hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Pórul járhat a vállalkozó, ha a szerződésnél nem figyel erre

  • adozona.hu

Az üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén az építési szerződést írásba kell foglalni. A kötelező alakiság megsértésével kötött építési szerződés semmis – figyelmeztetett ítéletében a Kúria. A szerződés semmiségét a bíróságnak hivatalból is észlelnie kell.

A felek között szóban építési szerződés jött létre egy családi ház kivitelezésére. Az üzletszerűen építőipari kivitelezési tevékenységet folytató felperes az építési munkát elvégezte, a megrendelő alperes azonban a vállalkozói díjat maradéktalanul nem fizette meg, és a pótmunkák ellenértékét sem egyenlítette ki.

A mindezeket az előzményeket követően indult polgári perben a felek között vitás volt a szerződés eredeti műszaki tartalma és az építési munka elvégzéséért kikötött vállalkozói díj mértéke is.

Az elsőfokú bíróság igazságügyi szakértői bizonyítást folytatott le az elvégzett munka értékének meghatározása érdekében, és a szakvéleményben foglaltak alapulvételével kötelezte az alperest a hátralékos vállalkozói díj megfizetésére. A másodfokú bíróság azonban – az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva - az alperest terhelő marasztalás összegét felemelte, érvelése szerint ugyanis a felek között a szóbeli szerződés kikötéseinek megfelelően kell elszámolni, a szerződés tartalmát pedig a bizonyítékok mérlegelése alapján megállapíthatónak ítélte.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán indult felülvizsgálati eljárásban a Kúriának több elvi kérdésben is állást kellett foglalnia. Így megállapította, hogy miután a felperes üzletszerűen folytat építőipari kivitelezési tevékenységet, a felek között szóban létrejött vállalkozási szerződés - a jogszabályban előírt kötelező alakiság megsértése, az írásba foglalás elmaradása miatt – érvénytelen. A szerződés érvénytelenségét pedig hivatalból is észlelni kell. Megállapította a Kúria azt is, hogy az érvénytelenség lehetséges jogkövetkezményei közül az adott esetben kizárólag a szerződés hatályossá nyilvánítása merülhet fel és ennek keretei között kerülhet sor a felek közötti elszámolásra. Ezért – figyelemmel arra is, hogy a megfelelő elszámoláshoz szükséges adatok rendelkezésre álltak – a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az indokaiban ugyan téves, de érdemben helyes elszámolást alkalmazó és helytálló jogkövetkeztetésre jutott elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

A kft. eladásra került – mi a teendő ilyenkor?

Pölöskei Pálné

adószakértő

Háromoszlopos beszámoló?

Pölöskei Pálné

adószakértő

Parkolás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink