adozona.hu
Az APEH válaszol: Start, ekho, bérbeadás, minimálbér
//adozona.hu/archive/20080718_ingatlan_start_eho_apeh
Az APEH válaszol: Start, ekho, bérbeadás, minimálbér
Tetszik
Olyan munkáltató is igénybe veheti-e a Start-kártyás járulékkedvezményt, akinek adó és járuléktartozása van? Pályakezdő Start-kártyásként vagyok, választhatom-e az ekho szerinti közteherviselést? Szeretném kiadni a házamat cég számára számlával, melyik adózási formát célszerű választanom, ha van mellette munkaviszonyom? Egyéni vállalkozóként valóban támogat az állam és csak a havi 1850 ehot kell fizetnem, illetve szja-t?
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Pftv.) 1. § (2) bekezdés 1. pontjának c) alpontja szerint a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy a tartósan álláskereső.
Tartósan álláskeresőnek az a személy minősül, akit az állami foglalkoztatási szerv a START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott.
A tartósan álláskereső személy START EXTRA kártya kiváltására jogosult, ha
a) az ötvenedik életévét betöltötte, vagy
b) életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.
A munkaadót az (1) bekezdésben meghatározott személy foglalkoztatásának időtartamára a START EXTRA kártya érvényességi idején belül illeti meg a kedvezmény abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama azt meghaladja.
Az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény:
a) a munkaadót a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alóli mentesség illeti meg.
b) az a) pontban foglaltakon túlmenően a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül a munkaadói járulék, valamint a huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A munkaadót a START EXTRA kártya tulajdonosa foglalkoztatásának második évében a munkaadói járulék, valamint a huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér tizenöt százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli.
A járulékkedvezmény igénybevételét tehát nem befolyásolja az a tény, hogy a munkáltatónak adó vagy járuléktartozása van.
Pályakezdő Start kártyás vagyok. Választhatom-e az ekho szerinti közteherviselést, vagy a START kártya miatt kizártam magam ebből a körből?
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (továbbiakban: Ekho tv.) szerint az adózási mód munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén akkor alkalmazható, ha a közterhek megfizetése a hónap első napján érvényes havi minimálbér után az általános szabályok szerint történik. Az általános szabályok szerinti közteherviselés vonatkozik a munkáltatóra és a munkavállalóra is.
START kártyával történő alkalmazáshoz a munkáltató számára kedvezményes járulékfizetési feltételek kapcsolódnak, amely az általános szabályoktól való eltérést jelent. Ebben az esetben nem valósul meg az ekho választhatóságának az a kritériuma, hogy a közterhek megfizetése mindkét érintett fél részéről az általános szabályok szerint történt.
Amennyiben a magánszemély és az őt alkalmazó munkáltató az ekho szabályai szerint kíván eljárni, a munkáltató egyidejűleg nem alkalmazhatja a START kártyához kötődő kedvezményes járulékfizetési szabályokat.
Ahhoz hogy számlaképes legyek, pl. egyéni vállalkozónak kell lennem. Ezt valóban támogatja az állam és csak a havi 1850 ehot kell fizetnem, illetve szja-t ha lesz jövedelmem?
Ahhoz, hogy számlaképes legyen egy magánszemély, nem kötelező egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása, adószámos magánszemélyként is ellátható egy adott tevékenység. Amennyiben a magánszemély egyéni vállalkozói igazolványt vált ki, járulékkedvezmény nem illeti meg, azonban meghatározott esetekben speciális járulékfizetési szabályok vonatkoznak rá.
Például ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, abban az esetben a 29 százalék társadalombiztosítási járulék, 9,5 százaléj nyugdíjjárulék (tagdíj) és a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem lesz. Munkaviszony egyidejű fennállása esetén az egyéni vállalkozót nem terheli az 1950 forint tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.
Egyéni vállalkozó vagyok, a minimálbér alatti a jövedelmem, ezért a minimálbér után fizetem a járulékokat. A hónapból 6 napot betegállományban voltam, ennek arányában csökkenthetem-e a "minimálbért", és ez alapján a járulékfizetést?
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 29. § (1) bekezdése alapján a biztosított egyéni vállalkozó a 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó a bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
Az egyéni vállalkozó a legalább minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt táppénzben, baleseti táppénzben részesül.
Amennyiben a táppénzre való jogosultság a naptári hónap teljes tartamán át nem áll fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni, tehát a táppénzes időtartam arányával csökkenthető a járulékfizetési kötelezettség.
Mint magánszemély szeretném kiadni a házamat cég számára számlával. Melyik adózási formát célszerű választanom, ha van mellette munkaviszonyom? Tételes költség elszámolásnál miket tudok?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 74. § (1) bekezdése alapján az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem főszabály szerint külön adózó jövedelemnek minősül, amely után a magánszemélyt 25 százalékos forrásadó terheli, ebben az esetben a magánszemélynek költségek levonására nincs lehetősége.
A szja-törvény 74. § (7) bekezdése azonban lehetőséget biztosít arra is, hogy a magánszemély az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alapján teljesítse az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme után az adókötelezettségét. Ilyen esetben ez a jövedelem az összevont adóalap részét képezi, amely után az adótábla szerinti adót (18, 36%) kell megfizetnie. Ha a magánszemély ezt az adózási módot választja, akkor jogosult a bevétellel szemben költséget elszámolni.
A magánszemély választhat, hogy az önálló tevékenységéből származó bevételével szemben milyen költség-elszámolási módot kíván alkalmazni.
Egyik lehetőség, ha a magánszemély a bérbeadásból származó bevétel 10 százalékát tekinti költségnek, vagyis a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ilyen esetben a 10 százalék költséghányad igazolás nélkül elszámolható, tehát nem kell számlával alátámasztania annak felmerülését, azonban ezen túlmenően más költség nem érvényesíthető a bevétellel szemben. Amennyiben a magánszemély ezt a költség-elszámolási módot választja, akkor az adóévben más önálló tevékenységből származó bevételével szemben sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást.
A másik lehetőség a tételes költségelszámolás módszere, amely szerint az adott tevékenységből származó bevétel erejéig a bérbeadással összefüggő, az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség vehető figyelembe.
Ez utóbbi módszer alkalmazása esetén a bérbeadással összefüggésben költségként számolhatók el a közüzemi számlák, amennyiben azok a bérbeadó nevére szólnak, azonban nem vehető figyelembe költségként az olyan kiadás, amely nincs közvetlen összefüggésben a bérbeadási tevékenységgel.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdése szerint a magánszemély 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni az adóévben megszerzett, a szja-törvény szerinti bevallási kötelezettség alá eső ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után. E kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg a biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatót, illetve a kifizetőt terhelő egészségbiztosítási járulék, valamint az említett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben nem éri el a hozzájárulás-fizetési felső határt. 2008-ban az említett felső határ 450 000 forint.
Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem - függetlenül a jövedelem nagyságától -, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
