hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nem kell szeretni a multikat, de meg kell becsülni őket

  • dr. Vámosi-Nagy Szabolcs

A nemzetközi nagyvállalatok térnyerése évtizedek óta működő gyakorlat. Hazánkban, amely nyitott gazdaságú ország, különösen az utóbbi húsz évben figyelhetjük meg terjeszkedésüket. A gazdaság globális kiszélesedésének végrehajtói. Ez a folyamat alapvetően értékeket hordoz. Ez akkor is igaz, ha bizonyos kísérő jelenségek „nem szimpatikusak”.

Az itt tevékenykedő nagy cégek túlnyomó többsége multinacionális vállalkozás. Lehet őket szeretni vagy nem szeretni, de tény, hogy az ország nemzeti össztermékének több mint a felét adják. Sok ezer mikro – és kisvállalkozás tartozik beszállítóik közé. Közvetlenül munkahelyeket hoztak, s a mai napig hoznak létre, közvetve talán még többet. Termelési - , munka- és kereskedelmi magaskultúrát valósítanak meg, a magyar gazdaság fejlődésének meghatározói, alappillérei. Nem véletlen, hogy minden ország keresi a multik kegyét, és sok mindent megtesz annak érdekében, hogy letelepedjenek a gazdaságukban. 

Támogatásokat adnak, képzést biztosítanak, adókedvezményt nyújtanak. Így tettük ezt mi is, elsősorban a társasági adóban és az iparűzési adóban. Ezek a kedvezményezési lehetőségek erősen szűkültek az európai csatlakozáskor. Az iparűzési adókedvezmények tavaly futottak ki, a társasági adókedvezmények 2011-ben.  Azért maradtak még kedvezményezési formulák, amelyek kiállták az európai – elsősorban versenyjogi – előírásokat. A kamatkedvezmény, a kutatás-fejlesztés, vagyis a K+F normák, bizonyos befektetési, beruházási kedvezmények, a fejlesztési kedvezmény a profitadóban. A beruházásoknál a milliárdos tőkeinvesztíció alapfeltétel, így jobbára a multiknak szólnak. 

A nehezen formálódó adókorszerűsítési elképzelések némelyikében felvetődött a társasági adó kedvezményeinek fűnyírószerű, válogatás nélküli megszüntetésének gondolata. A közfelfogásban ez úgy csapódik le, hogy a nagyok is fizessenek adót, szűnjön meg az adómentességük. Ez utóbbi nyilvánvalóan tévhit (már az,hogy nem adóznak), az előbbi pedig nyilvánvaló gazdaságpolitikai hiba lenne. Először is a multi nagyon sok személyi jövedelemadót, társadalmbiztosítási járulékot, szakképzési és innovációs járulékot, áfát fizetett eddig is. A hétszáz legnagyobb vállalkozás fizeti az összes adó- és járulékbevétel 30-35 százalékát, s a többit a többszázezer kis- és középvállalkozás. 

Az 50 féle adónemből ugyanis a társasági adó a teljes bevételnek körülbelül öt százalékát alkotja. Ha ezt vagy ennek egy részét elengedjük, olyan tőke jöhet be az országba, amely más adónemekben általában pontos adófizető, tisztességes számvitellel és adófizetési morállal rendelkezik, munkahelyet létesít, megrendeléseket biztosít a beszállítóknak. Ha a profitadóban nem kap kedvezményt, akkor a régió más országba megy. A befektetési politikának része az adózási kedvezmény. Visszatekintve sikeresnek is mondhatjuk magunkat, mert összességében a külföldi befektetések egy főre jutó összegével még mindig elsők vagyunk a régióban! Ezt a pozíciót nem szabad kockáztatni! (Sajnos a különadóval növeltük a kockázatot, a társasági adó kedvezményei nem érvényesülhetnek! ) 

Ez akkor is igaz, ha a befektetőnek nem elsődleges szempontja a közteherviselés, de azért a negyedik, ötödik helyen mégiscsak ott van. Ki ne tudná, hogy az Audi vagy a Suzuki idetelepülése milyen fontos, mintahogy a Mercedes mostani kecskeméti döntését nem lehet eléggé felértékelni! Márpedig a lehetséges kedvezmények eltörlésével, a hamis hangulatkeltéssel (adózzanak ők is, mintha tényleg nem adóznának!), az adórendszer stabilitásának hiányával alakulhat úgy a közgazdasági környezet, hogy a befektetők elfordulnak tőlünk. Az pedig nagyon rossz lenne. Nem kell szeretni a multikat, de meg kell becsülni őket! Szükségünk van rájuk!

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Innovációs járulék kétéves szabály

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Kivaalap

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink