Mitől változik a forint árfolyama hosszú távon? – Heti PénzPiac – 2023. 23. hét

Megosztás Tetszik

A Global Tax-Office Kft. heti pénzpiaci összefoglalója az elmúlt hét fontosabb pénzpiaci és gazdasági eseményeit tartalmazza, melyek hatással lehetnek a hazai vállalkozások életére.

A devizák ára változik, ezt megszoktuk már. Arra a kérdésre, hogy mi befolyásolja a változás irányát és nagyságát, létezik számtalan pénzügyi-gazdasági válasz (ha úgy teszik: modell).

A valóságot egyszerűen megfogalmazva: a kereslet és a kínálat egymáshoz viszonyított aránya mozdítja valamerre a piacot. Ez a szabadon lebegő árfolyam, jelenleg a forint árfolyamát is ezek befolyásolják.

Magyarországon a 1990-es években először rögzített árfolyamrendszer volt érvényben, amelyben a monetáris- és/vagy fiskális döntéshozók hoztak ad hoc jelleggel árfolyam-kiigazító lépéseket. Ezekre véletlenszerű időközönként került sor és kizárólagosan forint-leértékelést jelentettek: egyik napról a másikra módosítottak a hivatalos árfolyamjegyzéseken akár több százalékot is. Ezt a korszakot 1995-ben a csúszó leértékelési árfolyam-politika váltotta, melynek annyi előnye volt az előbbihez képest, hogy a forint árfolyamváltozását hosszabb időre előre tervezni lehetett (kiszámítható volt, hogy adott időszak alatt mennyit veszít az értékéből, nem volt meglepetés). Ebben az időszakban folyamatosan korrigálni kellett a forint árfolyamát a magas infláció miatt.

A rendszerváltástól 1998. év őszéig gyakorlatilag csak gyengülő forintot láthattunk, onnantól azonban már nem volt ennyire egyértelmű az irány (összehasonlításképpen: 1998 októberében már láthattunk 260 forintosnak megfelelő euróárfolyamot, habár ekkor még hivatalos pénzként nem így hívták). A jelenlegi árfolyam és a közel negyedszázaddal ezelőtti lokális csúcs közötti éves átlagos leértékelődés alig 1,5 százaléknak felel meg.

Amikor a piaci viszonyok alakítják egy deviza árfolyamát, csak arra kell gondolnunk, mint minden termék vagy szolgáltatás esetében: a kereslet és a kínálat hogyan viszonyul egymáshoz. A különbség abban rejlik a devizák esetében, hogy az eladók és vevők döntéseit sokkal több tényező befolyásolja, illetve mindkét oldalon beavatkozhat az adott pénz „gazdája”, a jegybank.

A legfontosabb eszköz: az irányadó kamat. A kamat valójában a pénz ára, ugyanis ha alacsony a kamat, akkor olcsón lehet a pénzt igénybe venni, ha magas a kamata, akkor viszont csak drágán lehet hozzájutni (mindkettőre jó példa a hitelkamat). Két idegen deviza egymáshoz viszonyított mozgására hatással van az általuk kifizetett kamat, csak ebben az esetben már az számít, hogy melyiknek a tartásától várhatunk több bevételt. Ezt a különbséget szokták a befektetők mérlegelni úgy, hogy figyelembe veszik még az adott országok (devizakibocsátók) kockázatosságát, eladósodottságát, jövőbeli gazdasági kilátásait, és nem utolsósorban az inflációs különbséget. Ez a döntési folyamat nagyon bonyolultnak tűnik, de végül a tényleges kereslet-kínálat határozza meg minden pillanatban az árfolyamot.

Az elmúlt közel másfél évben láttuk összeomlani a forintot, majd a világ egyik legjobb teljesítményű devizája lett, jelentősen megerősödött.

A gyengülő trend 2022. február végén indult és 2022. október közepéig tartott. A kiinduló időpontot nem kell részletezni, a pozitív fordulathoz azonban egy igen jelentős jegybanki döntés kellett. Ekkor már 430 forint feletti euróárfolyamot láthattunk, ami a 10 hónappal korábbi 350 forint körüli szinthez képest nagyon jelentős (több mint 20 százalékos) értékvesztést jelentett. A forinttal szembeni befektetői bizalom ennyi idő alatt fokozatosan erodálódott, külső és belső tényezők együtt játszottak szerepet ebben. Az energia-kitettség csak az egyik volt ezek közül, ami jelentősen felborította a külkereskedelmi egyenleget (a több mint tíz évig jelentős többlet még nagyobb hiányba váltott, főként a drasztikusan megugró energiaimport-számla miatt), és ezzel együtt a folyó fizetési mérleget is. Ez utóbbi mutató az, amely a legjobban mutatja a lényeget: az összes, az országba beáramló és innen kiáramló deviza egyenlegét. A 2022-es évben jelentős romlást és hiányt mutatott a folyó fizetési mérleg egyenlege, majd az év végétől havonta már többlet keletkezett. Ebben szerepet játszott az, hogy a külkereskedelmi mérleg javulni kezdett, és nem mellékesen az, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2022. október 14-én jelentősen megemelte a pénz árát (a forint irányadó kamatát).

Az ekkor még a mindenkori csúcs közelében álló forintárfolyam hirtelen erősödésnek indult. A 18 százalékosra emelt kamatszintet már annyira vonzónak ítélték a külföldi befektetők, hogy elkezdtek jelentős pénzeket csoportosítani a magyar eszközökbe. Így tehát a beáramló pénzek lassan felülmúlták a kiáramlókat, és ez a folyamat még most is tart úgy, hogy közben a gazdasági feltételek is kedvező irányba változtak. A forint az őszi 430-as szintről áprilisra a 370-es szintre erősödött. Amire ezután nagyon figyelnie kell a jegybanknak az az, hogyan tudja úgy csökkenti a még mindig kiemelkedően magas kamatszintet, hogy közben a forint árfolyama nem omlik össze. A külföldi befektetők bizalmát – úgy tűnik – sikerült szépen visszaépíteni, már csak meg kell tartani.

Az egyetlen tényező, ami megakadályozza jelenleg, hogy bátrabb lehessen a kamatmérséklésben az MNB, az a hazai infláció szintje és trendje. Emiatt türelmesnek kell lennie, és csak fokozatosan szabad csökkentenie a monetáris szigort, így a 2023-as év végére 11-13 százalék közötti irányadó (egynapos jegybanki betéti) kamatszint várható.

Két dolgot kell a leginkább szem előtt tartania a jegybanknak: a devizaárfolyam alakulása ne befolyásolja negatívan az infláció kedvező irányát, illetve az irányadó kamatszint miatt drasztikusan megugró kamatkiadásokat (valamint ezek hatását a gazdasági teljesítményre).

Nem könnyű a feladat, de a Magyar Nemzeti Bank ezért jött létre: az infláció szintjét szorítsa vissza a kívánatos szintre (3 +/- 1 százalék), biztosítsa a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitását, valamint a rendelkezésre álló eszközeivel támogassa a kormányzati gazdaságpolitikát. Ez utóbbihoz elengedhetetlenül fontos, hogy a kamatszint jóval lejjebb kerüljön, de ez csak úgy és olyan mértékben történhet meg, hogy az nem eredményezi a külföldi (és emellett a hazai) befektetők újbóli bizalomvesztését és ezzel együtt a magyar deviza újból jelentős gyengülését.

Magyarország

A KSH csütörtöki közlése alapján 2023. májusban a fogyasztói árak átlagosan 21,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami az áprilisban jelzett 24 százalékhoz képest jelentős csökkenés. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek.

A tájékoztatás nem teljeskörű, nem minősül befektetési ajánlásnak. A tájékoztatás a 2023. június 8-án irányadó piaci helyzetet tükrözi, azonban az információk csak időleges tájékoztatást nyújtanak, és a piaci viszonyokkal, körülményekkel megváltozhatnak. Jelen dokumentum elkészítése során felhasznált adatok, tények, információk lényeges forrásai az alábbiak: Bloomberg, Reuters, KSH, EuroStat, MNB, ÁKK, EKB – olvasható a Global Tax-Office Kft. tájékoztatójában.