adozona.hu
Közös társasági adóalap: az idő nekünk dolgozik
//adozona.hu/archive/20080618_vamosi_adozas_tarsasagi
Közös társasági adóalap: az idő nekünk dolgozik
Az adózás, adóztatás hatalmi kérdés. Ezt saját történelmünkben is megfigyelhetjük; amikor például a Monarchia sok ügyben biztosított önállóságot Magyarországnak, kivéve a hadügyet, a külügyet és a pénzügyet. Ez utóbbiban persze benne volt az adózás is.
Az adó az állam által egyoldalúan meghatározott, a társadalom közös szükségletének fedezete érdekében, akár kényszer útján is beszedett összeg (vagyoni érték), amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás általában nem áll. E meghatározásból következőleg főszabályként az állam az adó-megállapítás jogát nem engedheti át másnak, különben az általa nyújtott szolgáltatások fedezetét veszélyezteti. Ezzel függ össze az a tilalom is, amely nem engedi meg azt, hogy adókérdéseket népszavazásra bocsássanak.
Az Európai Unió tagállamaiban is nemzeti hatáskör az adóztatás. Az unió csak annyiban dönthet adózási kérdésekben, amennyiben ahhoz az összes tagállam (kivétel nélkül) hozzájárult és felhatalmazta erre. Nem véletlen, hogy az éppen bizonytalan sorsú lisszaboni szerződés sem engedné a többségi véleményt érvényesülni adóügyekben (akkor végképp esélytelen lenne az elfogadása), hanem a teljes konszenzushoz ragaszkodik. Ma is csak a vám, az áfa és a jövedéki adó ügyekben létezik uniós norma. (Amikor egy-egy adóügyi kérdés az európai bíróságra kerül, az többnyire versenyjogi okokból történik.)
Mindezek fényében érdekes felvetés a közös társasági adóalap meghatározásának elfogadtatása. Az adóügyi biztos által is támogatott elképzelés hangsúlyozottan nem egységes társasági adóról, „csak” az adóalapról szól. Megítélése szerint az országok közötti, egyébként létező és megengedett „adóverseny” átláthatóbb, tisztább, összehasonlíthatóbb lenne a jelenlegi helyzetnél. Most a társasági adókulcs önmagában keveset mond. Ha az egyik országban 16 százalékos a társasági adókulcs, még nem tudjuk, hogy azonos tényleges profit esetén ez most több, vagy kevesebb adó, mint a másik ország 19, 32 vagy 38 százalékos társasági adó mérték alkalmazása esetén. Lehet, hogy a magas adókulcsú ország mondjuk nagyobb amortizációt fogad el az adóalap meghatározásánál, mint a másik, vagy bizonyos esetekben enged kétszeres költségelszámolást stb.
A társasági adóalap meghatározása csaknem mindenhol a mérleg szerinti eredményekből indul ki. ( A számvitelben sok európai szabály, standard létezik, amelyek bizonyos mértékig korlátozzák az elszámolások szabadságát, de még mindig nem teljes egzaktsággal.) A társasági adó törvények ehhez képest határozzák meg az adóalap csökkentő és növelő tételeket, országonként eltérő módon. Ha mindezeket „szabványosítanák”, hamar kiderülne a tényleges adóterhelés mértéke (ehhez még az adókedvezményeket is figyelembe kell venni, de ez viszonylag könnyebb), s így alapjául szolgálhatnának az összehasonlításnak és az esetleges vitáknak. Gondoljunk csak a közelmúlt eseményére, ahol egyes német vezetők szemrehányást tettek a csatlakozó országoknak alacsony profitadójuk miatt. (Szerintük az EU támogatásokból felerősödő csatlakozó országok alacsony adókulccsal magukhoz csábítanak német vállalkozásokat, s ez nem tesz jót a német gazdaságnak. Mit mondjak, van benne valami…)
A közös társasági adóalap ötletével sok ország nem tud azonosulni. Ezért a javaslat puhult már. A módosított elképzelés már nem tenné kötelezővé mindezt a tagországok számára, avagy csak a nagy cégek számára lenne kötelező, meghagyva a nemzeti szabályozási körben a kis- és középvállalkozásokat. Egyhamar nem teremthető teljes konszenzus az ügyben. A magyar társasági adó törvény is tartalmaz olyan kivételes, kedvezményes szabályokat, amelyek (a kettős adóztatást kizáró egyezményeinkkel együtt) olyan nagy üzleteket hoznak hazánkba, amely tőkék egyébként el sem jutnának hozzánk. Márpedig jobb nekünk, ha ezek után Magyarországon adóznak.
Ma úgy tűnik, hogy sok víznek kell lefolyni a Dunán, a Rajnán, a Temzén ahhoz, hogy egészséges kompromisszum szülessék a közös társasági adóalap kérdésében. Hazánknak mindenesetre nem érdeke egy ilyen döntés megszületése, vagyis az idő nekünk dolgozik.