Több kertészeti kultúra is kikerült az EKÁER-kötelezettség alól

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös kezdeményezésére fontos változás történt az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével kapcsolatos jogszabályban – olvasható a NAK közleményében.

A napokban a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a zöldborsó, a zöldbab és a csemegekukorica kikerült a kockázatos termékek köréből, így EKÁER-kötelezettség már nem vonatkozik ezekre a termékekre (lásd az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. NGM rendelet módosításáról szóló 5/2025. NGM rendeletet).

A szántóföldi zöldségtermesztésben, különös tekintettel a feldolgozóipari célra szánt csemegekukorica, zöldborsó és zöldbab esetén az utóbbi években különösen nagy nehézségekkel küzdenek a termelők és a feldolgozóüzemek.

Ezen szántóföldi zöldségnövények jelentik a hazai élelmiszeripar, különösen a hűtő- és konzervipar legfontosabb nyersanyagait. Ezen ágazatok termőterülete az utóbbi években jellemzően csökkent, a piac által igényelt késztermék-mennyiséghez szükséges alapanyag előállítását egyre nehezebb megoldani. A feldolgozóipar és a teljes termékpálya elemi érdeke, hogy a gazdálkodók száma és az általuk művelt termőterület ne csökkenjen tovább. Az ágazat versenyképességének növelésének pedig egyik nagyon fontos eleme az adminisztrációs terhek csökkentése.

A szóban forgó szabadföldi zöldségfélék betakarítása a feldolgozó üzemek ütemezése szerint az érési időszak 0–24 órájában, a hét minden napján folyamatosan történik, ünnepnapokon is. Az EKÁER-szám igénylésére a hatályos jogszabályok szerint a termelő, vagy az őt integráló  TÉSZ/TCS a kötelezett, ahol a zöldborsó betakarításának kezdetétől (kb. május 20-ától) a másodvetésű csemegekukorica betakarításáig (kb. október 20-áig) minden nap, a nap 24 órájában kellően felkészült adminisztrációs személyzetnek kell rendelkezésre állnia.

Minden EKÁER-számnak adóügyi vonzata van, később akár öt év múlva is ellenőrizhetőnek, a valósággal azonos adattartalmúnak kell lennie. Az adminisztratív személyzet napi 24 órás rendelkezésre állása olyan plusz költség, mely semmilyen hasznot, értéket nem teremt.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezettel karöltve már 2022-ben kezdeményezte a szóban forgó termékek esetében az EKÁER bejelentési kötelezettségének eltörlését. A Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosításnak köszönhetően a zöldborsó, zöldbab és csemegekukorica kikerült a kockázatos termékek köréből, így az EKÁER-kötelezettség már nem vonatkozik ezekre a termékkörökre.

Az EKÁER-mentesség biztosítása ráadásul az állam szempontjából semmilyen adókiesést nem jelent, mivel ezen termékek termelése, termeltetése kizárólag előzetesen megkötött termékértékesítési szerződések szerint történik. Olyan nem fordulhat elő, hogy valamely termelő szerződés nélkül, „szabad piacra” értékesít, ugyanis minden feldolgozó a teljes kapacitására előzetes szerződéseket köt (jellemzően az adott év elején) az alapanyag biztonságos ellátása érdekében.