adozona.hu
Hogyan lehet megúszni az elvárt adót?
//adozona.hu/archive/20071028_elvart_ado
Hogyan lehet megúszni az elvárt adót?
Tetszik
A 2007. július 1-jén hatályba lépett szabály szerint a társasági adó alanyától nem elvárják az adót, hanem finomabb megoldással döntési kényszerhelyzet elé állítják. Ha a vállalkozó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot, akkor vagy nyilatkozatot tesz bevallásában, vagy a minimumot tekinti adóalapnak.
Mivel a törvény jövedelem- (nyereség-) minimumot határoz meg, ezért az adózó választása a következő lehet :
- vagy az adó alapját (adózás előtti eredményét) emeli fel erre az elvárt szintre (ez nyilvánvalóan fejtörésre kényszeríti az adózót és a könyvelőket),
- vagy nyilatkozatot kell csatolnia a bevallásához, amelyben részleteznie kell bizonyos adatokat.
Néhány kivételt mégis enged a szabály azzal, hogy elismeri, nem kell a minimum szerint adózni a következő esetekben:
- az előtársasági időszakban, illetve az azt követő adóévben,
- a szociális-, iskolaszövetkezetnek, közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit társaságnak,
- az egyéni vállalkozónak a kezdő évében, illetve az azt követő adóévben, feltéve, hogy a tevékenység kezdete előtt 36 hónapig nem volt egyéni vállalkozó,
- ha az adóévben, vagy az azt megelőző évben a vállalkozását elemi kár érte.
A jövedelem (nyereség) minimuma - a törvényben külön felsorolt növelő és csökkentő tételekkel módosított - összes bevétel 2 százaléka. A jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározásakor a bevételt csökkentő és növelő tételeket az eladott áruk és közvetített szolgáltatások értéke, az átruházások, illetve átalakulások befolyásolják.
A jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti :
a) az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke;
b) átalakulás esetén a jogelőd tagnál az adóévben elszámolt bevétel;
c) egy társaság önállóan is működőképes szervezeti egységének eladásakor (kedvezményezett eszközátruházás) az elszámolt bevétel;
d) a megszerzett, felvásárolt társaság tagjánál a kibocsátott üzletrész névértéke és az érte kapott pénzeszköz között kialakult, elszámolt árfolyamnyereség.
A jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli:
a) a korábban már megszerzett részesedés, üzletrész bekerülési értéke csökkentéseként, kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt összeg,
b) az önálló szervezeti egységet átvevő társaság esetében - az átruházó nyilatkozata alapján - az átruházónál a bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az elszámolt értékcsökkenés arányos része.
Amennyiben az adózás előtti eredményt (adóalapot) nem kívánja a cég az elvárt szintre felemelni, akkor nyilatkozatot kell csatolnia a bevalláshoz. Ha önellenőrzés miatt lesz kisebb az adóalap, akkor a nyilatkozatot az önellenőrzéshez kell csatolni. Az adóhatóság egy újfajta eljárást vezet be, amelyben lehetővé teszi az adózó számára, hogy felülvizsgálja döntését.
Az adóhatóság megvizsgálja az adózó által tett nyilatkozatot és az ellenőrzésre történő kiválasztásról 30 napon belül dönt, azonban az ellenőrzés lefolytatására gy évnyi időtartam áll az adóhatóság rendelkezésére.
Az adóhatóság értesíti adózót az ellenőrzésre történő kiválasztásról, de nem kezdi meg azonnal az ellenőrzést. Így az adózónak lehetősége van önellenőrzéssel élni az adóellenőrzés megkezdéséig. A jövedelem- (nyereség-) minimum szerinti adózás esetében ellenőrzési eljárásban a bizonyítási teher megfordul, tehát az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét az adózónak kell bizonyítania.
Az Alkotmánybíróság által megfogalmazott követelményének teljesítése, miszerint „a tényleges helyzet bizonyításának feltételeit az adó megfizetésére kötelezett részére biztosítani kell”, az adóigazgatás eddig érvényes szabályai között valósul meg. A bizonyítási eljárásban az adózónak kell az állításait hitelt érdemlően bizonyítania. A bizonyítékok szabad mérlegelése körében az adóhatóság ezeket vagy elfogadja vagy nem.
Ez a szabály egyértelműen arra utal, hogy az adóhatóság ki akarja szűrni a szerinte fiktívnek tekintendő gazdasági eseményeket, amelyek az adóalapot csökkentették. Ugyanakkor eddig is lehetőséget teremtett az adóeljárási törvény a gazdasági esemény nem valós voltának vagy egy szerződés semmisségének megállapítására.
Az ellenőrzési eljárásban megjelenik egy új becslési ok is: ha az adózó nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani a gazdasági események valódiságát és megtörténtét. Eddig az ellenőrzés elsősorban a fiktív számlák általános forgalmi adó oldaláról történő kiszűrésével foglalkozott, most már - a gazdasági esemény adóhatóság általi meg nem történtté nyilvánításakor - a társasági adólapot is becsléssel emeli meg.
A jövedelem- (nyereség-) minimum szerinti adózás következményeként bekövetkezhet akár egy vagyonosodási vizsgálat is. Abban az esetben, ha a vállalkozásból származó jövedelem nem nyújt fedezetet az életvitelhez szükséges kiadásokra, bevallást kiegészítő nyilatkozat kitöltésére kötelezheti az adóhatóság a magánszemélyt.
Nyilvánvaló, hogy a jelenleg rendkívül magas számú induló felszámolási eljárás eleve megelőlegezi azt a kérdést, hogy e társaságok vonatkozásában, a tagok védelme érdekében mi a teendője az ügyvezetésnek. Felvetődik a kérdés, hogy a társaságok csődközeli helyzete maga után fogja-e vonni a társaságok tagjainak vagyonosodási vizsgálatát.
Röviden a 2007. évre érvényes átmeneti szabályok az adóalap megállapítására vonatkozólag:
Társasági adóalany:
- közbenső mérleg 2007. július 1. fordulónappal;
- naptári napok száma alapján.
Egyéni vállalkozó:
- tételesen kiszámolja a vállalkozói adóalapot I. és II. félévre;
- naptári napok száma alapján.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
