hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Villamos energia: továbbra is lehet hatósági ár, feltételekkel

  • BruxInfo

A tagállamok bizonyos feltételek mellett a jövőben is fenntarthatnák a villamos energia árszabályozását a háztartási és az ipari fogyasztók esetében, és még a hatósági árak kivezetésére sem kötelezné őket az a politikai megállapodás, amiről hétfő éjszaka egyeztek meg az energiaügyi miniszterek. A Tanács az úgynevezett tiszta energiacsomag négy lényeges eleméről is elfogadta a közös álláspontot, megfigyelők szerint a villamos energiapiac szabályozásánál eléggé felvizezve az eredeti bizottsági javaslatot.

Az észt soros elnökségnek egy közel 24 órán át tartó tárgyalási maraton végén sikerült áttörést elérnie az úgynevezett Tiszta energiacsomag négy lényeges eleméről, a villamos energia piacot szabályozó irányelvről és rendeletről, a megújuló energiákra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról és az energiaunió kormányzásáról.

A négyes csomag magyar szempontból legfigyelemreméltóbb eredménye, hogy a Tanács végül a kompromisszum oltárán feláldozta az Európai Bizottságnak azt a tervét, amelynek értelmében egy ötéves átmeneti időszak végén kivezették volna a még meglévő árszabályozásokat a villamos energia kiskereskedelmi piacán. Az észtek által kidolgozott és végül mindenki által elfogadott kompromisszumos javaslat értelmében a tagállamok a jövőben is élhetnének a hatósági árképzés eszközével, feltéve, hogy az árszabályozás, így a rezsicsökkentés költségeit nem hárítják át a nagykereskedelmi szereplőkre, határokon átnyúló torzulást okozva ezzel a rendszerben.

Megfigyelők rámutatnak, hogy ez a kitétel nem új, mert már a harmadik energiapiaci csomagnak is része volt, mégsem tartotta be azt minden tagállam. A kormányoknak tett további engedmény gyanánt a közös tanácsi pozíció továbbra is a tagállamok kezében hagyná a döntést az úgynevezett védendő és energiaszegény fogyasztók körének meghatározásában, bár az utóbbi kategória esetében egy Bizottság által felügyelt nyomon követési rendszer is létrejöhet. 

Az észt javaslat azon a logikán alapult, hogy a nagykereskedelmi piac megkímélése mellett a kormányoknak az okos mérők és a dinamikus számlázás révén a fogyasztókat kell aktívvá tenniük és helyzetbe hozniuk, ami idővel szükségtelenné teheti az árszabályozást.

A kérdéshez ugyanakkor társjogalkotóként még az Európai Parlamentnek is lesz egy-két szava, az árszabályozás megtartása ezért egyelőre csak a tagállamok közös álláspontjának számít.

Sokkal kevésbé pendültek egy húron a tagállamok a villamos energiapiac újraszabályozásának egy másik vetületében, ami többek között a villamos energiával való kereskedés és a piaci fluktuációk kiegyensúlyozására hivatott tagállami kapacitási mechanizmusok egységes szabályozását foglalja magában. Miguel Arias Canete uniós energiaügyi biztos szerint végül kilenc tagállam – köztük Magyarország – is azon tanácsi kompromisszum ellen szavazott (hiába), ami mögött egy német-lengyel csomagalku sejlik fel. Ennek pedig az a lényege, hogy a lengyelek komoly engedményeket kaptak a széntüzelésű erőművek megengedett kibocsátási határértékeinek és a határidőknek a rögzítésében, egy, a németek számára a status quo fenntartását biztosító megoldásért cserébe az úgynevezett ajánlati övezetek és a szűkületkezelési mechanizmusok kérdéskörében.

Nem véletlen, hogy lényegében Németország közvetlen és közvetett szomszédai szavaztak az alku ellen, mivel leginkább őket sújtják a nem tervezett hurokáramlások. A jelenség oka, hogy a német hálózat jelenleg csak korlátozottan alkalmas arra, hogy az északon megtermelt megújulókat eljuttassa az ország déli részébe. Ezért a rendszerbe betáplált áram „körbemegy fél Európán”, és komoly ingadozásokat, problémákat okoz a szomszédos országok hálózatában.

„Lengyelország megkapta a szenet, Németország pedig a satus quo-t” - foglalta össze tömören az alkut egy EU-diplomata.

A tanácsi álláspont értelmében az új széntüzelésű létesítmények csak akkor termelhetnének áramot 2025 után, ha a szén-dioxid-kibocsátásuk 550 gramm kilowatt/óra alatt lenne, vagy kibocsátásuk éves átlagban nem érné el a 700 kilogrammot. Utóbbi feltételt francia kezdeményezésre tették bele a csomagba. A már meglévő széntüzelésű erőműveknél is meghatároztak egy korlátot. Ezeket 2030 után nem lehetne állami pénzből támogatni és 2025-től folyamatosan csökkenniük kellene a számukra eszközölt kifizetéseknek.

A Tanács az Európai Bizottság javaslatát figyelmen kívül hagyva megerősítette azt a korábban rögzített célt, miszerint a megújulók végfogyasztáson belüli részarányának 2030-ig legalább 27 százalékra kell nőnie. Mint Canete biztos sajtótájékoztatóján rámutatott, a megújulók (elsősorban a szél és a napenergia) előállításának költségei az elmúlt években rohamosan csökkentek, ezért a testület úgy látja, hogy az EU a 27 százaléknál ambiciózusabb, 30 százalékos részarányt is bevállalhat. A Tanács azonban maradt az eredeti terveknél, jóllehet az Európai Parlament akár 40 százalékot is bevállalna.

Mivel a megújulók részarányára vonatkozó célszám elérése csak EU-szinten kötelező jogilag, tagállami szinten nem, ezért a Tanács észt javaslatra végül három időközi referenciapontot is beillesztett a tízéves periódusba. A számok a 100 százalékot jelentő célszám (27 százalék) és a 2020-as 20 százalékos kiindulópont (ez a 0 százalék) közötti különbség százalékos arányát jelölik. Ezek a mérföldkövek a következők: 24 százalék 2023-ban, 40 százalék 2025-ben és 60 százalék 2027-ben, ami meglehetősen komótos kezdést feltételez, hiszen az utolsó 3 évre maradna a munka 40 százaléka.

A mostani kör után a Tiszta energiacsomag nyolc jogalkotási javaslata közül már hétről megvan a közös tanácsi álláspont. Az egyedüli hiányzó a tagállami szabályozó hatóságok együttműködésére létrehozott ACER hatásköreinek kibővítése, amiről januárban, mér a bolgár elnökség idején lesz megállapodás.

Az Európai Parlamentnek a legtöbb dossziéban még el kell fogadnia saját jelentéseit, hogy aztán azokat szembesíteni lehessen a tagállamokéval. A hét dosszié közül egyről már idén megállapodás lehet az EP és a Tanács között, ez az épületek kibocsátási értékeiről szóló rendelet tervezete. A kockázatkezelés és az energiahatékonysági irányelv (a felsoroltak egytől-egyig a 2030-as klíma és energiacsomag céljait hivatottak alátámasztani) teszi teljessé a képet.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Magánszemély adómentes bevétele

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Tagdíj átvállalása

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Üzemanyag hatósági/piaci ár könyvelése

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 november
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetÉs