adozona.hu
Minden, amit a nyugdíj melletti munkáról tudni kell
//adozona.hu/archive/20080424_nyugdij_melletti_munka_rokkant
Minden, amit a nyugdíj melletti munkáról tudni kell
Tetszik
Számtalan olvasói kérdés érkezik a nyugdíj melletti munkával kapcsolatban: kikre vonatkozik a januárban életbe lépett szabályozás, mikor kell szüneteltetni a nyugdíj folyosítását, a rokkantnyugdíjasokra is érvényesek a szabályok, kell-e adózni utána, jár-e nyugdíjnövelés és mikortól szűnik meg a nyugdíj mellett végzett munkára vonatkozó korlátozás. Az Adózóna 7 pontba gyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.
1. 2008 januárjától a 62 évesnél fiatalabb, munkát vállaló nyugdíjasok – előrehozott öregségi nyugdíjban, a korkedvezményes, korengedményes és bányász nyugdíjban, vagy az egyes művészeti tevékenységet folytatók – esetében bizonyos jövedelemszint után a nyugdíjasnak le kell mondania a nyugdíjáról. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjas minden évben rendelkezik egy éves keretösszeggel, amely az év első napján érvényes minimálbér 12-szerese (idén 828 ezer forint). Mindaddig, amíg az adott évi keresete ezen belül marad, korlátozás nélkül felveheti a nyugdíját is. Ahogy azonban túllépi a keretet, a következő hónaptól az év végéig szüneteltetnie kell a nyugdíját, s ezt be kell jelentenie az adóhatóságnak.
2. Nyugdíjas munkavállalóként 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási, valamint 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni.
3. A nyugdíj összevonandó jövedelem. A nyugdíj - adózás szempontjából - olyan adóterhet nem viselő járandóság, amely összevonandó a nyugdíjas egyéb jövedelmeivel (pl. munkabér). (Maga a nyugdíj "0-kulcsos", tehát nincs utána személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség.) Amennyiben azonban valaki dolgozik, az adóbevalláson a munkából származó jövedelem mellett a nyugdíjat is fel kell tüntetni. Ebben az esetben az adóalapot a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttesen adják.
4. A rokkantnyugdíjasokra más szabályok vonatkoznak. Az ő esetükben 2009. január 1-je előtt a „régi” szabályokat kell alkalmazni. Vagyis a 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők nyugdíját csak akkor kell megszüntetni, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. (A megrokkanás utáni keresetet akkor lehet a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a jövedelemadóval csökkentett, nettó összege legalább 20 százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező valorizált (szintre hozott) átlagkeresetnél.) A teljes munkaidőben dolgozó rokkantsági nyugdíjban részesülő nyugdíjas tehát négy hónapig dolgozhat, az 5. hónap elsejétől viszont jelenteni kell a hatóságnak a munkavégzést – magas fizetés esetén.
5. Amennyiben a rokkantnyugdíjas aktív korához képest rokkantsági nyugdíjasként kevesebbet dolgozik, vagyis teljes munkaidő helyett részmunkaidőben, vagy pl. hat órás munkaidő helyett 4 órában dolgozik tovább, akkor ez év végéig bármennyit dolgozhat, nem nézik a keresetét, vagyis jövedelme mellett a rokkantnyugdíjra is jogosult.
Nem dolgozik rendszeresen az, akinek a munkaideje a megrokkanást követően csökken. Amennyiben a rokkant az aktív korához képest rokkantsági nyugdíjasként kevesebbet dolgozik, akkor keresete nem kerül vizsgálatra, vagyis "bármennyit" kereshet.
A 2008. január 1-je utáni időponttól rokkantsági nyugdíjban részesülők (2009. január 1-je után pedig valamennyi rokkantsági nyugdíjas) foglalkoztatása esetén azt már nem kell vizsgálni, hogy a rokkant rendszeresen dolgozik-e, csak azt, hogy mennyit keres. Megszűnik a rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha keresőtevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és az egyéni járulékokkal csökkentett - kereset havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset összegének 90 száazlékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori minimálbér összegét (2008-ban havi 69 ezer forint), - vagyis, ha nem éri el a minimálbért, nem lehet megszüntetni.
6. A sajátjogú nyugdíj mellett munkát vállaló személynek (munkaviszonyban állók, kiegészítő tevékenységet végző egyéni vagy társas vállalkozók, stb.) a nyugdíj-járulékfizetési kötelezettség bevezetésével összhangban, 2006.
december 31-ét követően ( ha 2007. április 1-jétől fizetett nyugdíjjárulékot, azt követően) minden 365 napos nyugdíjjárulék fizetés után - kérelemre - nyugdíjnövelés jár.
A nyugdíjnövelés címén a foglalkoztatás, illetve a tevékenység minden 365 napja után, ezen időszak alatt fizetett nyugdíjjárulék-alapot képező havi átlagos jövedelem 0,5 százalékával kell a nyugellátást megemelni. Ha valaki például 2007. január 1-jétől egy éven át havi 100 ezer forint jövedelem után fizet nyugdíjjárulékot, akkor nyugdíja 2008. január 1-jétől havi 500 forinttal nő, s újabb 365 nap munka után - 2008. szökőévre tekintettel - 2008. december 31-től újabb 500 forinttal emelkedik.
A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz.
7. A nyugdíj melletti munkavállalással kapcsolatos korlátozás megszűnik a 62. életév betöltésekor. Akik pedig 2007. december 31-én már saját jogú nyugdíjasok voltak, azokra a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére előírt fenti korlátozás csak 2010. január 1-jétől vonatkozik, ha akkor még 62 év alattiak.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
