Telefonálás az EU-ban: jön a maximumár és az 5G

Megosztás Tetszik

Jóváhagyta az Európai Parlament (EP) az unión belüli hívások árának korlátozását célzó új távközlési szabályokat, amelyek rendelkeznek a szupergyors 5G hálózatok kiépítéséről és a vészhelyzeti figyelmeztetőrendszer létrehozásáról is – közölte az uniós parlament.

A tájékoztatás szerint az európai elektronikus hírközlési kódex új szabályai gyors adatkapcsolatot kínálnak a felhasználóknak, valamint biztonságossá és megfizethetővé teszik a hanghívások árát az unión belül.

Az új jogszabály a belföldről külföldre irányuló hívások percenkénti díját 2019. május 15-étől 19 eurócentben (mintegy 65 forint) maximálja, a szöveges üzenetek pedig legfeljebb 6 centbe (mintegy 19 forint) kerülhetnek majd. A belföldi díjas barangolást biztosító döntéssel 2017-ben már megszűntek a roaming-díjak a külföldről belföldre irányuló hívások esetén.

A jogszabály a biztonsági előírások, például a titkosítás szigorításával az okostelefonok, többek között az internetalapú szolgáltatások – például Skype, WhatsApp – használóit úgy védi, hogy bevezeti a telefonszám megőrzésének jogát. Ez a szerződés megszűnte után egy hónapig érvényesíthető. Az előre fizetett kártyákon maradt, fel nem használt összeget pedig a szerződés megszűnésekor ezentúl kötelező lesz visszaadni a felhasználónak. Utóbbiak kártérítésre tarthatnak igényt, ha elhúzódik a szolgáltatóváltás, vagy közben kárt szenvednek.

A szabályozás értelmében a tagállamoknak elő kell segíteniük az 5G hálózatok kiépítését, amelyet a megfelelő rádiófrekvencia rendelkezésre bocsátásával tehetnek meg 2020-ig. Cél, hogy az EU 5G tervével összhangban 2020-ra minden tagállamban legyen legalább egy nagyobb város, ahol már működik az 5G hálózat.

A tagállamokban továbbá kötelező lesz bevezetni az úgynevezett fordított 112-es kommunikációs rendszert, amely vészhelyzet vagy katasztrófa esetén sms-ben vagy mobil alkalmazások révén értesíti a térségben tartózkodó lakosokat. A tagállamoknak az irányelv hatályba lépésétől 42 hónap áll rendelkezésükre, hogy kiépítsék a rendszert – közölték.

Ezt követően az uniós tanács végső jóváhagyásával a tagállamoknak két év áll majd rendelkezésükre az irányelv átültetésére a nemzeti jogrendjükbe.

A hírközlési kódexnek a segélyhívó szolgálatok elérésére vonatkozó módosításai különös jelentőséggel bírnak a siketek és nagyothallók, siketvakok, valamint a beszédfogyatékossággal élők számára – emelte ki Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.

Előremutatónak nevezte, hogy az új kódex értelmében a végfelhasználók teljesen díjmentesen érhetik el a segélyhívó szolgálatokat vészhelyzeti kommunikáció esetében. Ez nem csak hanghívást, hanem valós idejű szöveges kommunikációt, videóhívást vagy más kommunikációs formákat is magában foglal. 

A képviselő arra emlékeztetett, hogy a 112-es hívószám múlt héten az Európai Akadálymentesítési Irányelv tervezetébe is belekerült, így már bizonyos, hogy a jövőben minden fogyatékossággal élő személy számára hozzáférhetőek lesznek a veszélyhelyzeti hívások.