adozona.hu
Kovács László: az uniós adóalap-harmonizációt nem szabad trójai falónak tekinteni
//adozona.hu/archive/20080118_adoalap_unio_kovacs
Kovács László: az uniós adóalap-harmonizációt nem szabad trójai falónak tekinteni
A társasági adóalap kiszámítási módjának európai uniós harmonizációját nem szabad egyfajta trójai falónak tekinteni, amellyel az Európai Bizottság az adóztatásnak a számos EU-tagország által ellenzett mélyebb harmonizációját kívánja előkészíteni, és ezzel sértené a tagállamok szuverenitását - erősítette meg Kovács László, az EU brüsszeli testületének adóügyi felelőse egy csütörtöki előadásában.
Kovács emlékeztetett arra: a közös adóalap megszüntetné az egynél több uniós tagországban működő cégek jelenlegi versenyhátrányát a csak hazai piacon működőkkel szemben, mérsékelné adminisztratív terheiket, és csökkentené az alkalmazkodásból adódó magasabb ügyviteli költségeiket is, amelyek nagyobb cégeknél elérhetik az összes befizetett adó két százalékát. Kifejtette: a bizottság azt tartja helyesnek, hogy azokban az országokban, ahol a közös adóalap-számítás bevezetésre kerül, a vállalatok számára ne kötelező, hanem választható legyen. Ha ugyanis egy cég csak hazai piacon kíván dolgozni, elképzelhető, hogy számára a régi rendszer a kedvezőbb.
A brüsszeli testület a tervek szerint ősz elején ismerteti hivatalos javaslatát - jelentette be a biztos, burkoltan megerősítve ezzel azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a bizottság a tavaly jóváhagyott uniós reformszerződés ratifikációjának fontosságát szem előtt tartva eltolni kényszerült egyes kezdeményezéseit. Korábbi lapértesülések szerint az adóügyi harmonizációs előrelépések elsősorban a szerződést egyetlenkén népszavazásra bocsátó Írország politikusait aggasztják.
A következő hónapokban a bizottság a témával foglalkozó hatástanulmányt készíti elő, illetve egyeztetést folytat az üzleti körökkel és más érintettekkel, valamint a szakértőkkel - mondta Kovács. Kijelentette: amennyiben nem sikerül minden tagállamot megnyerni az adóalap-egységesítés ügyének, Brüsszel azt fogja javasolni, hogy az érdeklődő tagországoknak - az MTI számításai szerint húsznál mindenképpen népesebb - csoportja úgynevezett megerősített együttműködés keretében, a többiek nélkül is térjen át az új rendszerre.
A csütörtöki rendezvényen kiderült, hogy a vállalati szektor alapvetően támogatja a bizottság elképzeléseit, mert abban az adminisztratív terhek csökkentésére és a cégek előtti akadályok némelyikének felszámolására látnak lehetőséget.
Az Európai Bizottság nem hivatalos tanácsadó intézményének is tekintett CEPS elemzői azt emelték ki, hogy a terv a cégek számára a jogszabályi háttér bizonyosságát, biztonságát erősítheti. Elősegítheti a javaslat azt is, hogy a jövőben több cég válassza az európai uniós vállalati státust, amelynek lehetőségével a néhány évvel ezelőtti bevezetés óta csupán néhány tucatnyian éltek.
Kovács László kérdésekre válaszolva jelezte, hogy egyes tévhitekkel ellentétben az új rendszer relatíve kedvező lenne az új EU-tagországoknak, az óriásvállalatokkal szemben pedig a kis- és középvállalati szektornak.