hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Soha nem látott mozgás a munkaerőpiacon: mindennél fontosabb a fizetésemelkedés

  • adozona.hu

Újabb jelentős mozgás indulhat be világszerte a munkaerőpiacokon – mutat rá a Randstad Workmonitor 2021-es második felmérése. A több mint 27 ezer dolgozó megkérdezésével 34 piacon, köztük Magyarországon végzett kutatás eredményei azt mutatják, hogy globálisan és itthon is egyre többen fontolgatják új munkahely keresését. Míg a nemzetközi adatok arra utalnak, hogy e mögött sok esetben a pandémia hatására átértékelt professzionális és személyes célok és a felülvizsgált munkaerőpiaci pozíció állhat, addig nálunk továbbra is – globális összehasonlításban is kiugróan magas léptékben – a bérezés és a juttatások vezetnek a karrierdöntések során.

Kikristályosodó célok, új elvárások

A világméretű járvány váratlan dinamikák sokaságát idézte elő. Az elmúlt két évben a tömeges elbocsátásokat követő rohamos toborzások hatására sok munkaerőpiacon tapasztalhatták meg az emberek, milyen a gazdaság száguldó hullámvasútján ülni. Ugyanakkor a COVID-19 kihívásai mindenhol felszínre hozták a dolgozók alkalmazkodóképességét is, hiszen minden nehézség és sorsfordító kihívás ellenére beleálltak a küzdelembe, és mindvégig állták a sarat.

A hazai munkavállalókra is hatással voltak a pandémia, a home office és a bizonytalanság hosszú hónapjai. A alkalmazásban álló magyarok 44 százaléka számolt be arról, hogy stresszesebbé váltak a mindennapjai a pandémia óta, és ez változtatásra sarkallja.

Hetven százalék nyilatkozott úgy, hogy világosabbá váltak személyes céljai, kicsivel több mint kétharmad számára pedig a szakmai céljai is jobban körvonalazódtak az elmúlt időszakban. Bár ezek az értékek rendre a COVID-19 járvány hatásairól árulkodnak, sok esetben elmaradnak a nemzetközi adatoktól, ahol a szakemberek szerint még inkább kirajzolódik a dolgozók nagy felismerése, személyes pozíciójuk és munkaerőpiaci helyzetük küszöbön álló tömeges átértékelése. A munkavállalók tudatosabbak többek között a rugalmasabb munkavégzés, a jobb fizetés és a versenyképességüket megőrző képzések tekintetében.

Magyarországon például a megkérdezett dolgozók 76 százaléka szeretne nagyobb rugalmasságot karrierjében a járvány tapasztalatainak hatására, ugyanakkor a globális átlagtól (67%) elmaradva, de így is több mint az alkalmazottak fele, 55 százalék érzi magát felvértezve, hogy változásokat eszközöljön az életében az egészséges "work-life balance" érdekében. Üzleti vezetők szerint ezek a trendek mind egy új norma kialakulásához vezetnek a munkaerőpiacon, hiszen a változást kereső munkavállalók ösztönzőleg hatnak a környezetükre is.

Nemzetközi szinten a megkérdezettek több mint fele, Magyarországon 42 százalék nyilatkozott úgy, hogy kollégáik vagy barátaik hasonló döntései inspirálták abban, hogy változtassanak a karrierjükön. Itthon összességében a megkérdezettek alig több mint háromnegyede elégedett eddigi karrierdöntéseivel, ami nemcsak a nemzetközi átlag (84%) alatt van, de a környező országokhoz képest is alacsony.         

A magyarok világelsők a bérezési igény jelentőségét tekintve

Kiugróan magas – és úgy tűnik, ezen a járvány hosszú hónapjai sem változtattak – a bérezés és a juttatások szerepe a magyarok karrierdöntései során, és ez minden bizonnyal abban is szerepet játszik ahogyan eddigi karrierútjukat értékelik. Világelsőként, nálunk a megkérdezettek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kompenzáció mértéke a legfontosabb szempont a tényezők között egy állásajánlat értékelésekor. Bár mindenhol ez a tényező vezet, sehol sem annyira kiugróan, mint nálunk, hiszen globális súlya mindössze 58 százalék.

