Óvatos eladósodást kíván karácsonyra az MNB

Megosztás Tetszik

Nem csökken a fogyasztási hitelekhez kötődő ügyfélpanaszok száma, így az MNB decemberben kommunikációs kampányt indít az év végi körültekintő eladósodás támogatására.

Karácsony előtt sokan rövid lejáratú, kis összegű fogyasztási hiteleket igénybe véve vásárolnak ajándékokat. Ebben az időszakban kiemelten fontos, hogy a fogyasztók kellő körültekintéssel mérlegeljék anyagi lehetőségeiket, teherviselési képességüket. A teljesíthetetlen, súlyos anyagi terhet jelentő hitelszerződések megkötésének elkerülése érdekében alapvető fontosságú, hogy a hitelszerződés aláírása előtt tájékozódjanak a fogyasztási hitel jellemzőiről, kondícióiról, következményeiről, s a hozzájuk kapcsolódó esetleges egyéb kötelezően igénybe veendő pénzügyi termékről (pl. folyószámla, hitelkártya).

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) érkezett, az áruhitelekre vonatkozó ügyfélpanaszok szerint sokan változatlanul nem látják át, hogy egy 0 százalékos kamatú fogyasztási hitelnek is lehetnek költségei. A hitelek tényleges terhét nem a kamat, hanem a valamennyi költséget összefoglaló Teljes Hiteldíj Mutató (THM) jelzi. Gyakori ügyfélpanasz, hogy azért nem kaptak kellő tájékoztatást a hitelfelvételkor, mert az áruhitelt nem a pénzügyi intézménynél, hanem (például az áruházban, boltban) a közvetítőként eljáró értékesítőnél igényelték. Ennek elkerülésére célszerű a hitelszerződés aláírása előtt mindenképpen elkérni és alaposan átolvasni a szerződéses feltételeket, s az ahhoz tartozó egyéb dokumentumokat is. Késedelem esetén a felszámított késedelmi kamat az eredeti hiteldíj többszöröse lehet, ennek mértékéről is szükséges tájékozódni.

A személyi kölcsönöknél késedelmes teljesítés, nemfizetés esetén a pénzügyi intézmény az – esetlegesen a hitelfelvételhez bevont – adóstárstól, kezestől is követelheti a tartozást. Célszerű a havi törlesztési határidők előzetes áttekintése is, hogy azok ne essenek korábbi napra, mint amikor például a fizetés, egyéb jövedelem megérkezik. Ellenkező esetben az ügyfélnek a késedelem miatt többletköltsége keletkezhet. Sokak téves ismereteivel ellentétben a hiteltörlesztés elmaradása esetén a személyi kölcsönöknél is veszélybe kerülhet az adós ingatlantulajdona: a végrehajtási eljárásban ugyanis az ingóvagyon mellett végső esetben ez is lefoglalható.

A hitelkártyáknál fontos, hogy (az általában 45 napos) vásárlási és türelmi időszak végéig nem csak a minimálisan előírt havi összeget, de minden tartozást, díjat meg kell fizetni ahhoz, hogy ne számítsanak fel jelentős kamatot. A vásárlási időszak kezdőnapja havonta fix, azaz nem csak az első vásárlástól indul. A készpénzfelvételnél viszont nincs türelmi időszak, már a tranzakció napjától kamatot számítanak fel.

A pénzügyi intézményeknek a törvény szerint a hitelkártya-szerződéseknél is évente egyszer írásban, közérthetően kell tájékoztatniuk ügyfeleiket az azok által kifizetett költségekről, díjakról (például a kártyához kötődő esetleges biztosítási díjról is). Hitelkártyát kizárólag a fogyasztó kifejezett kérésére adhat számára a pénzügyi intézmény. Kéretlenül (például a fogyasztó által igényelt áruhitel helyett) tehát nem, s természetesen a nem igényelt kártya költségeit sem számíthatja fel. Szintén jogsértőnek számít, ha a pénzügyi intézmény az ügyfél kérése nélkül emeli meg a hitelkártya keretét, s növeli meg ezáltal annak járulékos költségeit is (például biztosítási díj, visszafizetendő havi minimumösszeg). Ha viszont egy ügyfél az általa valóban megkötött hitelkártya-szerződést szeretné felmondani, ezt – a szerződésnek, üzletszabályzatnak megfelelő módon – a pénzügyi intézménynél kell kezdeményeznie.