adozona.hu
Az APEH válaszol: járulékok és kedvezmények
//adozona.hu/archive/20080515_apeh_eva_jarulek
Az APEH válaszol: járulékok és kedvezmények
Tetszik
Evás cégem van, milyen járulékokat kell fizetnem magam és alkalmazottaim után? A praxisjog vagyonértékű jog, így az adózása másként történik, ez igaz? Mikor jár a lakáscélú hitelszerződés után kedvezmény, mit tehet az adóstárs? A megváltozott munkaképességű alkalmazott után milyen kedvezmények járnak?
Megváltozott munkaképességű munkavállalókat szeretnék foglalkoztatni. Van-e járulék (vagy egyéb) kedvezmény az esetükben?
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés v) pontja alapján amennyiben legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat egy társaság, akkor a társasági adóalap meghatározása során csökkentő tételként veheti figyelembe a személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér – de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér – összegét, feltéve, hogy a társaság által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.
Megváltozott munkaképességű munkavállaló után járulékkedvezmény nem vehető igénybe.
Evás cégem van, milyen járulékokat kell fizetnem magam és alkalmazottaim után?
A társaság tagjának járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége attól függ, hogy a tag a társaság tevékenységében milyen jogviszonyban tevékenykedik. Ha a tag csak vezető tisztségviselést lát el, ezt megbízásos jogviszonyban végezheti, vagy munkaviszonyban is elláthatja. Azonban a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.
Megbízás esetében a tag akkor lesz biztosított, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak 30-ad részét. A társaságnak 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, a biztosított tag pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. Munkaviszony létesítése esetén is ugyanezen járulékokat (egészségügyi hozzájárulás) kell megfizetni.
A tag a vezető tisztségviselésen felül ténylegesen és személyesen is közreműködhet a társaság tevékenységében, és ha ezt a tevékenységet nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszony keretében végzi, akkor társas vállalkozóként kell a fenti járulékokat megfizetni.
Ha a tagnak egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya áll fenn, a járulékokat mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a tételes egészségügyi hozzájárulást csak egy jogviszony után kell megfizetni.
Alkalmazott foglalkoztatása esetén a társaság 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizet, a dolgozó pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot.
Tudomásom szerint a praxisjog vagyonértékű jog, így az adózása másként történik, ez igaz?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 28. § (5) bekezdés b) pontja alapján egyéb jövedelemnek minősül az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog (praxisjog) átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része. Az egyéb jövedelem része az összevont adóalapnak, amely után az adótábla szerinti adót (18,36%) kell megfizetni.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a magánszemély 11százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni az összevont adóalapba tartozó jövedelem adelőleg alapjaként meghatározott összege után.
Lakáscélú kölcsönszerződést kötöttünk. Én adóstárs vagyok. Megkaptuk a banktól a befizetésünk igazolását. Jár-e még ebben az évben is adókedvezmény?
Tekintettel arra, hogy a kérdése nem tartalmazza a válaszadáshoz szükséges összes lényeges információt, így arra általános tájékoztatást adunk.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 2006. december 31-én hatályos 38. §-a szerint az összevont adóalap adóját adókedvezmény csökkenti, amely az 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplő magánszemély által a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj címén az adóévben megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg 30 százaléka, vagy 40 százaléka attól függően, hogy a magánszemély régi, vagy új lakást vásárolt és amennyiben a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel(ek) összege nem haladja meg a szja-törvényben meghatározott értékhatárt.
Az igénybe vehető kedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 120 ezer forintot, akár 30, akár 40 százalékos mértékű kedvezményre jogosult. A lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény a törvény módosítása miatt csak abban az esetben érvényesíthető, ha a hitel törlesztése legkésőbb 2006. december 31-éig megkezdődött.
Főszabály szerint az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Ez alól azonban kivételt az az eset, ha az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van.
A kedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, akinek az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme a 4 millió, illetőleg a szja-törvényben meghatározott esetben az 5 millió forintot nem haladja meg.
Amennyiben az adókedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély bevallásadási kötelezettség alá eső összes jövedelme a 3 millió 400 ezer forintot meghaladja, de nem volt több 4 millió forintnál, akkor az őt egyébként megillető kedvezményt, a legfeljebb 120 ezer forintot csökkentenie kell a 3 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával.
Amennyiben az adókedvezményt érvényesítő magánszemély házastársa (élettársa) az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban volt gyermekgondozási segélyre jogosult, valamint a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adósként, adóstársként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlannak egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelemhatár ebben az esetben 4 millió 400 ezer forint.
A 30, illetőleg 40 százalékkal kiszámított összeget, a legfeljebb 120 ezer forintot csökkenteni kell a 4 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával akkor, ha a magánszemély bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem több 5 millió forintnál.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
