adozona.hu
Akció, reakció: vita az adótörvény módosításáról
//adozona.hu/archive/20081008_ado_torvenyek_vita
Akció, reakció: vita az adótörvény módosításáról
A parlamentben az adótörvények módosításáról szóló vitában az ellenzék elégedetlenségénk adott hangott, Horn Gábor sem ígérte a javaslatok megszavazását, míg az MSZP-s képviselők a lehetésges változtatásokról beszéltek.
Horn Gábor (SZDSZ) szerint egy adócsomagnak a társadalom támogatására is szüksége van, nemcsak a parlamentére; ennek a módosításnak azonban - véleménye szerint - biztosan nincs meg a társadalmi támogatása; pedig most "az a tét, hogy Magyarországnak lesz-e adótörvénye". Magyarországon a gazdasági növekedés nem lesz háromszázalékos 2009-ben, ez biztos, ahogyan az is, hogy az inflációs ráta nagyobb lesz a tervezettnél - vélekedett a liberális politikus. Horn Gábor szerint számos tartalék van a magyar költségvetésben, például a kiadási oldalon. Több mint 400 milliárd forintot költünk a Munkaerőpiaci Alapra évente, miközben csökken a foglalkoztatottság - említette példaként a képviselő, hozzátéve: csökkenteni kellene az élőmunka terheit, hogy a kisvállalkozók törvényesen tudjanak foglalkoztatni. Álláspontja szerint valódi, érzékelhető adócsökkentést nem jelent a csomag. Maga a miniszterelnök 300 milliárdos adócsökkentésről beszél, mégsincs olyan adónem, amely az inflációt meghaladó mértékben csökkenne - fűzte hozzá Horn Gábor. Mindezek alapján nem támogathatjuk ezt az adócsomagot - jegyezte meg.
Kékesi Tibor (MSZP) arról beszélt, hogy a személyi jövedelemadó 18 százalékos sávját 1,7 millióról 2 millió forintra emelik. Ha nem elég a 300 ezer forintos többlet, azon kell dolgozni, hogy találjuk meg azt a korrekt számot, amivel tovább lehet növelni ezt az értéket - mondta. Kékesi Tibor közölte: egyik módosító indítványukban azt javasolják, hogy két lépcsőben emeljék a jövedéki adót, mert az egyszeri emelés a feketegazdaság növekedését eredményezné.
A cégautó adóra több változatban is adnak be módosítást - mondta Szabó Lajos (MSZP). A parlament választhat ezek közül, a lényeg, hogy mind alkotmányos, és a terheket egyenletesen elosztó lesz. Módosítást adnak be arra is, hogy minden adókedvezménynek legyen felső korlátja, illetve módosítani kívánják a szerencsejáték törvényt is, például az internetes fogadások miatt.
Először kell adót csökkenteni, aztán ehhez hozzászabni a költségvetést - mondta az Orbán-kormány pénzügyminisztere. Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság mutatói ma a legrosszabbak Közép-Európában, ami minősíti a kormányzat politikáját. Szerinte a kormány eladósította az országot; az állami vagyont felélték, a vállalkozókra pedig olyan terheket raktak, amelyekkel a magyar gazdaság versenyképtelenné vált. Kovács Tibor (MSZP) szerint Varga Mihály vezérszónoki felszólalása egy 16 perces válságpropaganda volt. Jövőre 167 milliárd forinttal csökkennek a magánszemélyek és a vállalkozások terhei, Varga Mihály azonban ennek éppen az ellenkezőjét állítja - jegyezte meg Kovács Tibor.
Balogh József (MSZP) felszólalásában egyetértett Horn Gáborral abban, hogy az adócsökkentésekre csak a szociális és jóléti kiadások területén lehet állami forrásokat találni. A szocialista frakció azonban nem hajlandó a lakosság életszínvonalának romlását eredményező szociális és jóléti kiadások csökkentésére - mondta. Hozzátette: a kormány adócsomagja az önkormányzatok számára is egyszerűsítő szabályváltoztatásokat tartalmaz, az adóellenőrzés hatásfoka is javul.
Bernáth Ildikó (Fidesz) szerint a kormány adócsomagja nem segít a foglalkoztatás növelésében, pedig a munkanélküliség 2008-ban tíz éve nem tapasztalt arányokat öltött. A fideszes képviselő szerint a kedvezőtlen foglalkoztatási adatok hátterében egyértelműen a nagyon magas adó- és járulékterhek állnak, ráadásul a kormány munkaadók számára biztosított foglalkoztatási támogatásai is rendkívül alacsonyak. Bernáth Ildikó egyetértett azzal hogy segíteni kell a csökkent munkaképességűek - Magyarországon alacsony arányú - foglalkoztatását, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja a rehabilitációs hozzájárulás közel háromszorosára emelését. Elmondása szerint a munkaadók költségeinek emelése ellehetetleníti a kis- és középvállalatokat; a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásában szerinte elsőként az állami szervezeteknek kellene példát mutatniuk.