adozona.hu
Miért kérdőjelez meg egy szabályos szerződést az APEH?
//adozona.hu/archive/20080808_apeh_ugyved_vagyonosodasi
Miért kérdőjelez meg egy szabályos szerződést az APEH?
Tetszik
Adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálat során nem fogadta el valós eseménynek az adásvételi szerződésben rögzített, ügyvéd jelenlétében átadott pénzösszeget, és adózó bevételei között nem számolta el azt. Mi a probléma ezzel az eljárással?
Az ügyvéd felelőssége az adásvételi szerződés megszerkesztésekor egyfelől az, hogy az abban foglalt rendelkezések az érintett felek akaratának és a jogszabályoknak megfelelnek, másrészt az, hogy azok a személyek, akik a szerződést aláírják, valóban azok, akik erre jogosultsággal rendelkeznek; illetőleg, meghatalmazás alapján jogszerűen képviselhetik azt a felet, aki a szerződéskötésben bármilyen módon akadályozva van.
Fentiekre tekintettel, amikor az ügyvéd az okiratot szerkeszti és abban az a kijelentés található, hogy „előttem átadta”, akkor tanúsítja a cselekmény megtörténtét is. Az adóhatóság esetünkben arra hivatkozott, hogy a bemutatott okirat nem hiteles azon részében, ahol a pénzösszeg átadásáról szól, hiszen hiányzik a törvényben hitelesnek tekinthető banki igazolás. Kétségtelenül abnormális helyzet jön létre, amikor egy földhivatal, azaz egy másik közigazgatási hatóság által már elfogadott és szabályos szerződést az adóhatóság megkérdőjelez.
Az adóhatóság a saját törvényi felhatalmazása alapján minősíti meg nem történtnek, azaz fiktívnek a szerződésben szereplő eseményt, de határozatában mindig hangsúlyozza, hogy nem az ingatlan adás-vételi szerződés létrejöttét kérdőjelezi meg, hanem a pénzösszeg átadását. Minderre azért van szükség, mert ha egy a földhivatal által már elfogadott szerződést, és annak jogszerűségét vitatná, akkor felboríthatja évekre visszamenőleg az ingatlan-nyilvántartást.
Nagy kérdés: hogy lehetséges az, hogy egy szerződés egyik része igaz másik nem, ezt a képtelen helyzetet az adóhatóságnak bizonyítani kellene. Ugyanakkor nem teszi, mert állítása szerint nem vonatkozik rá becslési eljárásban a tényállás tisztázásának kötelezettsége, és a bizonyítékok elutasítását sem köteles részletesen indokolni.
Amennyiben az ügyvéd hamis, meg nem történt cselekményt ellenjegyzett, akkor ellenne eljárást kellene kezdeményezni és annak eredményéből megállapítható lenne az adóhatóság állításának a megalapozottsága.
Az adóhatóság a legkényelmesebb utat választja azzal, hogy a tényállást nem tisztázva, az okirati ellenjegyzést figyelmen kívül hagyva, egy szerződés neki nem tetsző részeit a törvényi felhatalmazás alapján semmisnek tekint.
Előfordul, hogy még ez sem történik meg, pusztán közli, miszerint nem hiteles bizonyíték az ügyvéd jelenlétében megtörtént pénzátadás, amely tényt önmagában az ellenjegyzés nem hitelesít.
Ez a kifordult szemlélet a jogállam alapjait támadja meg, hiszen egy törvényben felhatalmazott okirati ellenjegyzésnek a valóságot kell alátámasztani. Az élet sok területén működik és elősegíti a jogélet harmonikus működését. Eddig az okirati ellenjegyzés megkérdőjelezése, azaz okirat hamisítása csak büntetőeljárásban volt megállapítható. Most már nem így van. Különösen furcsa állami akarat, mely a bankok felé tereli az állampolgárokat, miközben a banki csődhullám sok állampolgárt egzisztenciális végveszélybe sodort az USA-ban, és ez előbb-utóbb hazánkba is beköszönhet.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
