adozona.hu
Mégsem kell fizetnie a nagykorú eltartottnak?
//adozona.hu/archive/20070303_tb_jogszabaly_aprilis_1
Mégsem kell fizetnie a nagykorú eltartottnak?
Tetszik
Áprilistól az állam nem finanszírozza az eltartott nagykorú hozzátartozók orvosi ellátását. Nekik vagy a költséget helyettük átvállalóknak 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük. De nem minden esetben. Az egészségbiztosítási törvény egyik paragrafusa ellentmond az új jogszabálynak, amely már önmagában is többféleképpen értelmezhető.
| Még több TB-változás |
| Ha kíváncsi a további jogszabály-változásokra, nézze meg Futó Gábor előadását videón! |
Kivéve, ha a polgármester a szociális törvény alapján hatósági bizonyítvány kiadásával megállapítja a szociális szempontú rászorultságot, amely ingyenes ellátási jogosultságot jelenthet. Csak ott tehet a polgármester ilyen megállapítást, ahol az egy főre jutó jövedelem összege a családban nem éri el a minimálbért. Ilyenkor a jogosultságot jelentő kilenc százalékot a családban egy főre jutó jövedelem havi összege, de legalább a mindenkori nyugdíjminimum után fizetik az illetékesek.
| Nyugdíjminimum alapja |
| A nyugdíjminimum január elsejétől 26 830 forintra emelkedett, de időközben született egy kormányrendelet, amely a február 15-én bevezetendő 300 forintos vizitdíjra tekintettel kimondta, hogy február 15-től megállapított öregségi nyugdíj minimuma 300 forinttal nő és így az majd 27 130 forint lesz áprilistól. Ezért még a rászorultak is legalább a 27 130 forint 9 százalékát fizetik az orvosi ellátásért. |
Az a belföldi személy, aki nem biztosított, az az egészségügyi ellátásra nemzetközi szabály alapján sem jogosult, és nem jogosult a Társadalombiztosítási jogszabály (Tbj). alapján sem, köteles maga után a minimálbér, 65 500 forint alapján 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az adóhatóságnak. Nem teljes hónap esetében, egy-egy napra a minimálbér 30-ad részének a 9 százaléka a fizetendő díj.
| Biztosított vagy jogosult? |
| • Akinek jövedelme van, és köteles járulékot fizetni, ezért biztosított; • aki után az állam a központi költségvetés terhére fizet járulékot, az jogosult; • aki egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni, szintén jogosult. A tízmillió nyilvántartott állampolgárból 3,9 millióan biztosítottak, a többiek jogosultak. Forrás: Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) |
Az új szabályozás nyomán egy sor érdekes élethelyzet alakulhat ki. A 2007 nyarán érettségizőket például az iskola elektronikus úton rögtön kijelenti a rendszerből. Ezután a szülőnek vagy hozzátartozónak kell átvállalnia a közel 6 ezer forintos költséget. Kivéve, ha a frissen érettségizett diák azonnal munkát vállal vagy hajléktalanná válik, ez utóbbi ugyanis ingyenes jogosultságot jelent. Később - ha felveszik főiskolára vagy egyetemre - nappali tagozatos hallgatóként szeptembertől újból jogcíme keletkezik.
Tovább bonyolítja a jogosultsági kérdés értelmezését, hogy szintén április elsejétől megváltozik az egészségbiztosítási törvényben meghatározott passzív jogú egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre. Így a biztosítási jogviszony szerinti jogcím megszűnését követően mindenki még 45 napig jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Amennyiben az előzetes biztosítási idő vagy a jogcím 45 napnál rövidebb ideig tart, akkor csak annyival hosszabbodik meg a jogosultság. A júniusban leérettségizett diák után tehát még 45 napig nem muszáj fizetni a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatói járulékot. Az új tb-jogszabály és az egészségbiztosítási törvény ezen a ponton ellentmond egymásnak, a jogalkotó szándékai nem teljesen világosak.
Forrás:
Futó Gábor, Penta Unió Adóegyetem
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
