hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A kormány beterjesztette az elvárt adót kiváltó módosításokat

  • MTI

A pénzügyminiszter az Országgyűlés elé terjesztette az elvárt adót kiváltó adótörvény módosítási javas-latokat. A veszteséges cégek és egyéni vállalkozók választhatnak, hogy az adott évre megszabott minimum jövedelem után fizetik meg az adót, vagy pedig kitöltenek egy - bevallásnak minősülő - nyomtatványt. Milyen változtatások várhatóak? 

Ma Magyarországon túl kevesen fizetnek adót, az indokoltnál kevesebben vesznek részt a közteherviselésben, így azokra, akik betartják a törvényeket, jóval nagyobb terhek hárulnak, a kormány ezért számos területen tudatosan szűkíti az adókikerülési, a közteherviselés alóli kibújási lehetőségeket - áll a beterjesztett törvényjavaslat indoklásában.

Az új törvényjavaslat figyelembe vette, hogy az Alkotmánybíróság határozatában a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény úgynevezett elvárt adóra vonatkozó szabályainak alkotmányellenességét állapította meg. A határozat a már működő, jövedelmi típusú adójogi szabályozáson belüli új adóalap megállapítását ítélte alkotmányellenesnek, összefüggésben azzal, hogy a törvényalkotó az anyagi adójogszabály körében felállított vélelemmel szemben nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.

Választhat az adózó
A javaslat – az indoklás szerint - messzemenően érvényre juttatja az Alkotmánybíróság által megfogalmazott azon követelményt, miszerint "a tényleges helyzet bizonyításának feltételeit az adó megfizetésére kötelezett részére biztosítani kell". A társasági adókörbe tartozó vállalkozás, ha az adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelem (nyereség) minimumot, akkor választása szerint dönthet úgy, hogy az adózás rendjéről szóló
törvényelőírásai szerint bevallásában nyilatkozatot tesz, vagy a jövedelem (nyereség) minimumot tekinti adóalapnak. Az utóbbi esetben az adózó vállalkozás jövedelem (nyereség) minimuma a korrigált árbevétel 2 százaléka.

A törvényjavaslat szerint nem kell a bevallást kiegészítő nyomtatványt kitölteni a jogelőd nélkül alakult adózónak az előtársasági és az azt követő adóévére, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú társaságnak, a vizitársulatnak, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, a szociális szövetkezetnek, az iskolaszövetkezetnek, továbbá a közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságnak, a felsőoktatási intézménynek és a diákotthonnak, valamint annak az adózónak, amelyet az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtott.

A vállalkozói személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozó adóalapjának megállapítására vonatkozó szabályokat is módosítja a törvényjavaslat. Eszerint ha a vállalkozói bevételnek a költséget meghaladó része nem éri el a jövedelem (nyereség) minimumot, az egyéni vállalkozó eldöntheti, hogy az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti bevallásában nyilatkozatot tesz, vagy a jövedelem (nyereség) minimumot tekinti vállalkozói adóalapnak.

A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó jövedelem (nyereség) minimuma az adóévben a korrigált árbevétel 2 százaléka. (Ez a gyakorlatban az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével csökkentett vállalkozói bevételt jelenti.) Nem kell a bevallást kiegészítő nyomtatványt kitöltenie az egyéni vállalkozónak, ha tevékenységét az adóévben, vagy az azt
megelőző adóévben kezdte meg, feltéve, hogy a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott, illetve abban az esetben, ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.

Veszteséges vállalkozások
A veszteségesen működő vállalkozások teendőit részletezi a javaslat. Eszerint a nyereségérdekelt szervezeti formában működő, ugyanakkor folyamatosan veszteséget mutató adózók számára a javaslat meghatároz egy sajátos eljárási rendet annak hatékony megállapítása, feltárása érdekében, hogy az adózó bevallásában, illetőleg könyveiben, bizonylataiban feltüntetett adatok megfelelnek-e a valóságnak, vagy szabálytalan költségelszámolásokkal, bevétel eltitkolással igyekszik az adókötelezettséget elkerülni.

Ezért, ha az adózó nem választja adóalapként a személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozó részét, illetve a társasági és osztalékadóról szóló törvényben megállapított jövedelem (nyereség) minimumot, és erről az adóbevallásában nyilatkozik, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt, amely a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatainak feldolgozását követően kockázatelemző program alapján egyes ellenőrzésére kiválasztja azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) a kockázatelemzés eredménye alapján valószínűsíthető, hogy fennáll az adóelkerülés veszélye. Az adóhatóság emellett vizsgálhatja azt is, hogy az egyéni vállalkozó, a vállalkozás magánszemély tulajdonosa életvitelének biztosításához szükséges kiadásokra a vállalkozásból megszerzett jövedelem nyújthatott-e fedezetet. Amennyiben a magánszemély által kitöltött bevallást kiegészítő nyomtatvány tartalma nem valószínűsíti, hogy az adózó a bevallott  jövedelméből az életviteléhez szükséges kiadásokat fedezni tudja, az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését. A törvény a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, kivéve az adózó bevallásához kapcsolódó nyilatkozattétellel összefüggő rendelkezéseket, amelyek 2007. július 1-jén lépnek hatályba.



.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingyenesen kapott tárgyi eszköz

Nagy Norbert

adószakértő

AM áfába belépés

Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close