Az a tény, hogy a közép-kelet-európai piacok válaszai húzzák fel a nemzetközi átlagot, utalhat a régiós bérek vásárlóerejének csökkenésére, vagy akár európai összehasonlításban relatív alacsony színvonalára is. Bár egy évvel ezelőtt arról számolhattunk be, hogy a hazai dolgozók nemcsak a bérgaranciát és a munkahelyek biztonságát helyezték előtérbe, de több mint kétharmaduk kimondottan értékelte a munkaadója támogatását a nehéz helyzetben, a vállalatok számára jelzésértékű lehet, hogy ez a kedvező hangulat bérfejlesztés nélkül valószínűleg nem maradhat tartós.

 A bérekkel kapcsolatos dolgozói vélekedéseket tovább árnyalja, hogy míg világviszonylatban 40 százalék azok aránya, akiket előléptettek az elmúlt időszakban, és az összes megkérdezett 18 százaléka a nagyobb felelősség mellé béremelést is kiérdemelt, addig itthon a dolgozók 75 százaléka nem lépett előre a ranglétrán, illetve mindössze minden tizedik hazai válaszadó kapott az előléptetéssel együtt azonnali – tehát nemcsak beígért – béremelést.

A bérek mellett fontos megemlíteni azokat a további szempontokat, amelyek a hazai munkavállalókat befolyásolják karrierdöntések során. A magyarok a rugalmasságot (50%) is jóval a világátlag (39%) feletti súllyal veszik latba, lényeges a biztonságos munkakörnyezet (48%) is, és értékelik, ha egy figyelmes és tiszteletreméltó munkaadónak dolgozhatnak (45%). Mivel sokan számoltak be a stressz-szint emelkedéséről, érthető, hogy 39 százalék számára szempont, hogy kezelhető mértékű legyen a munkahelyi stressz.

A piacképes készségek útvesztőjében

Az, hogy ki hogyan értékeli a saját fizetését, szoros összefüggésben áll a munkaerőpiaci pozíciójáról alkotott képpel – márpedig erre is hatással voltak az elmúlt hónapok, hiszen a pandémia hatására átrendeződött a kulcsfontosságú készségek térképe is.  A megkérdezett hazai munkavállalók közül a világpiacival közel azonos léptékben 56 százalék állítja – 15 százalék pedig kifejezetten így véli –, hogy azért keres új munkahelyet, mert nincs a képességeihez mérten megfizetve. Egy évvel korábbi felmérésünk is rámutatott, hogy a hazai munkavállalók kimondottan magasra tették saját kompetenciáik piaci értékét: akkor 92 százalék vélte úgy, hogy birtokában vannak egy másik munkakör vagy iparág által megkívánt képességeknek.

Egy év elteltével azt mutatják az adatok, hogy a globális átlagnál (33%) kevesebben, mindössze a megkérdezettek 21 százaléka szerint értékelődtek fel a kompetenciái a világjárvány hatására, háromnegyedük szerint nem változott a pozíciójuk. Ezt a kedvezőtlen tendenciát közvetlen tapasztalataik is alátámaszthatják, hiszen az elmúlt évben – szemben a globális 17 százalékos értékkel – itthon csak a dolgozók alig 12 százalékának nőtt a jövedelemszerzési képessége. A jövedelmezőség átlag feletti romlásáról a munkaerőpiacon kevéssé előnyös pozícióban lévő legidősebbek (18%) és a pályájuk elején álló, kevesebb tapasztalattal bíró legfiatalabbak (20%) számoltak be.

A megkérdezett magyar munkavállalók 64 százaléka úgy érzi, hogy a munkaerőpiacon bekövetkezett vagy várható változások miatt több képzésre és fejlesztésre van szüksége ahhoz, hogy releváns maradjon, illetve 77 százalékuk egyetért azzal, hogy folyamatosan tanulnia és fejlődnie kell, hogy megőrizze vagy növelje foglalkoztathatóságát. Ezek az értékek a „magabiztosabb” nyugat-európai piacokon jóval alacsonyabbak, igaz ott mindössze 45 százalék érzi magát alulfizetve.

A képzés jelentősége valószínűleg jóval a járvány lecsengése után is megmarad a világgazdaság nagy kihívásai között. Már a COVID-19 érkezése előtt is növekvőben volt a készséghiány, hiszen számos dolgozó vesztette el munkahelyét az automatizáció és az önkiszolgáló gazdaság térnyerése miatt. A javában zajló digitális átállással a háttérben várható, hogy még több ember, különösen a munkaerő legsebezhetőbb szegmenseiből, szorul majd segítségre a piacképes készségek elsajátítása terén. Nem mindegy azonban, hogy kié a készségek karbantartásának felelőssége.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Gyes mellett egyéni vállalkozó

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 január
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs