Egyszerűsített foglalkoztatás: ezeket a fontos kritériumokat tartsa szem előtt!

Megosztás Tetszik

Az egyszerűsített foglalkoztatás egy rendkívül jól használható és rugalmas foglalkoztatási forma, melynek a szabályait érdemes jól megérteni. Ennek segítésére négy fontos szempontot emeltünk ki, melyeket magyarázni is fogunk az alábbiakban.

Adótartozás, és egyéb akadályok

Az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás törvényi korlátjai viszonylag szűkösek. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 201. §-a akképpen rendelkezik, hogy érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják. Habár az Mt. további korlátot nem tartalmaz, az egyszerűsített foglalkoztatást szabályozó 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) viszont igen. Az Efo tv. 3. § (4) bekezdése alapján kizárt így továbbá köztisztviselői, illetve közalkalmazotti feladatok ellátására.

A fentieken túlmenően azonban más típusú korlátok is fennállhatnak. Az a munkáltató ugyanis, amely 300 ezer forint vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó 1300, 2700, illetve 8000 forint összegű közteher és/vagy szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az szja-törvény által a munkáltatóra előírt adóelőleg címén, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, amíg adótartozását ki nem egyenlítette.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen közterheket kell fizetni efós munkavállaló után, hogy számítjuk az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet, illetve mik a munkavállaló ellátási jogosultságai!