adozona.hu
Kell-e adózni 2006 előtti befektetések hozama után?
//adozona.hu/archive/20070601_kiküldetes_adovonzat
Kell-e adózni 2006 előtti befektetések hozama után?
Tetszik
Milyen járulékfizetési kötelezettsége van nyugdíjasnak, ha alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják? Kinek kötelező adatot szolgáltatnia az adóhatóságnak? Adóköteles-e a 2006 előtti befektetések hozama és hol kell bevallani? Milyen adóvonzata van a küföldi kiküldetésnek?
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás után a munkáltató teljesíti a kötelezettségeket közteherjegy lerovásával. Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személy az ilyen bérjövedelmét nem köteles bevallani, ha az kevesebb, mint a minimálbér éves összege (12*65.500 Ft), és adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmen – mint amilyen például a nyugdíj – kívül más, adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt (1997. évi LXXIV. törvény 8. § (6) bekezdése). Önnek tehát külön adó- vagy járulékfizetési, illetve bevallási kötelezettsége nincs, tekintve, hogy saját jogú nyugdíjasként egészségügyi szolgáltatásra is jogosult külön járulékfizetés nélkül. Felhívom azonban szíves figyelmét, hogy az alkalmi munkavállalói könyvet évente, legközelebb 2008. január 15-éig a kiállítónak le kell adnia.
2. A 07T1041-es adatbejelentőt elvileg már 2007. január 1-től kellene kitölteni az egyéni vállalkozóknak is. Az eváról milyen esetekben kell ezt az adatlapot kitölteni? A jogszabály sem egyértelmű ezzel kapcsolatban. Kizárólag a 2007. január 1-e után kezdő vállalkozókra vonatkozik-e az adatszolgáltatás, illetve a 2007. január 1-e utáni, minden vállalkozót érintő változásokról? Amennyiben ezeket az adatokat lejelentjük, akkor be kell-e adni az APEH-hoz a 07T102E adatmódosító lapot is, vagy elegendő a 07T1041-es lapon jelenteni, néhány a 07 T102E lapon is szereplő adatot. Sajnos az APEH ügyfélszolgálata nem tudja a választ.
A 07T1041-es adatbejelentő lapon - többek között - a személyi adatok mellett a biztosítási jogviszony kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát kell 2007 január elsejétől bejelenteni az elsőfokú állami adóhatóságnak. Be kell tehát nyújtani abban az esetben, ha a biztosítási jogviszony 2007. január 1-ét követően kezdődik, illetve, ha változás áll be a törvényben megjelölt adatokban. A 2007. január 1-jét megelőzően fennálló biztosítási jogviszonyt nem kell bejelenteni, hisz annak bejelentése az OEP felé már megtörtént, azonban ha a biztosítási jogviszonyban 2007. január 1-jétől változás következik be (pl. megszűnik), azt már az állami adóhatóság felé be kell jelenteni. A 07T102E más egyéb adatok bejelentésére szolgál. Ha azokban következik be változás, akkor azt kell benyújtani, a két adatszolgáltatásnak pedig - tartalmát tekintve - nincs köze egymáshoz.
3. Nyugdíj mellett dolgozom félállásban. Egy cikkben azt írták: "...az éves személyi jövedelemalapba ugyanis már nemcsak a havi fizetés, hanem a nyugdíj összege is beleszámít. Így mostantól a nyugdíj mellett megkeresett havi bér, plusz a havi nyugdíj, megszorozva az év 12 hónapjával adja azt az alapot, amelybõl az szja-t levonják. Alapesetben - azaz a nem munkavállaló nyugdíjasoknál - a nyugdíj marad 0 kulcsos, vagyis mentesül személyi jövedelemadótól. " Idáig úgy tudtam, hogy a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóság, azaz az adóalap összegébe ugyan beleszámít, de a rá eső adót nem kell megfizetni. Ezzel szemben a cikk azt állítja, hogy a "nem alapesetben", azaz a munkát végzõk esetében a nyugdíj is adózik. Ez azt jelentené, hogy ha az év során szerzek 1 Ft munkajövedelmet, akkor az egész nyugdíjam után adót kell fizetni.
Korózs Lajos szakpolitikus egyébként így fogalmazott: "Az szja számolásánál már a nyugdíj is számít - alapesetben a nyugdíj 0-kulcsos, azaz mentesül az szja alól. Ha viszont valaki nyugdíj mellett dolgozik, akkor éves személyi jövedelemalapjába már a nyugdíj összege is beleszámít: havi bér, plusz havi nyugdíj, megszorozva az év 12 hónapjával adja azt az alapot, amely után az szja-t kiszámolják." Valamikor tavaly decemberben módosíthatták a szabályokat, és szerintem az szja-törvény tartalmazza ezt.
A nyugdíj 2006. december 31-ig adómentes volt, 2007. január elsejétől viszont adóterhet nem viselő járandóságnak minősül (1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. pont). Ezzel kapcsolatban 2007. április 1-jétől további változás már nem történt. Az, hogy a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, azt jelenti, hogy bár beletartozik az összevont adóalapba, de az utána fizetendő adót le lehet vonni az összes fizetendő adóból. Másként megfogalmazva ez azt jelenti, hogy a nyugdíj a többi, összevonás alá eső jövedelmet, például a bért, feljebb tolhatja a magasabb adózási kulcsok felé. Ugyanakkor annak, akinek csak nyugdíjból származó jövedelme van, nem köteles adófizetésre és adóbevallásra sem.
4. Németországban 2006. szeptember 1-e előtt megkezdett befektetések hozama (kamata) Magyarországon adóköteles-e? Ha igen, a bevallás melyik sorában kell szerepeltetni?
A kérdésből nem derül ki pontosan, hogy milyen forrásból származik a kérdéses jövedelem. Feltételezve, hogy a jövedelem egy németországi bankbetét kamata, a következő választ adhatjuk: a német-magyar kettős adóztatás kizárásáról szóló egyezmény alapján a német forrásból magyar illetőségű személynek juttatott kamatjövedelem Magyarországon adóztatható. Magyarországon a kamat 2006. szeptember 1-jétől adóköteles azzal, hogy a 2006. szeptember 1-je előtt induló kamatperiódus még adómentes. Például: ha az adott befektetés után havonta fizetnek kamatot, akkor a szeptemberben fizetett kamat még adómentes, de az utána következő időszakban megszerzett kamat már 20 százalékos kulccsal adóköteles (1995. évi CXVII. törvény 65. §). A külföldről, tehát nem kifizetőtől származó, 2006. évi kamatjövedelem bevallására a 0653-as bevallás 150. sora szolgál.
5. Kell-e adót, vagy járulékot fizetni a külföldi kiküldetés szállás, illetve napidíj-költségek után?
A kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeg nem minősül bevételnek, így utána adót sem kell fizetni (1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bekezdés g) pont). A napidíj ugyanakkor munkaviszonyból származó, vagy egyéb jövedelemként (attól függően, hogy a külföldön történő munkavégzésre milyen jogviszony alapján kerül sor) adóköteles azzal, hogy a napidíj 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 euró igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül, azaz e rész után a közterheket nem kell teljesíteni (1995. évi CXVII. törvény 27. § c) pont; 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet). A fennmaradó rész adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
