hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Össztűz az Európai Bizottságra: mi lesz az uniós agrárpénzekkel?

  • MTI

Óva intett az európai uniós agrártámogatások jövőbeli csökkentésétől hétfőn számos EU-tagállam szakminisztere, mondván, hogy fenn kell tartani a közös agrárpolitikára (KAP) fordítható források szintjét a 2021-től 2027-ig tartó költségvetési ciklusban.

Stéphane Travert francia mezőgazdasági miniszter a luxembourgi tanácsülés után elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében csak 365 milliárd eurót fordítanának a KAP-ra a következő többéves keretköltségvetésben, 5 százalékkal kevesebbet, mint a jelenlegi, 2014-2020-as időszakban.

Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország képviselői május végén aláírtak egy memorandumot, amelyben tiltakozásukat fejezték ki a tervezett csökkentés ellen.

A tárcavezető arról számolt be, hogy ezt a dokumentumot azóta tizennégy újabb ország támogatásáról biztosította: Ciprus, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Románia és Szlovákia írásban, Ausztria, Belgium, Észtország, Lettország és Szlovénia pedig szóban a hétfői vita során.

A memorandumban egyebek mellett az áll, hogy az uniós támogatások visszavágása "példátlan kockázatot jelentene az európai mezőgazdasági termelés életképességére, illetve a gazdák jövedelmére és azon képességére nézve, hogy kielégítsék az egészséges, fenntartható, megfizethető, minőségi élelmezés iránti állampolgári igényeket".

Olaszország – egyelőre legalábbis – nem csatlakozott a fenti húsz országhoz, azonban az új mezőgazdasági miniszter, Gian Marco Centinaio is úgy vélekedett, hogy "nem megfelelő" a javaslat.

Phil Hogan uniós mezőgazdasági biztos ugyanakkor a hétfői vitában fenntartotta az álláspontját, miszerint a bizottsági javaslat igazságos és ésszerű, miután az EU hamarosan elveszíti az egyik legfőbb nettó befizető országnak számító Egyesült Királyságot, illetve más célokra is költeni kívánna, például a határvédelemre vagy a védelempolitikára.

"A büdzsé növelése nélkül egyedül más szakpolitikák kárára lehetne bővíteni a KAP finanszírozását. De erről nem az Európai Bizottság, sokkal inkább a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament fog dönteni" – mondta Hogan.

A brüsszeli javaslat értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé.

A keretköltségvetést és az új szabályokat a tagországok kormányait képviselő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Magyarország számára a korábbinál 5 százalékkal kevesebb, 11,7 milliárd euró (3700 milliárd forint) mezőgazdasági támogatást irányozott elő az Európai Bizottság a 2021-2027-es időszakra.

Magyarország számára elfogadhatatlan az Európai Bizottság 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó költségvetés-tervezete, amely jelentős forrásokat vonna el az agráriumtól és vidékfejlesztéstől – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az uniós tagországok szakminisztereinek hétfői luxembourgi tanácskozását követően.

A miniszter aláhúzta: Magyarország véleménye szerint az uniós bizottságnak változatlan nagyságrendű költségvetést kell előterjesztenie a közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozóan, ugyanis megfelelő válaszokat kell adni azokra a kihívásokra, amelyek 2020 után az agráriumot globális szinten érinteni fogják. A források csökkentése emellett nincs összhangban azzal az adminisztrációs tehernövekedéssel, amelyet a magyar gazdák számára okoz – közölte.

Mint mondta, Magyarországot hátrányosan érintené egyebek mellett a termeléshez kötött támogatások csökkentése, hiszen a versenyképesség megmaradásának feltétele az elmúlt években kiharcolt 13 plusz 2 százalékos támogatási szint megtartása.

Magyarország hozamnövekedést kíván elérni, fenntartható mezőgazdaságot akar, és megfelelő válaszokat találni az állat- és növényegészségügyi kérdésekre. Ez az a felelősség, amely a visegrádi országokat és a hozzájuk csatlakozó balti államokat, valamint Horvátországot, Szlovéniát és Bulgáriát vezeti, hogy közösen, versenyképes régióval tudjanak megfelelni a piaci kihívásoknak – hangsúlyozta a miniszter.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink