feltételek megléte esetén, köteles lesz elkészíteni a munkavállaló bevallását.

Vállalkozói osztalék
A vállalkozói osztalék egységesen 25 százalékos, megszűnik a 35 százalékos sáv.

Cégautóadó
A tervezet szerint 2009. január 1-jétől a cégautóadót a jövőben a személyijövedelemadó-törvény helyett a gépjárműadóról szóló törvényszabályozza.

A tervezet szerint az adótárgyi kör teljes körűen felöleli a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsikat, továbbá a magánszemélyek azon személygépkocsijait, amellyel kapcsolatban költséget számoltak el.

A javaslat szerint az adó alanya a Magyarországon bejegyzett járművek esetén annak a hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi esetén a lízingbe vevő, hatósági nyilvántartásban nem szereplő (például a külföldi rendszámú) személygépkocsi esetén pedig az,aki a gépkocsi után költséget számolt el.

Az adó alapja a bekerülési értéke (magánszemély esetén a vételár), amelyet a személygépkocsi korától függően, évente meghatározott 5-10 százalékos értékkel kell korrigálni. Az adó éves mértéke az adóalap 7 százaléka. A gépjárműre megfizetett gépjárműadó azonban levonható lesz a cégautóadóból.

Az adót önadózással kell bevallani és megfizetni az APEH-hez negyedévente,

Társadalombiztosítás
2009 áprilisától a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után a foglalkoztató társadalombiztosítási járulékának mértékét 29 százalékról 26,5 százalékra kívánják csökkenteni. A minimálbér kétszeresét meghaladó jövedelemrészre továbbra is a 29 százalékos járulékmérték vonatkozik.

Munkaadói járulék
Szintén 2009. április 1-jétől a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 3 százalékról 1,5 százalékra kívánják csökkenteni a munkaadói járulékot, viszont az e feletti jövedelemrészt továbbra is 3 százalék munkaadói járulék terheli.

Rehabilitációs hozzájárulás
A rehabilitációs hozzájárulás a jelenlegi 177 600 forint/fő/évről 532 800 forint/fő/évre – azaz háromszorosára – emelkedne.

Közteheralapok egységesítése
A jelenlegi ötféle közteheralapot a következők szerint egységesítenék:
a munkaadói járulék és a szakképzési hozzájárulás alapja a munkaadói társadalombiztosítási járulék alapjával; a munkavállalói járulék alapja azegészségbiztosítási járulék alapjával egyezne meg.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Új lakás bérbeadása, értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Területfoglalási díj, fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Tervezési szolgáltatás, fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink