hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Reklámadó: újabb „unortodox” adó a láthatáron?

  • Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló
1

A nemzetgazdasági tárca újabb adóintézkedést helyezett kilátásba, melyet a tervek szerint május 29-én tárgyal a kormány. A törvényjavaslat címe: „A túlzottdeficit-eljárás lezárása érdekében meghozandó intézkedések”. A javaslat egy erősen progresszív adót vetne ki a reklámokra, amelynek előlegét már júliusban be is kellene vallani, illetve augusztusban befizetni. A 120 milliárd forint körüli bevételre becsült piactól kb. 8 milliárd forint körüli reklámadót szedne be a törvényjavaslat, aminek 75-80 százaléka két cégre koncentrálódna. A kabinet várhatóan a kormányülést követően nyújtja be a végleges változatot az Országgyűlésnek.

Az elmúlt években számos olyan új adónem jelent meg a költségvetésben, (pénzügyi különadók, tranzakciós illeték, biztosítási adó, távközlési, kiskereskedelmi különadó, energiaellátók különadója, „Robin Hood” adó, közművezeték adója, gyógyszer-gyártók adói stb.), amelyek új utat keresve a minden szférára semleges adók helyett egy-egy kiemelt ágazatra, tevékenységre fókuszáltak. Ezeknek az a különlegessége, hogy a döntés értékpreferencián alapszik, amelyet az állami és politikai szféra hoz meg, ettől sokszor nehezen kiszámítható előre. A döntésnél jelentős szereppel bír, hogy olyan adóalanyokat keres, amelyek lehetőleg húzó ágazatokban különleges extra-nyereséget termelnek, vagy legalábbis növekedési potenciállal rendelkezik, vagy stratégiai jelentőségűnek ítéltetnek, és kevés számú adózótól relatíve nagy tömegű adó, kis eljárási költséggel szedhető be.

A bevezetésnél mindig hangoztatott érv, hogy ezek nem háríthatók tovább, illetve nem a lakossági szférát és kis vállalkozásokat (KKV) terheli. A gyakorlatban hosszabb távon azonban – a piaci verseny és adminisztratív szabályok függvényében – sor kerül legalább részben a továbbhárításra. A fenti intézkedések nyomán viszont a növekedést hordozó ágazatok visszaesnek, illetve a befektetők megriadnak, kevéssé beruháznak, időnként tőkekivonási motiváció tapasztalható. A kiváltó ok legtöbb esetben a pénzügyi egyensúly-hiányra való hivatkozás. Ez viszont alkalmat ad arra, hogy a piac helyett az adott ágazati szerkezetet az állam nagymértékben befolyásolja, és időnként majdnem egyedileg szabályozza.
Ha az Európai Unió által Magyarország ellen indított túlzott deficit-eljárás megszűnik, feltehetően a reklámadó lesz az utolsó „unortodox” adó, amely ilyen indokkal – és rendkívüli gyorsasággal - kerül előterjesztésre, illetve bevezetésre. A munkapéldány szerint az adót a médiavállalkozás reklámbevétele után kell megfizetni, a nagyobb bevételűeknek emelkedő arányban, a kisebbeknek arány alatt, (pl. 1 milliárd forinti nettó árbevétel alatt 0 százalékot).
A reklámadó alanya a reklám közzétevője, alapja a reklám-közzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétel. Adóköteles lenne a külföldi illetőségű szervezetek belföldi fióktelep útján végzett reklám-közzétételi tevékenysége is. Az adó mértéke sávosan emelkedik, az 1 milliárd forint alatti részre 0 százalék, 1-5 milliárd forint között részre 1 százalék, 5-10 milliárd forint közötti részre 10 százalék, az ezt meghaladó részre 20 százalék. A korábbi évek adatai szerint jelenleg 2-3 társaság kerülhet a felső kategóriába, amelyek a becslések szerint a reklámadó miatt veszteségesekké válnának, illetve a piaci értékük ennek nyomán leesne.

Fontos megvizsgálni, hogy mit is adóztatna a „reklámadó”. Reklámnak minősül e szerint a gazdasági reklám, illetve a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti támogatás, valamint televíziós vásárlás. Ugyanakkor nem minősülne reklámnak a politikai reklám, illetve a társadalmi célú reklám, tehát ez után nem kellene adózni. A reklámközlők az idén július 20-áig kötelesek megállapítani és bevallani a reklámadót, továbbá két egyenlő részletben, 2013. augusztus 20-áig, illetve 2013. november 20-áig kötelesek azt megfizetni. Az átmeneti 2013. év után, a későbbiekben a reklámközlőknek május végéig kell az adót bevallaniuk, és július, illetve október 20-áig két részben kell megfizetniük az adóelőleget.

Ha a reklámadó (kb. 8 milliárd forint) hatásait vizsgáljuk, akkor országos szinten azt lehet mondani, hogy nem valószínű, hogy a költségvetési hiány nagyságrendjén ez fog segíteni. Ugyanakkor a szektort súlyosan érintené, különösen, ha mellé tesszük, hogy évek óta lejtmenetben van, és a szektor az utóbbi öt évben reklámbevételeinek több mint harmadát elveszítette, de az sem elhanyagolható szempont, hogy nagy szerepet tölt be a véleményformálásban és a véleménynyilvánításban. Talán egy ilyen típusú adó az olyan internetes cégeket erősíti, akik bár a reklámban jelentős szerepet töltenek be, de megfoghatatlanságuk, külföldi tulajdoni szerkezetük miatt relatíve kevés adót fizetnek és kisebb árbevételt mutatnak ki.

Érdemes lehet még utalni néhány külföldi példára is. A magyar tervezet szerinti nagyságrendben és kiterjedtséggel sehol sem találunk ilyen példát (hasonlóan a tranzakciós illetékhez). Az egyetlen általános reklámadóval rendelkező ország Ausztria, azonban ott a 2000-ben bevezetett adó „csak” a reklámbevételek 5 százalékára rúg, és a televíziókra nem vonatkozik, csak a sajtóra és a plakátcégekre, s a bevétel főleg a helyi hatóságoké. Franciaországban egy százalékos reklámadó vonatkozik a nyomtatott hirdetési anyagokra és ingyenes újságokra, valamint külön „tévéadót” kell fizetni az előfizetők száma alapján a reklámbevétel után, de ez is 1,2-5,5 százalék közötti, és a bevételt a filmalap kapja. Belgiumban a plakátadó a plakát mérete szerint változik. Görögországban vezettek be külön drasztikus „tv-adót”, ami 30 százalékra rúg, de ha médiaügynökségen keresztül kapják a megrendelést, akkor csak 10 százalék a teher mértéke.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Adrienn Szalma

talán kevesebb lesz a hülye reklám, csak sajna ott fogják behozni az összeget, hogy elbocsátanak pár alkalmazottat. itt olvastam még a részletekről http://mediapedia.hu/reklamado

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink