hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Sikeres a görög kiigazítás, de még nincs vége

  • BruxInfo

Görögországnak mostanra sikerült visszanyernie gazdasági stabilitását és pénzügyi fenntarthatóságát – állapítja meg a görög program végrehajtásáról készült bizottsági jelentés. Athénnak ugyanakkor 2014-ben és 2015-ben majdnem 15 milliárd eurós lyuk betöltéséről kell gondoskodnia, különben jön az újabb program.

Felettébb pozitív képet fest a görögországi fiskális kiigazításról, a pénzügyi rendszer stabilizálásáról és a szerkezeti reformok állásáról az a jelentés, amit pénteken mutatott be az Európai Bizottság a második program végrehajtásáról. A jelentés fő következtetése, hogy a görög mentőcsomag négy évvel ezelőtti kezdete óta végrehajtott intézkedéseknek köszönhetően Görögország visszanyerte gazdasági stabilitását és pénzügyi egyensúlyát.

A jelentés arról is elismerően szól, hogy Athén jelentős előrelépést ért el a költségvetés fenntarthatóvá tételében, amikor a program szerinti számolás szerint másfél milliárd eurós, a GDP 0,8 százalékának megfelelő elsődleges többletet tudott felmutatni 2013-ban. Jóllehet, a hivatalos (ESA95) számítás szerint az államháztartás egyenlege -12,7 százalék volt tavaly, ez az adat magában foglalja például a bankok újabb feltőkésítésének a GDP 10,8 százalékára becsült költségét is, vagyis nem tükrözi a tényleges költségvetési folyamatokat.

A Bizottság úgy látja, hogy Athén hatéves recesszióból kilábalva szerény, 0,6 százalékos növekedéssel a 2014-es költségvetési célokat is képes lesz elérni, ami hosszú idő után bizonyos egyszeri szociális kiadások fedezéséhez is forrásokat teremthet.

A 2012 márciusában elfogadott második görög program sorrendben negyedik felülvizsgálatának lezárása nyomán már hétfőn lehetőség nyílik a következő 8,3 milliárd eurós hitelrészlet első 6,3 milliárdos részletének a folyósítására. A fennmaradó két milliárd euróhoz pedig júniusban és júliusban két egyenlő részletben juthat hozzá Athén, feltéve, hogy teljesíti az előre rögzített prioritási célokat.

A Bizottság terjedelmes jelentéséből ugyanakkor az is kiderül, hogy Görögországnak idén 2,6 milliárd euróra, 2015-ben pedig további 12,3 milliárd euróra lesz szüksége felmerülő kiadásai finanszírozására. A görög program 2014 végén fut ki, és ha csak Athén nem lesz kénytelen egy harmadik programba belemenni (ami nem áll a szándékában), valahogy gondoskodnia kell a szükséges források előteremtéséről.

Egy nevének mellőzését kérő uniós illetékes pénteken emlékeztetett rá, hogy Görögország nemrég kedvező kamaton 3 milliárd euró államkötvényt értékesített a piacon, és ha a piaci feltételek kedvezők maradnak, akkor a hiányzó összeg egy részét újabb kötvénykibocsátásból fedezheti. De, nem ez az egyetlen eszköz a görög kormány kezében. Ha például a görög bankok ezután is képesek lesznek külső forrásbevonással megoldani a feltőkésítést, akkor a görög mentőcsomagban éppen erre a célra elkülönített pénzekhez sem kell hozzányúlni, és ezek legalábbis görög remények szerint rendelkezésre állhatnak majd.

A görög bankok, amelyeknek júniusig kell pótolniuk a tőkehiányukat, 8,5 milliárd euró magántőkét vontak be az elmúlt hónapokban, jelentősen stabilizálva a pénzügyi közvetítő rendszert. A rosszul teljesítő hitelek magas aránya ugyanakkor még mindig komoly kockázati tényezőnek számít – mutatnak rá Brüsszelben.

EU-tisztviselők mindenesetre korainak tartanak bármiféle spekulációt arról, hogy Görögország év végén kiléphet-e a programból. Ez a kérdés ősszel dől majd el, miként akkorra lehet majd világosabban látni azt is, hogy a kiigazítási folyamat miként hatott a görög államadósság fenntarthatóságára.

Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke korábban már jelezte, hogy erre a kérdésre a nyári szünet után, a második félévben térnek vissza. És ezzel összefüggésben arra is, hogy – amennyiben a görög államadósság nem csökkent az előre lefektetett paraméterekkel összhangban – újabb kamatcsökkentéssel és/vagy a már jelenleg is átlagosan 30 éves visszafizetési határidők meghosszabbításával strukturálják-e a görög adósságot.

A nemzetközi trojka célkitűzése szerint 2022-ben lényegesen 110 százalék alá kellene süllyednie az államadósságnak. Ehhez képest a mostani jelentés azzal számol, hogy a deflációs hatás és egyes reformok, így a privatizáció lassabb tempója miatt 2022-re csak nagyjából 112 százalék körül lesz az adósság, a 2014-es GDP-arányosan 177 százalék után. Ami azt feltételezi, hogy Athén a jelenlegi trendek mellett nem lesz képes teljesíteni az adósságcélt.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzemi baleset

Széles Imre

tb-szakértő

Gyógytorna

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink