hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Sokat bukhatnak a láncügyletek vállalkozói

  • Szabó Zsuzsanna

Az árbevételének minimum 20, de büntetésekkel együtt akár 30 százalékát is elbukhatja az a vállalkozó, aki egy láncügylet részeseként nem jól ismeri fel adózási kötelezettségét. Ilyen ügyletek esetében azonban a jogkövető magatartás útja is rögös.


Láncügyletek
Az APEH meghatározása szerint a láncügyletek azon termékértékesítésre irányuló konstrukciók, amikor a szállítás alatt levő termék eladására egynél többször kerül sor, és a terméket közvetlenül a láncban első eladótól az utolsó vevőhöz szállítják. Az ügyletek megítélésénél az értékesítések teljesítési helyét egyenként kell megítélni az adókötelezettség szempontjából.
Egy Magyarországon gyártó elektronikai cégnek 2004-2005-ben közel 300 ezer euró körüli összeget kellett csak arra elkülönítenie, hogy eleget tegyen a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettségének. Mindezt annak ellenére, hogy az általa gyártott termékek egyáltalán nem kerültek forgalomba Magyarországon. Az adott cég valamennyi terméke ugyanis egy láncügylet során, többszöri belföldi értékesítés után hagyta volna el az országot, így itthon kellett a termékdíjat megfizetni. Később tudomására jutott, hogy nem feltétlenül kellene neki ennyit fizetnie, akár harmadára is csökkenthetné a summát, és mindezt teljesen legálisan, csak egy hulladékhasznosítót kell találnia. Ez azonban nem ment könnyen, mert alig talált akkorát, amely lépést tudott volna tartani a kizárólag külföldre termelő cég kapacitásbővülésével, s annak arányában növelni tudta volna itthoni hulladékbegyűjtési tevékenységét.

A környezetvédelmi termékdíj szabályozása bizonytalan volt az elmúlt években, de mostanára kirajzolódott a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) álláspontja, miszerint a termékdíj-kötelezettséget az árumozgás helyett a számlázáshoz kötik, így az első belföldi forgalomba hozó fizet. A termékdíjat láncügyletek esetében azonban adókockázatnak tekintik – mondta Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere az Adózónának –, mert a szabályozás nehézkes és rugalmatlan. A gyártó szempontjából egy ügylet, amelynek során kiviszik a terméket az országból, és nem is kerül itthon forgalomba, hiába nem jár adófizetési kötelezettséggel, a termékdíjjal kapcsolatos adminisztráció fölöslegesen nagy teherrel jár.

A díjfizetés alól ugyan lehet mentesülni, de ez is komoly adminisztrációt igényel: a jogszabály elvárja ugyanis, hogy minden egyes kiszállítást legalább három nappal az ügylet lezajlása előtt az adóhatóságnak az ezzel kapcsolatos pontos részletekkel (mikor, ki, mennyi és milyen termékdíjköteles terméket szállít és hova) jelentsék be. Átvállalható volna a termékdíj-kötelezettség is meghatározott feltételek mellett (s ezzel az adminisztrációs nehézségeknek elejét lehet venni), ugyanakkor ha az értékesítési láncban valamelyik szereplő rosszul ítélte meg a helyzetét, és nem a jogszabály szerinti kötelezettől vállalta át a díj fizetését, akkor a KvVM nem járul hozzá a megkötött szerződés cedálásához.

[[ Oldaltörés: Az áfacsalások melegágyai ]]

Pénzely Márta és Oszkó Péter
Forrás: Stiller Ákos

Eredetileg a jogszabály célja az lenne, hogy a termékdíjat a Magyarországon keletkező szemét után fizettessék meg, ehelyett a rendszer az adminisztrációban keresi a hibás felet, és nem érdekli, hogy valójában keletkezett-e valami hulladék – mutatott rá Oszkó Péter. A láncügyletekben szereplő, jogkövető magatartást választó cégeknek az áfa-visszaigénylés terén sincs könnyebb dolguk, ugyanis ez a szabályozás is nehézkes, így aggodalomra annál inkább okot adhat.

Valószínűleg senkit sem ér meglepetésként, hogy az áfa-befizetések ellenőrzése is az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) toplistáján szerepel. A láncértékesítések ugyanis az áfacsalásoknak is "melegágyai". Az egyre szigorodó adóellenőrzések eredményeként a magyar adóhatóság 2006-ban például általános forgalmi adónemben összesen 256,7 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel.

Az áfatörvényt a parlament módosította, és a 2005. június 24-én hatályba lépett az új szabály, amely a láncügyletekre vonatkozó szabályozást a korábbiakhoz képest pontosította, egyértelműbben határozta meg a termékértékesítés teljesítési helyét. A termék indítása szerinti adózást a törvény szerint csak egyetlen értékesítés tekintetében kell alkalmazni, ezáltal ha ugyanaz a termék több egymást követő eladás tárgya, és az árut az első értékesítőtől az utolsó beszerzőig közvetlenül szállítják el, csak egyszer lehet az indulás helyét figyelembe venni az adózáskor. A többi ügylet ott adózik, ahol a termék éppen van az adófizetési kötelezettség keletkezési időpontjában. Attól függően, hogy az értékesítési lánc résztvevői belföldi, uniós illetve harmadik országbeli adózók, és ki szervezi a fuvart, a teljesítési hely magyarországi, uniós tagállami vagy harmadik országi lehet. Amennyiben a teljesítés helye Magyarország, akkor a magyar áfatörvény szerinti adófizetési kötelezettséget kell teljesíteni, ha viszont közösségi vagy harmadik országi a teljesítési hely, az ügylet Magyarországon nem adóztatandó – közölte az APEH az Adózóna kérdésére.

