adozona.hu
Az APEH válaszol: örökösödési illeték, ingatlanvásárlás, szocpol
//adozona.hu/archive/20081103_apeh_orokosodesi_illetek_hitel_ado_ingatl
Az APEH válaszol: örökösödési illeték, ingatlanvásárlás, szocpol
Tetszik
Ebben az évben vásároltam gépkocsit, felét önerőből fizettem ki, felét hitelből, kell utána illetéket fizetni, és mennyit? Eltartási szerződésünk volt, a hölgy elhunyt, eladtuk a lakást augusztusban. Mikor és mennyit kell fizetnünk? Édesanyám örökölt egy házat a szüleitől, ha azt eladja, s az árát nekünk ajándékozza, mi pedig abból építkezünk, akkor milyen és mennyi adót, illetéket kell fizetnie édesanyámnak és nekünk?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 18. § (2) bekezdés d) pontja alapján a gépjármű vásárlása esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni a szerző félnek.
Az Itv. 24. § (1) bekezdése szerint gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi esetén minden megkezdett cm3 után 24 forint.
A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 800 forint. Wankel hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén az illeték mértéke a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 36 Ft.
Eltartási szerződésünk volt, a hölgy elhunyt. Eladtuk a lakást augusztusban. Mikor és mennyit kell fizetnünk?
A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 59- 63. §-ai rendelkeznek az ingatlan értékesítésből származó jövedelemről és az azzal összefüggő adókötelezettségről.
Az önök esetében az ingatlan megszerzésének időpontja az a nap, amikor a tartási szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották.
A szja-törvény 62. § (1) bekezdése alapján az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is (számított összeg).
A számított összegből már közvetlenül meghatározható a jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
A szja-törvény 62. § (6) bekezdése alapján, amennyiben a szóban forgó ingatlan az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóház, vagy lakás, akkor a szerzés évét követő ötödik évben történő értékesítés esetén az átruházásból származó jövedelmet adófizetési kötelezettség nem terheli, mivel a számított összeg a szerzés időpontjától függően a következők szerint csökkenthető:
- a megszerzés évében és az azt követő évben történő átruházás esetén a jövedelem a számított összeg 100 százaléka, a megszerzés évét követő második évben a 90 százaléka, a harmadik évben a 60 százaléka, a negyedik évben pedig a 30 százaléka, míg a megszerzést követő ötödik évtől már nem keletkezik adóköteles jövedelem az értékesítésből.
2005-ben vettem egy lakást 11,5 millió forintért. Most eladom 11,9 millió forintért /közben 0,9 milliót költöttem korszerűsítésre/ és vásárolok egy lakást 11,0 millió forintért. Kell illetéket fizetnem?
Az illetékekről szóló törvény (Itv. 18. § (1) bekezdése) alapján ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet.
Az Itv. 21. § (1) bekezdése szerint lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2 százalékos illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni.
Az Itv. 21. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján lakástulajdon vásárlása esetén akkor, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Nem minősül tehernek azonban a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
Édesanyám örökölt egy házat a szüleitől, amiben én - a lánya – élek a családommal. Ha édesanyám eladja az ingatlant, az árát nekünk ajándékozza, mi pedig abból építkezünk, akkor milyen és mennyi adót, illetéket kell fizetnie édesanyámnak és nekünk?
A szja-törvény 59- 63. §-ai rendelkeznek az ingatlan értékesítésből származó jövedelemről és az azzal összefüggő adókötelezettségről.
Az ingatlan megszerzésének időpontja öröklés esetén az örökség megnyíltának napja, vagyis az örökhagyó halálának napja.
A szja-törvény 62. § (1) bekezdése alapján az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is (számított összeg). A számított összegből már közvetlenül meghatározható a jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék.
A szja-törvény 62. § (6) bekezdése alapján, amennyiben a szóban forgó ingatlan az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóház, vagy lakás, akkor a szerzés évét követő ötödik évben történő értékesítés esetén az átruházásból származó jövedelmet adófizetési kötelezettség nem terheli, mivel a számított összeg a szerzés időpontjától függően a következők szerint csökkenthető:
- a megszerzés évében és az azt követő évben történő átruházás esetén a jövedelem a számított összeg 100 százaléka, a megszerzés évét követő második évben a 90 százaléka, a harmadik évben a 60 százaléka, a negyedik évben pedig a 30 százaléka, míg a megszerzést követő ötödik évtől már nem keletkezik adóköteles jövedelem az értékesítésből.
Amennyiben az ön édesanyja önnek ajándékozza az ingatlan átruházásából származó jövedelmét, akkor a megajándékozottnak (vagyis Önnek) erre tekintettel illetékfizetési kötelezettsége merülhet fel.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) alkalmazásában a fizetőeszköz (így a pénz is) ingónak minősül. Az Itv. 11. § (2) bekezdése alapján az ajándékozás akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.
Az Itv. 3. § (2) bekezdése értelmében ingó ajándékozása esetén az ajándékozási illetékkötelezettség a szerződésről kiállított okirat aláírása napján, ha pedig az ingó ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik. Az ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül kell bejelenteni.
Az Itv. 12. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajándékozási illeték összegét – az egy-egy megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével – meghatározott kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani, aminek alapján megállapítható, hogy az ajándékozási illeték mértéke függ a rokonsági foktól és az ajándék tiszta értékétől.
Így amennyiben az ajándékozó (szülő) gyermekének juttat ajándékot, akkor az illeték általános mértéke 18 millió forintig 11 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18 százalék, s a 35 millió forint feletti rész után pedig 21 százalék.
Az Itv. 17. § (1) bekezdés g) pontja szerint a takarékbetét ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól. Ezért amennyiben bankszámlán elhelyezett pénzösszeget kíván a szülő a gyermek részére ajándékozni, és azt átutalják a gyermek bankszámlájára, akkor ez az ajándékozás az Itv. hivatkozott rendelkezése alapján mentes az ajándékozási illeték alól.
2003-ban vásároltunk egy telket, amire egy házat építettünk. A házra 2005. februárban kaptunk lakhatási engedélyt. Most szeretnénk eladni az ingatlant és az lenne a kérdésem, hogy az adózásnál melyik időpontot kell figyelembe venni? Mert, ha telek szerzésének időpontját akkor már lejárt az 5 év, ha a használatbavételi engedélyét, akkor nem. Ugyanerre az épületre kaptunk „szocpol”-t és áfavisszatérítést, ezzel mi a helyzet, ha 5 éven belül adjuk el? Mindenképpen veszünk vagy építünk az eladott helyett.
Az önök esetében az ingatlan szerzési időpontjának a telek megszerzésnek ideje minősül, vagyis az a nap, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották.
Amennyiben, tehát Önök a szóban forgó ingatlant 2003-ban szerezték, és az ingatlan az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóháznak, vagy lakásnak minősül, akkor 2008-ban történő értékesítés esetén már nem keletkezik adófizetési kötelezettség az ingatlan átruházásából származó jövedelemre tekintettel, mivel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 62. § (6) bekezdése alapján a lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog a szerzés évét követő ötödik évben adómentesen átruházható.
A lakásépítési kedvezménynek („szocpol”) és az áfa-visszatérítésnek nincs jelentősége az ingatlanértékesítésből származó jövedelem utáni adókötelezettség szempontjából.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
