További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Sürgősen igényelje, ha támogatást kérne az agrárbiztosítási díjhoz

  • adozona.hu

Idén várhatóan több mint 10 milliárd forintért kötnek támogatott mezőgazdasági biztosítást az érintett gazdálkodók, amely után ebben az évben is 5 milliárd forintnyi díjtámogatást vehetnek igénybe – jelzi előre a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A gazdálkodók a biztosítási módozattól függően 40, illetve 65 százaléknyi visszatérítéssel számolhatnak.

A visszatérítés feltétele, hogy a gazdálkodók legkésőbb június 11-éig külön feltüntessék az egységes díjtámogatási kérelemben, hogy a támogatást igénybe kívánják venni – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője. – A kérelmet azonban célszerű május 15-éig benyújtani, ezt követően ugyanis késedelmi szankcióval kell számolni, melynek mértéke munkanaponként a támogatási összeg 1 százaléka.”

A díjvisszatérítés mértéke várhatóan a tavalyihoz hasonló módon alakul majd: Az „A” típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára, illetve idéntől csonthéjas és héjas növényi kultúrákra is kötött csomagbiztosítások esetében a díj 65 százalékát fizethetik majd vissza. A „B” típusba tartozó ültetvény és zöldségkultúrák, valamint a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében 40-40 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés, erre nyújthat fedezetet a rendelkezésre álló 5 milliárd forintos keretösszeg.

Kedvező változás, hogy 2019-től – a „B” típus lehetőségeinek idei bővítésével – immár mindhárom biztosítási módozat tartalmazza mind a kilenc kockázati fedezet lehetőségét, ezek: őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károk. A gyakorlatban azonban a támogatott biztosítások többsége két (tűz és jég), illetve három (tűz, jég és vihar) kockázatra terjed ki, így a különösen az alföldi megyékben pusztító tavaszi aszály okozta károk részleges megtérítésében a biztosítók viszonylag csekély mértékben lesznek érintettek, és főként az „A” típusú biztosítást kötők felé lesz kárrendezési feladatuk.

Az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának egy részét támogatásként visszakapják. A rendszerhez 2018 óta egy harmadik elemet is hozzá szokás sorolni: ekkor kezdte meg működését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kifejlesztett talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER).

Fontos ösztönző elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek. A teljes körű folyósítás további feltétele, hogy az üzleti biztosítás terjedjen ki a megművelt terület referencia-hozamértékének több mint felére.

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók továbbra is négy biztosító: az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak. Az egyes biztosítót termékei azok eltérő fedezetei, kárrendezési sajátosságai, illetve speciális kockázatai miatt gyakran nehezen hasonlíthatók össze közvetlenül egymással, ezért az eligazodásban jelentős szerepet játszanak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.

A támogatott agrárbiztosítások területén két olyan terület is van, ahol a jelenlegi biztosítási kínálat alapvető bővítésére volna szükség:

  • Erdőbiztosítás: A kétmillió hektáros hazai erdőállománynak alig 3-4 százaléka biztosított. Ennek az is az oka, hogy a messze legnagyobb károkat okozó illegális fakivágásokra az erdők tulajdonosai nem tudnak megfelelő biztosítási fedezetet vásárolni.
  • Állatbiztosítás: a támogatott növénybiztosítások évről évre tökéletesedő rendszere mellett az állatbiztosítások támogatása továbbra sincsen napirenden. Támogatás híján azonban nem várható, hogy jelentősen növekedjék ennek az ágazatnak a biztosítottsága. Első körben olyan kockázatok támogatotti körbe történő bevonásáról volna célszerű gondoskodni, mint a jelentős nemzetgazdasági károkat is előidéző kiemelt kockázatú betegségek: sertéspestis, veszettség, BSE stb.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Családi gazdaság – traktor értékesítése

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelő kamattámogatása

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Hallgatói munkaszerződés díjazása

Széles Imre

tb-szakértő

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X