adozona.hu
Termelőket védő törvénycsomag az Országgyűlés előtt
//adozona.hu/altalanos/Termeloket_vedo_torvenycsomag_az_Orszaggyul_674D79
Termelőket védő törvénycsomag az Országgyűlés előtt
Húsz törvényt írna át az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat annak érdekében, hogy javítsa a gazdálkodók felvásárlókkal szembeni alkupozícióit. A termelővédelmi törvénycsomag másik kiemelt célja, hogy arányosabb jövedelemeloszlás alakuljon ki a növénytermelés és állattenyésztés területén – írja összefoglalójában dr. Komáromi András, az SZKT Andersen partnere.
A javaslatból a szakmaközi törvény (a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény) módosításait érdemes kiemelni. Ezek újításait négy sarkalatos pontban lehet összefoglalni.
Bírsággal sújtható a fizetési határidő átlépése
A módosítás hatálybalépését követően a fizetési határidők be nem tartása (azaz 30 napot meghaladó késedelmes fizetés) a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiszabandó bírságot von maga után. Ennek mértéke a meg nem fizetett ellenérték tíz százaléka, de legalább egymillió forint. Megjegyzendő az is, hogy a bírságtól függetlenül késedelmes fizetés esetén a fizetendő késedelmi kamat minimuma a jegybanki alapkamat kétszerese.
A termelővédelmi törvénycsomag kockázatmegosztási rendelkezései
Bizonyos betakarítás előtt megkötött szerződéseknek kockázatmegosztási rendelkezéseket kell tartalmaznia. Ilyen szerződésnek számít a mezőgazdasági vállalkozási szerződés, a termék vetése (gyümölcs esetén fejlődésnek indulása) előtt kötött, illetve a haszonállat telepítése, tenyésztésbe vétele előtt kötött adásvételi szerződés.
Ezeknek a szerződéseknek tartalmazniuk kell a kockázatok ellentételezésének módját. Ezen felül a mezőgazdasági vállalkozási szerződés esetén a szövegezésükbe kell még foglalni:
– a mennyiségcsökkenés határértékeit (szaporítóanyag mennyiség vagy élőállat darabszám) és következményeit,
– a szaporítóanyag szavatosságát,
– felelősségi rendelkezéseket,
– az inputanyagok minőségének biztosítását,
– az áru átvételének ütemezését,
– az elállás feltételeit, és a vis maior rendelkezéseket is.
Ha a felsoroltak nem kerülnek bele a szerződésbe, azt a mezőgazdasági igazgatási szerv bírsággal sújtja. Ez maximum a vevőnek az előző évi nettó árbevételének tíz százaléka lehet, és tízezer forinttól legfeljebb tízmillió forintig mozoghat.
További részletekt ITT olvashatók.
Hozzászólások (0)