Újabb panasz a földtörvényre

Megosztás Tetszik

Az állami tulajdonú földek bérbeadásának gyakorlata miatt többen is bepanaszolták Magyarországot az Európai Bizottságnál – értesült a BruxInfo. Közben a haszonélvezeti jogok megszüntetése és a földforgalmi törvény ügyében indult kötelezettségszegési eljárások is haladnak a maguk útján.

Az idei nyár úgy látszik nem csak a földeken mozgalmas, hanem a zöld asztalnál is. Az Európai Bizottság június 18-án léptette második szakaszba a külföldiek által szerzett haszonélvezeti jogok megszüntetése miatt még 2014 októberében indult kötelezettségszegési eljárást. Június végén pedig megérkezett Brüsszelbe a magyar kormány válasza a földforgalmi törvény miatt idén március végén elindított kötelezettségszegési eljárás keretében kiküldött hivatalos felszólító levélre. Július 21-én az Alkotmánybíróság is döntést hozott a földjogi szabályozás elleni beadványok ügyében, további támpontokat adva ezzel a magyar földforgalmi szabályozásról folyó jogi vitához.

Időközben azonban egy harmadik magyar termőföldes téma is felbukkant a horizonton. A BruxInfo értesülései szerint az állami tulajdonú földek bérbeadása kapcsán is hivatalos panaszokat kapott a Bizottság. Úgy tudjuk, hogy a panaszosok között van legalább egy közelebbről nem megnevezett brit európai parlamenti képviselő is, aki az állami tulajdonban lévő földek bérbeadásának módja késztetett a panaszos levél megírására.

A testület első körben csak tájékozódik, de forrásaink szerint ebben a pillanatban még gyanúról sem lehet beszélni, ami előrevetítene egy esetleges későbbi előzetes (nem hivatalos) eljárást.

A haszonélvezeti jogok megszüntetése miatt indult eljárás állása

Jóval előrébb tart, június végén már a második szakaszba lépett viszont a színlelt földszerződések semmisnek nyilvánítása ügyében még tavaly októberben indult kötelezettségszegési eljárás. A magyar kormánynak most két hónapja van az indoklással ellátott bizottsági vélemény megválaszolására, amely ha nem győzi meg Brüsszelt, akkor a vita - egyes vélemények szerint már az idén - az Európai Bizottság elé kerülhet.

A kötelezettségszegési eljárást formailag a külföldiek által a földtulajdonszerzést korlátozó magyar jogszabályok kijátszása céljából jellemzően 2002 előtt megkötött haszonélvezeti szerződések megszüntetését elrendelő magyar törvény ügyében indította 2014 októberében a Bizottság.

A Brüsszel által kifogásolt rendelkezések értelmében a földhivatal 2014. május 1. – a törvény elfogadásától számított négy hónapos átmeneti időszak – után törölheti a szóban forgó zseb- és haszonélvezeti szerződéseket, amelyek a magyar jogértelmezés szerint a földvásárlás terén fennálló nemzeti moratóriumot voltak hivatottak kijátszani, ezért törvénytelenek voltak. A magyar jogban ugyanis a földtulajdonra vonatkozó haszonélvezeti jog a közvetlen hozzátartozók és nem külföldiek számára van fenntartva.

A Bizottságnál ezt az értelmezést vitatják, azzal érvelve, hogy a moratórium nem tiltotta egyértelműen az azóta megszüntetett föld-haszonélvezeti jogok szerzését, ráadásul szerintük két magyar bírósági ítélet is érvényesnek ismerte el ezeket a szerződéseket.

A Bizottság konkrétan a 2013. decemberi törvény két rendelkezését vitatja, illetve él a gyanúperrel, hogy azok ellentétesek a tőke szabad áramlására vonatkozó uniós szabályokkal. Az egyik kifogás, hogy a jogszabály egy korábbi rendelkezés módosításával 20 évről 4 és fél hónapra szűkítette a haszonélvezeti jogot szerző külföldi befektetőknek biztosított átmeneti időszakot.

„Az új törvény úgy tűnik, hogy megfosztja az érintetteket szerzett jogaiktól és a befektetésük értékétől” – hangsúlyozta tavaly októberi közleményében a testület. Így a testület értelmezése szerint az érintett külföldi befektetők jóhiszeműen fektették be a pénzüket és jogukban áll megfelelő kompenzálásban részesülni, amit például egy hosszabb átmeneti időszakkal is szavatolni lehet. A korábbi törvény erre eredetileg 20 évet adott, ám ez a törvény módosítása óta leszűkült 4 és fél hónapra.

Brüsszel a kormánnyal folytatott korábbi levélváltásai során egyenesen úgy vélekedett, hogy a haszonélvezeti szerződések megszüntetése a befektetők befektetéseinek kártérítés nélküli kisajátításával ér fel. A magyar kormány szerint ez azonban nem állja meg a helyét, mivel a szóban forgó földeket nem államosítják, azok nem az állam tulajdonába kerülnek, hanem visszakerülnek a földtulajdonosokhoz. A haszonélvező és a papíron tulajdonos közötti esetleges jogi viták rendezése pedig a bíróságokra tartozik.

A Bizottság szerint ugyanakkor egy állam, amelyik egy ilyen jogi következményekkel járó törvényt hoz, nem moshatja utána a kezeit.

