Mit tehet a végrehajtó és mit az adózó?

Megosztás Tetszik

Az adóhatósági végrehajtás szabályai a bírósági végrehajtásra épülnek, de azoktól jelentősen eltérnek. Első fokon eljáró adóhatóság folytatja le, illetve az önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Az EU tagállamaiban honos adózó esetében behajtási jogsegély működik. Milyen jogai és kötelességei vannak az adózónak és az adóhatóságnak a végrehajtás során?

A végrehajtás a végrehajtási cselekménnyel indul. A végrehajtás előtti, teljesítésre történő felhívás nem kötelező. Különleges jogintézmény a visszatartási jog. Az adóhatóság akkor gyakorolja, ha az adózónak visszatérítési igénye és köztartozása van egyidejűleg.

 Amennyiben az első inkasszó nem volt sikeres, indul a valódi végrehajtás, és ügyünk a végrehajtó elé kerül. A végrehajtó beszerzi az adós lakhelyére (tartózkodási helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére, jövedelmére, és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatokat. Ilyen vagyontárgynak minősül az ingó, ingatlanvagyon, bankszámla, betét, értékpapír, érdekeltség gazdasági társaságban stb. 

Ennek érdekében a végrehajtó megkeresi az adóssal és vagyontárgyaival kapcsolatba került hatóságokat:
 
• a rendőrséget,
• a gép-járműnyilvántartást,
• a személyi adat-lakcímnyilvántartó szerveket,
• az okmányirodákat,
• a társadalombiztosítást,
• a cégbíróságot, a pénzügyi intézményeket,
• a befektetési szolgáltatókat,
• a földhivatalt,
• a közjegyzőket,
• az ingó jelzálog-nyilvántartást,
• a kamarákat. 

Az adóhatóság online kapcsolatban áll a gép-járműnyilvántartó szervekkel, a földhivatallal és a cégbírósággal. Az APEH saját adatbázisa segítségével a végrehajtó elegendő információ birtokába juthat, a megkeresések így azonnal teljesülnek.

A végrehajtó megkeresi a cégbíróságot, hogy a végrehajtást a cégnyilvántartásba jegyezzék be. Amennyiben a végrehajtás munkabérre vagy bankszámlára történik, de a munkáltató vagy pénzintézet a felhívásnak nem tesz eleget, akkor ő határozatban kötelezhető az elmulasztott összeg erejéig, történő helytállásra. Ugyanez az eset áll fenn akkor is, amikor az adósnak követelése van más harmadik személlyel szemben és a felhívás ekkor történik. Ezt követelésfoglalásnak hívják.

Az adóvégrehajtó a végrehajtási cselekményről jegyzőkönyvet vesz fel. A helyszínre (székhely, lakás stb) igazolványának bemutatásával külön engedély nélkül beléphet. Amennyiben az adós nincsen jelen, a végrehajtó két hatósági tanút, kér fel. A jegyzőkönyv tartalmazza a szükséges adatokat (hatóság, adós, időpont stb.) valamint a lefoglalt vagyontárgy megnevezését és a becsértéket. Amennyiben nem a tulajdonunka képező vagyontárgyat foglal le az adóhatóság kifogásunkat a jegyzőkönyvbe, írassuk bele. A jegyzőkönyv egy példányát az adósnak át kell adni. A lefoglalt vagyontárgyat az adóhatóság az adós felelős őrzésében hagyhatja, nem köteles elszállítani.

Az ingatlan lefoglalásának módja
Az adóhatóság vagy a megbízásából eljáró bírósági végrehajtó megkeresi a végrehajtási jog soron kívüli bejegyzésére a földhivatalt. Ez intézkedésnek minősül, nincs szükség külön határozatra. Amennyiben a tartozás kisebb összegű, vagy nem áll arányban az ingatlan értékével, úgy az adóhatóságot jelzálogjog illeti meg.

 A végrehajtás alá kerülő vagyontárgyat rendszerint árverésen vagy nyilvános pályázaton hirdeti meg az adóhatóság.

Árverésen kívüli eladás
Ebben az esetben kívülálló személy közvetlenül a végrehajtótól veszi meg a vagyontárgyat becsértéken.

Egyidejűség
A szabályok nem követelik meg feltétlenül a korábbi ingóvégrehajtást. Azonban, ha egyszerre történt ingófoglalás és ingatlan-végrehajtás, az ingatlan értékesítésére csak akkor kerülhet sor ha az ingófoglalás eredménytelen volt.

Jogorvoslati lehetőségek

Elsődleges jogorvoslati forma a kifogás, amelyet előterjeszthet az adós, a behajtást kérő vagy az, akinek végrehajtási jogát jogos érdekét sérti. Kifogással élhetünk az adóhatóság eljárása során hozott végzés, adóvégrehajtó törvénysértő intézkedése vagy az adóvégrehajtó intézkedésének elmulasztása ellen. Mindezt a kifogásolt intézkedést követő nyolc napon belül tehetjük meg, és azt követően is nyolc napunk van kifogással élni, ha az intézkedés elmaradásáról értesülünk. A kifogásról az adóhatóság felettes szerve 15 napon belül köteles határozatot hozni. A kifogásnak a további végrehajtási cselekményekre halasztó hatálya van.

A végrehajtás felfüggesztésére csak akkor van mód, ha a fizetési kötelezettséget előíró határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható.

Amennyiben tartozásunkra még nem kértünk fizetési könnyítést, a beadott kérelem jogerős elbírálásáig a végrehajtás szünetel. A fizetési könnyítés irányulhat: tartozás mérséklésére, részletfizetésre, illetve halasztás kérésére. Célszerű ezt a kérelmet 2200 forint illeték átutalása mellett azonnal beadni az adóhatóság ügyfélszolgálatán. A kérelem átvételét az adóhatóság a másolaton igazolja. 

A legfontosabb tehát, hogy amennyiben megindul a végrehajtási eljárás, azonnal tájékozódjunk a tartozás keletkezéséről, összegéről. Egyeztessük az adóhatósággal folyószámlánkat. Keressük meg a végrehajtót, az együttműködés és tájékozódás ez esetben csak előnyünkre válhat. Ha elévült tartozásunk van, kérjük annak törlését.