[[ Oldaltörés: Szövevényes szabályozás ]]

Egyes szakemberek azonban még így is eléggé szövevényesnek vélik a szabályozást. Szerintük tisztább lett ugyan a jogi helyzet, de nehezen lehet értelmezni. Még így is fokozott adókockázattal jár mind az export, mind a közösségen belüli kiszállítás, mind pedig az import és a közösségen belülről való beszerzés esetében, ha valaki nem ismeri fel helyesen az adóztatható tényállást. Nem egyszerű ugyanis annak megítélése, hogy kinek is kellene megfizetnie a forgalmi adót egy szállítmányozáskor, mert láncügyleteknél általában elválik a termék és a számlázás útja és az egyébként is a végtelenségig bonyolítható láncügyletekre vonatkozó adószabályozás nehézkesen alkalmazható – véli Pénzely Márta, a Deloitte adótanácsadója.

Adóhátralék
A nehézséget az ilyen ügyletek adóztatásánál az APEH szerint az okozza, hogy a teljesítési hely meghatározása a bonyolult szabályozásból eredően nagy körültekintést igényel. Ezen ügyleteknél az adóhátralékok megállapítása zömmel abból fakad, hogy a belföldi teljesítési helyű ügyletek utáni adókötelezettségüket az adózók nem teljesítik, illetőleg az uniós és harmadik országban teljesített ügyleteknél – tévesen – áfát számolnak fel.
Az Ernst & Young (E&Y) tapasztalatai szerint az ügyfeleknél gyakran az is problémák forrása, hogy sok helyen nem kapnak megfelelő képzést az alkalmazottak, illetve a számlát kiállító munkatársaknak nincs rálátása a teljes értékesítési láncra, és a helyes számlázáshoz szükséges információ ebből kifolyólag csak ritkán van meg egy helyen, így a dokumentumokon szereplő adatok sokszor hiányosak – mutatott rá Heinczinger Róbert, az E&Y adópartnere.

Az árbevételének 20 százalékát bukhatja el az adott vállalkozás, ha nem figyel oda a részletekre és mindezt teljesen fölöslegesen, ha nem ismeri fel, hogy megúszhatta volna az adóbefizetést – jegyezte meg Pénzely Márta. Az adóhivatal tájékoztatása szerint azonban ez a pénz nem vész el teljesen: ha az adózó tévesen számol fel áfát, helyesbítő számlát állíthat ki erről, és a befizetett összeggel csökkentheti az adófizetségi kötelezettségét a helyesbítő számla kibocsátásának időszakára benyújtott bevallásában. Az áfa visszaigénylésének átfutási ideje viszont – 500 ezer forint feletti ügyleteknél – akár 45 napot is jelenthet a bevallás esedékességétől számítva. Abban az esetben azonban teljesen elvész a befizetett áfa, ha például egy a láncügyletben vevőként szereplő külföldi vállalat nem volt Magyarországon áfa alá bejelentkezve, ugyanis magyar szabályok szerint – uniós joggal szemben – nem térítik vissza a bejelentkezést megelőzően felmerült input áfát – hívta fel az Adózóna figyelmét Heinczinger Róbert.

Természetesen a vállalkozás akkor bukja a legnagyobb összeget, ha nem adózik és kiderül, hogy kellett volna. Ebben az esetben – túl azon, hogy az áfát magának kell rendeznie – bírságot kell fizetnie, ami a megállapított adóhiány 50 százalékából és a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó kamatból tevődik össze – mutatott rá Pénzely Márta. A büntetés összege azonban – pénzügyi hatását tekintve – egy év alatt elérheti a megállapított áfahiány összegét is – jegyezte meg az E&Y adópartnere.

Az adózók szempontjából viszont további kockázatot jelent a Deloitte szakembere szerint, hogy az adóhatósági gyakorlat nem ismert még, hiszen az új szabályozás 2005 júniusában lépett érvénybe, és a vizsgálatok legkorábban 2007-2008-ban várhatóak, így ha büntetésre kerül sor, akkor az elmúlt 3-4 év hibás gyakorlata után kell fizetni. Emellett a láncügyletek sokszor nagyon bonyolultak, ügyletenként kell vizsgálni őket, és ebből adódóan az ezekben résztvevő szereplők megítéléséhez nagyon alapos vizsgálat szükséges, amelyre viszont nem biztos, hogy lesz kapacitása az adóhivatalnak – jegyezte meg a szakember.



Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Alanyi adómentes őstermelő közösségi beszerzés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Telek áfájának visszaigénylése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Lakásáfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 február
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close