A Bizottság ugyanennek a törvénynek egy másik rendelkezését is vitatja, amely a 1994 júliusa előtt kötött földbérleti szerződések egyoldalú és nagyon rövid határidejű felmondására ad lehetőséget.

Az ügy tisztázásához támpontokat adhat az Alkotmánybíróság július 21-ei döntése, ami az új földjogi szabályozás ellen benyújtott beadványokra válaszul született. Az Ab mindenekelőtt kimondta, hogy a nem közeli hozzátartozók között szerződéssel létesített haszonélvezeti jogok törvénnyel való megszüntetése nem ütközik az Alaptörvény rendelkezéseibe. Az Ab ezzel elutasította a beadványt benyújtó személyeknek, az alapvető jogok biztosának és az indítványozó bíróságoknak a rendelkezés megsemmisítésére irányuló kezdeményezését.

Az alkotmánybírák másfelől 2015. december 1-éig adtak határidőt a jogalkotónak a felek közötti elszámolási viszony technikai kérdéseinek a rendezésére. Annak figyelembe vételével, hogy ha valaki ellenérték fejében szerezte meg a haszonélvezeti jogokat, akkor a szerződés megszűnése miatt követelheti az előre megfizetett ellenérték időarányos részének a visszatérítését.

Úgy tudjuk, hogy az Ab döntését Brüsszelben a helyes irányba tett lépésként értékelik, hozzátéve ugyanakkor azt, hogy az ítélet első fele nem egyezik a testület véleményével.

Néhány új fejlemény a földforgalmi törvény miatt indult eljárásban

Az Alkotmánybíróság egy néhány héttel korábbi, az ugyancsak kötelezettségszegési eljárás tárgyát képező magyar földforgalmi törvény ügyében hozott döntését is pozitív elmozdulásként értelmezik az Európai Bizottságnál. Ebben az Ab úgy rendelkezett, hogy a földvásárlásra vonatkozó kérelem földbizottságok által történő elutasítása esetén biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét.

Ez egyesek szerint közelebb visz ahhoz, amit Brüsszelben is rendszerint elmondanak, miszerint a földvásárlás jóváhagyásának hazai rendszere nem elég világos és elutasítás esetén nincs lehetőség a jogorvoslatra.

Az Európai Bizottság három másik ország – Szlovákia, Litvánia és Bulgária – földszabályozásával egyetemben 2015. március végén indított kötelezettségszegési eljárást a magyar földforgalmi törvény miatt, amit indokolatlanul és túlzóan korlátozónak tart.

A hivatalos felszólító levélre végül értesülésünk szerint a szokásos kettő helyett a Bizottság egyetértésével három hónap után, június végén válaszoltak a magyar hatóságok. A válasz feldolgozása és kiértékelése jelenleg is tart, de EU-források eddig nem látták különösebb jelét annak, hogy Budapest a felmerült problémák többségét illetően visszakozna.

A Bizottság részéről általában nem vitatják, hogy a termőföld különleges vagyontárgynak számít, amelynek forgalmában indokoltak lehetnek bizonyos korlátozások. Ez egyébként a márciusban indult eljárás bejelentése kapcsán kiadott bizottsági közleményből is kiderült, amely „a vidékfejlesztés előmozdítása, a földek művelésben tartása és a termőföldárakra nehezedő spekulatív nyomás kiküszöbölése érdekében” elviekben lehetségesnek tart helyi szabályzást a földhöz jutás feltételeit illetően.

A más EU-országbeli vásárlókkal szembeni – Bizottság által vélelmezett – hátrányos megkülönböztetést ugyanakkor nem ismerik el tartós állapotnak, mivel a földvásárlás (elvi) szabadsága az unión belüli szabad tőkeáramlás egyik sarkalatos pontja. .

A magyar jogszabályban egyebek között az a kitétel váltotta ki az eljárás elindítását, amely megköveteli, hogy a földet vásárló gazdálkodó maga kell, hogy művelje a földjét. Aggályosnak tartják az adásvételi szerződések jóváhagyásának a módját (az önkormányzatok jelentős beleszólási lehetőségét és a földbizottságok vétóját) és bizonyos szakmai végzettségek megkövetelését is. A nem magyar állampolgárságúakkal szemben diszkriminatívnak tartják, hogy a magyarországi földvásárlónak az országban bejelentett lakcímmel, és korábban már ott folytatott üzleti tevékenységgel kell rendelkeznie.

A Bizottság azt a szabályt is túlzónak tartja, ami jogi személyeknek megtiltja a termőföld vásárlását. Ilyen korlátozás szerintük más országokban nem fordul elő. A magyar hatóságok szerint a korlátozást a szerződések átláthatóságának hiánya indokolja, amiből gyakran nem derül ki, hogy ki is a valódi tulajdonos.

Az elidegeníthető föld területének 300 hektáros felső határát ugyanakkor elfogadta a testület, bár kezdetben ezzel szemben is voltak fenntartásai.

Összességében a magyar törvény korlátozó jellegét aránytalannak és egyes kitételeiben diszkriminatívnak ítélték, ami a tőke szabad áramlásának már említett akadályozása mellett a letelepedés szabadságának elvével is szembe mehet.