Kicsit javult a lakossági fizetőképesség

Megosztás Tetszik

Év eleje óta minimálisan javult a magyar háztartások fizetőképessége az Intrum és a GKI indexe alapján. A pénzügyi nehézségek, különösen az infláció miatt jelentősen visszaesett a hitelfelvétel, áprilisban például 73 százalékkal kevesebb lakáshitelt tudtak felvenni a magyarok, mint egy évvel korábban, és a helyzetet még tovább nehezíti a CSOK átalakítása.

A havi értékek alapján a lakosság fizetőképessége tavaly októberben volt mélyponton, a legfrissebb érték (10,62 júniusban) átlagosnak nevezhető az elmúlt évben. Negyedéves összehasonlításban tavaly óta második alkalommal nő a fizetőképesség, de a növekedés minimális – a probléma továbbra is főleg a rekordmagas inflációra és a stagnáló bérekre vezethető vissza. 2023 első négy hónapjában például a bruttó keresetek statisztikailag 12 százalékkal emelkedtek, ez azonban a 24 százalékos infláció mellett valójában a reálkereset-csökkenését jelentette. Tekintve, hogy az európai gazdaságok nagy részében szintén lelassult a növekedés és az elemzők lassú kilábalásra számítanak, hazánkban sem várható látványos fordulat.

Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója hozzátette: a fizetőképességi index emelkedése jelentős részben a lakossági hitelfelvétel csökkenésére vezethető vissza – vagyis a legtöbb háztartás nem feltétlenül tud többet költeni havonta, csupán előrébb tartanak tartozásaik törlesztésével, és nem vettek fel újabb hiteleket. „Az idei első negyedévben a lakosság fogyasztása 2,5 százalékkal csökkent, és az év végéig további visszaesés várható, miközben a lakosság egy része már a megtakarításaiból tudja csak fedezni a napi szükségleteit. Eközben jelentősen csökkent a hitelfelvételek száma, az egy évvel korábbihoz képest a személyi kölcsönök 11 százalékkal, a lakáshitelek 73 százalékkal, a babaváró hitelek 58 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor a hitelkihelyezések volumene továbbra is meghaladja a hiteltörlesztésekét, annak ellenére, hogy az emberek csak sokkal magasabb kamatokkal tudnak hiteleket felvenni, mint 1-2 évvel ezelőtt. A mindennapi élet költségeinek finanszírozását segítő hitelek azonban továbbra is népszerűek, mint például a személyi kölcsön, mivel gyorsan és egyszerűen kérelmezhető és szabadon felhasználható. Emellett a háztartások folyószámlahitellel is igyekeznek kiegészíteni jövedelmüket, május végére 300 milliárd forint fölé emelkedett a lakosság folyószámlahitel jellegű tartozása.”

A személyi kölcsönök viszonylag enyhe csökkenése azt mutatja, hogy sokan továbbra is hitelből fedezik a napi kiadásaikat, feltehetően azért, mert nem áll rendelkezésükre elég megtakarítás.

Az újonnan felvett hitelek nagyobb részét már évek óta az államilag támogatott hitelek teszik ki, elsősorban a CSOK és a Babaváró Hitel. 2024. január 1-jétől a városi CSOK jelenlegi formája megszűnik, a Babaváró feltételei szigorodnak, reálértéke pedig csökken – emiatt várhatóan tovább esik a hitelfelvétel, ami a statisztikákban a fizetőképesség javulásaként jelenhet meg. Üveges Judit rámutatott, hogy bár a lakosság számára ez rossz hír, az államháztartás szempontjából logikus lépés a támogatott hiteleket érintő megszorítás. „A megemelkedett kamatkörnyezetben a költségvetésre rendkívül nagy terhet rónak a támogatott hitelek. A magas államháztartási hiány pedig az infláció stabilizálását is nehezíti. A hazai hitelpiacot a közeljövőben várhatóan a nem támogatott hitelek dominálják, magas kamatokkal. A jegybank várhatóan az év vége felé, vagy a jövő év elején lazíthat a monetáris politikáján. Ez a piaci hitelek kamatainak enyhe csökkenését teheti lehetővé.”

Magyarországon az idei első negyedévben folytatódott a recesszió. Az alacsony fizetőképesség és a csökkenő fogyasztás a GDP további zsugorodását vetíti előre. Negyedéves összehasonlításban a harmadik negyedéve tart és folyamatosan gyorsult a recesszió – a fizetőképességi index változása alapján a visszaesés a következő egy-két negyedévben már lassulhat, de a 2023-as évet jó eséllyel még mindig negatívban zárja a magyar gazdaság.