hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mégsem kell fizetnie a nagykorú eltartottnak?

  • Salgó Andrea

Áprilistól az állam nem finanszírozza az eltartott nagykorú hozzátartozók orvosi ellátását. Nekik vagy a költséget helyettük átvállalóknak 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük. De nem minden esetben. Az egészségbiztosítási törvény egyik paragrafusa ellentmond az új jogszabálynak, amely már önmagában is többféleképpen értelmezhető.

Még több TB-változás
Ha kíváncsi a további jogszabály-változásokra, nézze meg Futó Gábor előadását videón!
Az áprilisi jogszabály-változások közül a legtöbb kérdést az egészségügyi szolgáltatásra, vagyis az orvosi ellátásra jogosultság veti fel. Megszűnik az ingyenes egészségügyi ellátás az eltartott nagykorú hozzátartozók számára. Ezentúl ahhoz, hogy orvosi ellátásra jogosulttá válhassanak, 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük a lakóhelyük szerint illetékes adóhivatalnál. 

Kivéve, ha a polgármester a szociális törvény alapján hatósági bizonyítvány kiadásával megállapítja a szociális szempontú rászorultságot, amely ingyenes ellátási jogosultságot jelenthet. Csak ott tehet a polgármester ilyen megállapítást, ahol az egy főre jutó jövedelem összege a családban nem éri el a minimálbért. Ilyenkor a jogosultságot jelentő kilenc százalékot a családban egy főre jutó jövedelem havi összege, de legalább a mindenkori nyugdíjminimum után fizetik az illetékesek.
 
Nyugdíjminimum alapja
A nyugdíjminimum január elsejétől 26 830 forintra emelkedett, de időközben született egy kormányrendelet, amely a február 15-én bevezetendő 300 forintos vizitdíjra tekintettel kimondta, hogy február 15-től megállapított öregségi nyugdíj minimuma 300 forinttal nő és így az majd 27 130 forint lesz áprilistól. Ezért még a rászorultak is legalább a 27 130 forint 9 százalékát fizetik az orvosi ellátásért.

Az a belföldi személy, aki nem biztosított, az az egészségügyi ellátásra nemzetközi szabály alapján sem jogosult, és nem jogosult a Társadalombiztosítási jogszabály (Tbj). alapján sem, köteles maga után a minimálbér, 65 500 forint alapján 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az adóhatóságnak. Nem teljes hónap esetében, egy-egy napra a minimálbér 30-ad részének a 9 százaléka a fizetendő díj. 

Biztosított vagy jogosult?
• Akinek jövedelme van, és köteles járulékot fizetni, ezért biztosított;
• aki után az állam a központi költségvetés terhére fizet járulékot, az jogosult;
• aki egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni, szintén jogosult.
A tízmillió nyilvántartott állampolgárból 3,9 millióan biztosítottak, a többiek jogosultak. 

Forrás: Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP)
Megszűnt ugyan az eltartott nagykorú hozzátartozók jogosultsági jogcíme, helyette azonban kettő új keletkezett. Április elsejétől az jogosult orvosi ellátásra, aki munkaképességét legalább 50 százalékban elveszítette, és erről megfelelő orvosi igazolása van. Továbbá ugyancsak április elsejétől az jogosult ellátásra, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte, és nincs a minimálbér 30 százalékát elérő jövedelme. A törvény szerint a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett helyett más személy és intézmény is átvállalhatja. Az átvállalás a kötelezett jóváhagyásával történhet, és akkor válik hatályossá, ha az átvállalást írásban is bejelentették az adóhatósághoz. 

Az új szabályozás nyomán egy sor érdekes élethelyzet alakulhat ki. A 2007 nyarán érettségizőket például az iskola elektronikus úton rögtön kijelenti a rendszerből. Ezután a szülőnek vagy hozzátartozónak kell átvállalnia a közel 6 ezer forintos költséget. Kivéve, ha a frissen érettségizett diák azonnal munkát vállal vagy hajléktalanná válik, ez utóbbi ugyanis ingyenes jogosultságot jelent. Később - ha felveszik főiskolára vagy egyetemre - nappali tagozatos hallgatóként szeptembertől újból jogcíme keletkezik. 

Tovább bonyolítja a jogosultsági kérdés értelmezését, hogy szintén április elsejétől megváltozik az egészségbiztosítási törvényben meghatározott passzív jogú egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre. Így a biztosítási jogviszony szerinti jogcím megszűnését követően mindenki még 45 napig jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Amennyiben az előzetes biztosítási idő vagy a jogcím 45 napnál rövidebb ideig tart, akkor csak annyival hosszabbodik meg a jogosultság. A júniusban leérettségizett diák után tehát még 45 napig nem muszáj fizetni a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatói járulékot. Az új tb-jogszabály és az egészségbiztosítási törvény ezen a ponton ellentmond egymásnak, a jogalkotó szándékai nem teljesen világosak. 

Forrás:
Futó Gábor, Penta Unió Adóegyetem



Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Rokkantsági ellátás újraszámolása

Széles Imre

tb-szakértő

Táppénz

Széles Imre

tb-szakértő

Jogutódlás

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close