hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vámosi-Nagy: a bérterhek csökkentése nem fehéríti a gazdaságot

  • dr. Vámosi-Nagy Szabolcs

A magyar adórendszer egyik fő problémája a munkát terhelő adók (járulékok) magas szintje. Sokan ennek tudják be a bejelentés nélkül történő foglalkoztatást, amely sajnos valóban jellemző a magyar gazdaságban, elsősorban – de nem kizárólag – a mikrovállalkozásoknál. Nem kevesen a külföldi működő tőke oly kívánatos beáramlása egyik fő gátjaként is a munkaerő magas közterhét jelölik meg. A gazdaságot nem fehérítené, de mégis mivel járhat a közterhek csökkentése?

A nemrég közzétett OECD felmérés szerint csak Belgium előz meg minket ebben a nem túl dicséretes rangsorban. Nemrég még Németország is előttünk járt, de az utolsó mérési időpontban  – igaz, csak néhány tizedszázalékkal  –  már mögénk került. Ezt az összehasonlítást pedig illik komolyan venni. A statisztikából ugyan nem derül ki a mintavétel minden részlete  –  például: hogy a gyerekes szülőnél figyelembe vették-e az egyébként hazánkban adómentes családi pótlékot -, nyugodtan feltételezhetjük, hogy az összehasonlítás azonos elvek mentén, korrekt adatokkal történt. 

Vizsgáljuk meg, hogy ténylegesen milyen közvetlen terhek kapcsolódnak a mai magyar munkabérhez:
 
Munkáltatói tb-járulék:                                                             29%
Munkaadói járulék:                                                                     3 %        
Szakképzési, rehabilitációs járulék:                                          2%*     
Bruttó munkabér:                                                                    100%
 
Ebből:
Dolgozó tb-járulék:                                                                 15,5%
Munkavállalói járulék:                                                              1,5%
Átlag szja fizetés:                                                                   24%**

                            **************************************************************************************
 
Összes bér + a munkáltató terhei:                                     134%           100 százalék
 
Ebből összes közteher:                                                         75%              56 százalék    
                                                                                                       (+ havi 1950 Ft tételes eho)
 
 
Marad nettó bér:                                                                   59%            44 százalék
 
 
 
* becsült érték (több feltételtől függ)
** az adót fizetők átlagos becsült szja- terhe (2006)
 
 
A táblázatból látható, hogy a dolgozó felét sem kapja meg annak, amit bérköltségként a vállalkozás elszámol (Itt most nem foglalkozunk a képet egyébként valamelyest javító, tipikusan adómentes juttatásokkal. Így például az étkezési hozzájárulással, a tömegközlekedési bérlettel, az üdülési csekkel, s az önkéntes pénztári hozzájárulással sem. Ez nem jó. Mondható ugyan, hogy a befektetőt a munkaerő teljes ára érdekli (nem kizárólag a közterhe), s inkább a profitot terhelő adó nagysága izgatja, mégis elfogadható az ezen közterhek csökkentésére irányuló törekvés. Még akkor is, ha néhány százalékpontos csökkentés önmagában nem fehérít ki semmit. (Amennyiben a 134 mondjuk 125-re mérséklődne, akkor se rohanna senki a fekete munkát bejelenteni, ha egyébként nem fenyeget más okból a lebukás veszélye.)

Nem tudni egyelőre, hogy 2009-ben lesz-e egyáltalán lehetőség adócsökkentésre (a konvergencia-program szerint érdemi nagyságrend szóba sem jöhet). Ha azonban úgy alakul, hogy 200 milliárd forinttal mérséklik a munkaerő közterheit és ennek keretében mondjuk 3 százalékponttal csökkentik a járulékokat, továbbra sem egyértelmű, hogy a foglalkoztatók vagy a foglalkoztatottak válláról kell-e levenni a terhet. Az előbbiek járulékainak csökkentése azonnal redukálná a vállalkozások terheit, talán elősegítve a munkahely-teremtési kedvet. (Erre nagyon nagy szükségünk van!) A foglalkoztatott viszont vélhetően arra vár, hogy a 2006-ban 2 százalékponttal megemelt járulékát a két évvel ezelőtti szintre csökkentik, s így nőhet a nettó jövedelme. (Mint tudjuk, foglalkoztatottból több van, mint foglalkoztatóból, s ez szavazatban mérve bizony nem mellékes. Ugyanakkor az egész társadalom hosszú távú érdeke a vállalkozások mozgásterének bővítése.)

A (foglalkoztatói és/vagy foglalkoztatotti) járulék csökkentése ugyanakkor másik kérdést is felvet. A társadalom tudata ma odáig nem jut el, hogy a nyugdíj és az egészségügy mennyibe kerül. Az adófizetők nincsenek tisztában azzal, hogy most jött el az a pillanat, amikor a járulékok ténylegesen fedezik a társadalombiztosítás – pillanatnyi – költségeit, más szóval nem kell adóból kipótolni a tb-költségvetés hiányát. Egyszóval saját bőrünkön érezhetjük, hogy mennyi a társadalombiztosítás tényleges költsége. Ebből a megközelítésből talán a személyi jövedelemadó mérséklése kedvezőbb. A vállalkozás ott realizálhat ebben az esetben mozgásteret, hogy a szja csökkentés okozta nettó jövedelem emelkedése esetén megszűnik – adott pillanatban (évben) – a béremelési kényszer.

Láthatóan egy esetleges munkára vonatkozó közteher-csökkentésnek is több megoldási lehetősége van, s a variációk közötti választás nem egyértelmű. A baj mégsem ez, hiszen „tiszta megoldások” ritkán adódnak. A probléma inkább abból fakad, hogy egyelőre semmilyen csökkentési lehetőségre nem látszik reális esély.
 
 
 
 
 
 
                                                                                 
                                                                      
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Transzferár elkészítés továbbszámlázása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Belépőjegy

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Áfabevallás – Credit Note

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink