További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ruha, kozmetikum, gyógyszer: hamis termékek a magyarok bevásárlókosarában

  • adozona.hu

A szellemitulajdon-intenzív iparágakban 434 ezer munkahely esik ki közvetlenül a hamisítás következtében az Európai Unióban, ami évente 60 milliárd eurót, vagyis az érintett szektorok értékesítésének 7,5 százalékát teszi ki, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) a hamisítás elleni világnap alkalmából kiadott jelentéséből.

A szellemi tulajdont érintő jogsértésekre leginkább érzékeny 13 ágazatra vonatkozó veszteségek következtében 434 ezerrel kevesebb munkahely áll rendelkezésre az EU-ban, vagyis a jogszerűen működő gyártók ennyivel termelnek kevesebbet, mint azt a hamisítás hiányában tennék, ezáltal kevesebb munkavállalót is képesek foglalkoztatni. Az EUIPO jelenlegi adatai azt mutatják, hogy a hamis termékek piaci jelenlétének köszönhetően ezeknek az ágazatoknak a közvetlen éves szintű vesztesége eléri a 60 milliárd eurót, amely az eladások 7,5 százalékának felel meg. 

A hamisítás miatt az ágazatok vesztesége a közvetlen értékesítés tekintetében Magyarországon évi 12,2 százalék, ami csaknem 5 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. Ez nagyjából évi 936 millió euró forgalomkiesést (290 milliárd forint) jelent hazánkra nézve, amelynek eredményeként becslések alapján 9900 munkahely esik ki, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának jelentéséből.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki 2017-es közös kutatása szerint a válaszadók 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hazánkban valamilyen hamis terméket. A tavalyi eredmények alapján ugyanakkor az is megállapítható, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra sem egyforma mértékben érdeklődnek a fogyasztók a különböző termékkategóriák iránt. A „legkelendőbb” termék idén is a hamisított márkájú ruha volt 18 százalékkal, amit a hamis illatszerek, ellenőrizetlen forrásból származó, vagy átcímkézett élelmiszerek és szoftverek követtek 5, illetve 3-3 százalékkal. A vásárlók csaknem kétharmada (64 százalék) piacon vagy az utcán szerzi be, további egyharmaduk (34 százalék) boltban (is) vásárolja az ilyen termékeket. 

A legnagyobb anyagi károkat a gyógyszeripar szenvedi el 443 millió eurós (140 milliárd forint) veszteséggel, ami a szektor 14,1 százalékát jelenti. Fontos hangsúlyozni, hogy itt a jogszerűtlen forrásból származó és főleg az interneten rendelt gyógyszerek okozzák a károkat. A ruházati termékek és okostelefonok hamisításából származó bevételkiesés ugyancsak jelentős anyagi károkat von maga után: az előbbi szektornak 70, az utóbbinak 29 milliárd forint kárt okoz, de a negyedik helyen szereplő borok és szeszesitalok területén is súlyos, évi 17 milliárd forintnyi kár éri a gazdasági szereplőket. Az EUIPO becslései alapján a ruhaipar és az okostelefon-piac 15-15 százaléka, míg az alkoholtermékek 10 százaléka fertőzött hamisítással.

„Az elmúlt években született jelentések és kutatások legfontosabb célja az volt, hogy olyan átfogó és komplex képet nyújtsanak a hamisítás és a kalózkodás Unióra gyakorolt gazdasági és társadalmi hatásairól, valamint olyan információkat adjanak át a szellemi tulajdont érintő jogsértésekről és a fogyasztókra leselkedő veszélyekről, amelyek a politikai döntéshozók és az állampolgárok számára egyértelművé teszik a szellemi tulajdon értékét és az ennek megsértéséből eredő károkat” – jelentette ki Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára.

Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és az EUIPO egy korábbi közös tanulmányában már megállapították, hogy a szellemi tulajdonra épülő iparágak EU-gazdasághoz való teljes hozzájárulása a GDP körülbelül 42 százalékát és a munkahelyek 28 százalékát teszi ki (további 10 százalék köszönhető nekik a nem szellemitulajdonjog-intenzív ágazatok foglalkoztatásra gyakorolt közvetett hatása révén).

Az EUIPO és az OECD által 2016-ban elvégzett tanulmány szerint a nemzetközi kereskedelemben 2013-ban elkövetett szellemitulajdonjog-sértések az uniós import mintegy 5 százalékát, vagyis az évi 85 milliárd eurót is elérhetik. A két évvel ezelőtti tanulmány adatai szerint Hongkongból, Kínából, az Egyesült Arab Emirátusokból és Törökországból érkezik a legtöbb hamis termék az Európai Unió területére.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatásra, akkor az Adózóna előfizetési csomag részeként garantáltan megkap 5 iratmintát, amelyet az Adózóna legfrissebb kiadványából, a GDPR – Munkaügyi iratminta csomagból szakértőink választottak ki önnek. Az akció feltételei a 2018. augusztus 23-tól 2018. szeptember 30-ig megrendelt, és 2018. október 10-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Munkaügyi iratmintatár

Adózóna.hu szerkesztőség

kérdések és válaszok

Egy összegben kifizethető lakáscélú támogatás?

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Őstermelő biztosítási jogviszonya

Széles Imre

tb-szakértő

2018 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X